Szegény Szatmáry!

Baromi nagy a gépzaj! Megszokhattuk már, hogy a kormányzati döntések próbaüzeme – immár törvényszerűnek tűnően – gépzajjal jár, de akkora zúgás-morgás-csikorgás, mint ami a vasárnapi bolt bezárások próbaüzemét kíséri – egyenesen fülsértő. Azon se csodálkoznék, ha szegény Szatmáry Kristóf, akire kormánybiztosként lőcsölték ezt a kellemetlen feladatot, legszívesebben füldugóval közlekedne.

De nem teheti, mert lépten-nyomon mindenki őt faggatja, s ha füldugó volna a füleiben, még azzal vádolhatnák, hogy szándékosan nem akarja meghallani a kérdéseket. Pedig ő válaszolni is próbál minden kérdésre, méghozzá legjobb tudása szerint. Szinte már sajnáltam a minap is, amikor az egyik televízió esti műsorában a torreádorok hajlékonyságával próbált elhajolni a riporter szúrós kérdései elől, de erre nem sok esélyt kapott. Magyarázta, hogy a fél világ félreérti, a kormány soha nem beszélt hatástanulmányról, de készült valamikor egy közvélemény-kutatás, amely szerint a „nép” támogatta az ötletet. A megkérdezett nők a többségének is tetszett, igaz, egyikük sem kereskedelmi dolgozó volt, kieső bérrel, fenyegető elbocsátással a feje felett.

A KSH kimutatta, tavaly 5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, tehát nyugodtan be lehet csukni a boltokat egy napra. És amúgy sem kell vacakolni mindenféle hatástanulmánnyal, amikor a miniszterelnök is megmondta, Magyarország jobban teljesít.