Igazi magyar sikersztori

Publikálás dátuma
2015.03.24. 06:53
A Szeged kettős győzelemmel jutott a Bajnokok Ligája negyeddöntőjébe FOTÓ: MTI/KOVÁCS ANIKÓ
Két magyar csapat, az MKB-MVM Veszprém és a MOL-Pick Szeged várja a férfi kézilabda Bajnokok Ligája negyeddöntőjének mai, bécsi sorsolását. Mivel a két magyar klub külön kalapban van, és nincs „országos védettség”, így az is elképzelhető, hogy össze is kerülhetnek.

Vélhetően most sok hazai sportszövetségben figyelik irigyen a kézilabdázókat, akik klubszinten ismét hatalmasat alkotnak nemzetközi szinten. A hölgyeknél ugye már BL-negyeddöntős a kétszeres címvédő Győr, a KEK-ben elődöntős a Ferencváros, míg az EHF Kupában a fináléért játszik az Érd. Az elmúlt hétvégén pedig a férfiak is csatlakoztak a diadalmenethez: előbb a Veszprém, majd vasárnap este a Szeged is bejutott a Bajnokok Ligája negyeddöntőjébe.

A negyeddöntős kiemelések:
1. kalap: MKB-MVM Veszprém, THW Kiel (német), FC Barcelona (spanyol), Kielce (lengyel)
2. kalap: MOL-Pick Szeged, PSG Handball (francia), HC Zagreb (horvát), Vardar Szkopje (macedón)

Azért ízlelgessük a fent felsorolt tényeket, főleg annak tükrében, hogy a férfiaknál még sosem jutott két csapatunk a legjobb nyolc közé, ráadásul a most futó szezonban egyedül Magyarország képviselteti magát két csapattal a BL-negyeddöntőben.

Amíg a veszprémiek – akik tavaly is már ott voltak a Final Four-ban – kettős győzelemmel elért sikere papírforma, addig

az elmúlt évben EHF Kupát nyerő szegediek a Bundesliga egyik élcsapatát, a Löwent verték meg oda-vissza.

Juan Carlos Pastor, a MOL-Pick Szeged vezetőedzője nem győzte hangsúlyozni a klub hivatalos honlapján, hogy mindez nem jöhetett volna létre a szurkolóik nélkül. „Köszönet a szurkolóknak, hiszen két ilyen meccset nagyon nehéz megnyerni, de nekünk a segítségükkel sikerült. A második félidőben volt egy rossz periódusunk, két góllal vezetett a Löwen, a Schmid-Myrhol kapcsolat ellen nem tudtunk védekezni. Ezután változtattunk, visszajöttünk a meccsbe, és megnyertük. Hatalmas munkát jelentett, hogy ki tudjuk ejteni a Löwent, ez pedig egy elismerés számukra is, hiszen kiváló csapatot alkotnak. Dolgozunk tovább, nehéz meccsek várnak még ránk” – ecsetelte a Tisza-partiak mestere.

Dean Bombac, a MOL-Pick Szeged irányítója úgy véli, 2015-ben éppen a legfontosabb két meccsen adták ki magukból a maximumot. „Ez volt a szezonban a két legjobb meccsünk, jobban nem is lehetett volna felkészülni a párharcra, amiért köszönet jár edzőnknek, Juan Carlos Pastornak” – fogalmazott Bombac. Egy biztos, mivel a negyeddöntő mai sorsolásán a két magyar klub külön kalapban található, ráadásul ezúttal már azonos országbeli csapatok is összecsaphatnak egymással, nincs kizárva az, hogy Veszprém-Szeged BL-negyeddöntőt rendeznek majd a Final Four-ba jutásért.

Nikolaj Jacobsen, a Löwen edzője a vasárnapi meccset követően csak annyit mondott: „Remélem, hogy ellenfelünk eljut Kölnbe, a Final Fourba!” Legyen igaza a szakembernek, ehhez mi csak annyit teszünk hozzá, a Veszprémmel együtt…

Sorsolásra várva

A negyeddöntő első összecsapásait április 8. és 12. között kell megrendezni, míg a visszavágókat az április 15. és 19. között. Az elődöntő sorsolása április 21-én lesz, míg a kölni Final Fourt május 30-án és 31-én tartják. A két magyar gárda a sorsolás előtt nem titkolta, egymást mindenképpen szeretnék elkerülni, ráadásul a veszprémiek a SEHA Liga héten rendezendő fináléjának tagja, a Vardar ellen sem szívesen lépnének pályára – legutóbb nagyon kikaptak Carlos Ortega játékosai Szkopjében –, míg a szegediek a Kielt és a Barcelonát hagynák meg a négyes döntőre.

Eredmények
Bajnokok Ligája, nyolcaddöntő
MKB-MVM Veszprém - La Rioja (spanyol) 37-31
Tj.: a Veszprém, kettős győzelemmel, 68-54-es összesítéssel.
MOL-Pick Szeged - Rhein-Neckar Löwen (német) 31-29
Továbbjutott: a Szeged, kettős győzelemmel, 65-59-es összesítéssel.
Barcelona (spanyol)-Aalborg (dán) 29-22
Tj.: a Barcelona, kettős győzelemmel, 60-33-as összesítéssel.
THW Kiel (német) - Flensburg-Handewitt (német) 33-28
Tj.: a THW Kiel, kettős győzelemmel, 63-49-es összesítéssel.
Kolding (dán)-RK Zagreb (horvát) 23-21
Tj.: Zagreb, 43-40-es összesítéssel.
PSG (francia)-Dunkerque (francia) 23-22
Tj.: a PSG kettős győzelemmel, 46-43-as összesítéssel
Kielce (lengyel)-Montpellier (francia) 31-33
Tj.: a Kielce, 60-58-as összesítéssel.
Vardar Szkopje (macedón)-Wisla Plock (lengyel) 31-20
Tj.: Szkopje, 57-52-es összesítéssel.



Szerző
Frissítve: 2015.03.23. 22:01

Közelkép - Nehéz novellát írni

Úgy tarják az irodalombarátok, hogy talán a novella a legnehezebb műfaj. A vers érzelmek, ihlet és nyelvérzék kérdése. A regény folyam, ami hol lassabban, hol felgyorsulva hömpölyög, művelése az író számára szorgalom és kitartás kérdése. A novella rövidsége, tömörsége olyan, hogy néhány oldalnyi terjedelemben egy regény sugallatát kívánja közvetíteni, és lüktetésének a költeményekhez hasonló igénye van. Arról már beszélni is alig érdemes, hogy a legnehezebben eladható műalkotás.

Ráadásul sokan úgy gondolják, hogy a novellának kötelező része a sokatmondó lezárás, amely visszafelé is mindennek értelmet ad. Kis Antónia, aki egy regény és két novelláskötet után -. a Hungarovox kiadó jóvoltából egy 21 novellát tartalmazó kötettel állt elő Ki szeret jobban címmel -, minden esetre nem ragaszkodik az efféle poénos befejezésekhez. A huszonegyből több olyan is akad, amelyik ebben az értelemben befejezetlenül ér véget.

(Az Eltűnt katarzis című írásában Beckett Godot-ja előtt tiszteleg, de a nála viszonylag hosszú, majd három oldalas szövege végén csak ennyi a dialógus - „Azért megköszönhetnéd, hogy felhomályosítottalak. – Ja, ja. Jó vagy nálam egy sörre, vazze.”) Egyébként a szerző gyakorta idéz írásaiban ismert irodalmi, vagy filmes személyiségeket. Például Mss. Marplet, vagy a Bádogembert az Ózból. Többértelmű befejezéssel, vagy anélkül, Kis Antónia írásainak legfőbb értéke az élet hétköznapi helyzeteinek életre keltése, megelevenítése.

A közeg felidézése, azonnal ismerős lehet mindenki számára. Annyira élet közeli, hogy minden olvasó azonnal ismerősként, úgy érezheti: jól tud tájékozódni ebben a világban.. S jóllehet a novellák hősei gyakran nők, mégsem jellemző az oly gyakran dicsért, vagy kárhoztatott „nőies gondolkodás” a szerzőre, mert – valószínűleg joggal -, lényegbevágó különbséget nem lát férfiak és nők gondolkodása között. Kis Antónia írásai legalább is ezt bizonyítják.

Egy zsidó textilgyáros emlékezete

Publikálás dátuma
2015.03.24. 06:47
Fotó: Fortepan/Schoch Frigyes/1919 Magyarország, Budapest V. Erzsébet híd felhajtója a pesti hídfőnél, háttérben a Belvárosi
Mit tudunk a dualizmus és a két világháború közötti Magyarország nagyiparának és pénzügyi világának vezető személyiségeiről? Alig valamit. Viszont: örvendetesen szaporodnak az ilyen jellegű munkák, monográfiák – jegyzi meg Haraszti György egyetemi tanár előszavában, amelyet Guba Ildikó Buday-Goldberger Leó életét és munkásságát bemutató „könyvterjedelmű tanulmányához” írt.

Az eddig alig-alig kutatott levéltári dokumentumok alapján írt dolgozatot nem eléggé dicsérhető módon az Óbudai Múzeum adta ki, s kevesebb, mint 150 oldalon adja elő, jól tagoltan, áttekinthető szerkezetben a „Golit” felvirágoztató, neológ zsidó textiles üzletember életét. Egy ilyen hatalmas egyéniség életútjainak leírása csábíthatja a szerzőt az elfogultságra. Hogy főhősének családi, közéleti-társasági, politikusi szerepét, filantróp ténykedését, szociális érzékenységét felnagyítsa.

De Guba Ildikó könyve elkerüli ezt a csapdát. Hiteles képet fest nem csak Goldberger Leó – akinek családja 1867-ben Ferenc Józseftől kapta magyar nemesi címét és a Budai előnév használatának jogát – magasra ívelő tragikus sorsáról, hanem a két világháború közötti korszakról is. Amelyben a vallásához ragaszkodó „magyar zsidó” nagyiparos a közélet megbecsült szereplője lehet. A Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatósági tagja, a Felsőház tagja, a kis családi cégből az ország legnagyobb textilgyárának és exportőrének részvénytársasági vezérigazgatója.

S akinek pályája a zsidó törvények nyomán, az 1944 márciusi német német megszállás utáni letartóztatását követően, Mauthausen 65354-es számú foglyaként, a tábor felszabadulásának napján, 67 évesen tragikusan ér véget. Gyárát 1945 után államosítják, 1990, egy újabb történelmi fordulat után pedig lánya hiába próbálja életre lehelni: több mit kétszáz év után megszűnik. Ipartörténeti emlék lesz több, szétszaggatott nemzedékével együtt.

Nem részleteznénk most – a kötet alaposan megteszi – Goldberger talentumát, sokszor göröngyös egyéniségét, a magyar gazdaságért kifejtett munkásságát. Csupán a történelem köteten túlmutató egyik tanulságára hívnánk fel a figyelmet. Még a mai jobboldalon is előszeretettel tolják előtérbe a magyar zsidóság vezető szerepét a Tanácsköztársaság megszervezésében, s van is abban igazság, hogy ez a vezető szerep, a vörös terror milyen, hasonló vagy eltúlzott lökést adott a Horthy-rendszer fehér terrorjának.

Arról viszont kevesebb szó esik, hogy a tehetős magyar zsidóság, így Goldberger is ellenszenvvel tekintett az államosító kommunizmusra. 1919 tavaszán családját vagyonával együtt Svájcba menekítette, üzleteit onnan irányította, s csak 1920-ban tért haza. Úgy tetszik, jobban bízott Horthy romantikus XIX. századi, feudális úri Monarchia-világában, amelyben a gazdag konzervatív zsidók a nemzet részeként, a nemzet (és a rendszer) anyagi felvirágoztatását szolgálva asszimilálódhattak, mert dacára a mind szigorúbb zsidó törvények és a növekvő antiszemitizmus nyomán semmivé lett megbecsült társadalmi pozíciójának, nem menekült el, amikor még megtehette volna.

Bízott ebben az úri világban, de Horthyhoz hasonlóan semmit nem értett meg Hitlerből. Sok mással együtt magára maradt, szörnyű véget ért. Nem élte meg a világ újabb fordulatát, amely elől ismét menekülnie kellett volna. Sorsa azt mutatja: milyen tragikus módon tud összefonódni az egyéni és közösségi tragédia, ha egy ideológia nevében bármilyen hatalom szétszaggatja a társadalom szövetét.

(Guba Ildikó: „A halál nem program”, Buday-Goldberger élete, Óbudai Múzeum, 2015, 2000 forint)

Szerző