Erőszakba torkollhat az elnökválasztás

A teljes nyugat-afrikai térség stabilitását befolyásolhatja a szombaton megrendezendő, egyszer már elhalasztott nigériai elnökválasztás. Afrika legnépesebb állama ugyanis nemcsak demográfiai, katonai szempontból fontos szereplő, hanem az olaj- és gázkészletei miatt gazdaságilag is. Goodluck Jonathan elnök újraválasztására készül, ám már most biztos: ha megválasztják is, lázadásokra lehet számítani az ország muzulmán többségű északi részében.

Hiába jelentős tényező Nigéria nemcsak a nyugati-afrikai térségben, hanem az egész kontinensen, nagy jóindulattal sem állíthatnánk, hogy az állam a stabilitás fellegvára lenne. Az Iszlám Államnak (IS) hűségesküt tett szélsőséges iszlamista Boko Haram fegyveresei már legalább 14 ezer emberrel végeztek az eltelt öt évben, s bár az utóbbi hetekben a külföldi, kameruni, csádi, nigeri, benini katonákkal kiegészített hadsereg sikereket is elért a brutális terrorszervezettel szemben, kizárt, hogy teljes győzelmet tudjanak aratni felette. A Boko Haram fellegvára ugyanis egy a kameruni határ közelében fekvő, nehezen megközelíthető térségben található.

A Boko Haram súlyos gondot jelent ugyan, de nem a terrorszervezet az egyedüli probléma Nigéria számára. Goodluck Jonathan elnökről többen is azt feltételezik, hogy nem hűséges a demokrácia játékszabályaihoz. Már elnökjelöltségének körülményei meglehetősen kétesek. 2014. december 10-én tette meg az általa irányított Népi Demokratikus Párt (PDP) elnökjelöltjének. Csakhogy ezzel felrúgott egy régi szóbeli megállapodást. Tudni kell ugyanis, hogy Nigériában az ország 1960-as függetlenné válása óta az éppen hivatalban lévő elnöknek nyolc alkalommal kellett távoznia a hadsereg beavatkozása miatt (rosszabbik esetben megölték az államfőt). A kilencvenes évek közepén született demokratikus átmenet során azonban a muzulmán és a keresztény közösség megállapodott abban, hogy felváltva gyakorolják majd a hatalmat. Azzal azonban, hogy Jonathan bejelentette indulását, az iszlám-hívők úgy érzik, hogy a keresztények teljes dominanciára törnek az országban. Jonathan a viszonylag tehetős, olajban gazdag Niger-delta vidékéről származik.

Sokan már az elnökválasztás februári elhalasztását is a kormányzat áskálódásának számlájára írta. A választási bizottság február 8-án jelentette be, hogy a tervezettnél hat héttel később, március 28-án rendezik meg az államfőválasztást a február 14-i időpont helyett, a kormányzói voksolás időpontja pedig április 11. lesz. Biztonsági okokkal, a Boko Haram véres akcióival igazolták a döntést, illetve azzal, hogy a lakosság egy jelentős hányada, 34 százaléka még nem jutott hozzá az úgynevezett választási kártyákhoz, amely nélkül nem járulhatnak az urnákhoz. Azóta e tekintetben valóban jelentősen javult a helyzet, mert keddi adatok szerint a választásra jogosultak 82 százaléka kapta meg kártyáját – adta hírül a Reuters.

Akkori hivatalos közlések szerint egyébként a 28 regisztrált politikai párt közül 17 támogatta a halasztásról szóló döntést, 12 azonban ellenezte, köztük a legjelentősebb ellenzéki párt, a Progresszív Kongresszus (APD), amely Muhammadu Buhari egykori katonai juntaparancsnokot indítja Jonathan ellen az államfőválasztáson.

A halasztással a Nyugat sem értett egyet. John Kerry amerikai külügyminiszter „csalódottságának” adott hangot, s figyelmeztette az abujai kormányt arra: nem hivatkozhat biztonsági okokra, ha a demokrácia alapértékeiről van szó. Hasonlóképpen nyilatkozott Philip Hammond brit külügyminiszter is.

Hogy valóban csak biztonsági okok álltak-e a halasztás hátterében, nem tudhatjuk. De valószínűsíthető, hogy a hivatalban lévő elnök időt akart nyerni. Januárban, illetve február elején ugyanis gyászosan állt a terrorizmus elleni harc Nigériában, ugyanakkor az említett országokból álló nemzetközi haderő – kivált a gerillaharccal szemben hatékonyan fellépő csádi katonák – új perspektívát jelentett a Boko Harammal szembeni fellépésben. S valóban, az eltelt hat hét alatt több települést is sikerült visszafoglalni a dzsihadistáktól. Ez komoly fegyvertény Jonathan számára, hiszen Buhari elsősorban azzal kampányolt: ha ő lesz az elnök, drasztikusan javul az ország biztonsági helyzete.

Nehéz megmondani, miért volt éveken át annyira kevéssé hatékony a hadsereg a Boko Harammal szemben. Ez azért is talány, mert a kormányzat minden állítás dacára nagyon is jelentős összegeket költ a katonaságra. Morálisan azonban a hadsereg nagyon gyenge, aminek oka lehet, hogy a katonák különböző törzseket képviselnek, nem tartják annyira szívügyüknek a szélsőségesek elleni harcot.

Szakértők szerint még soha nem volt annyira kiszámíthatatlan az elnökválasztás Nigériában, mint a mostani. Annyi biztosnak tűnik, hogy halasztás ezúttal nem lesz. A nigériai Daily Post című lap Attahiru Jegát, a választási bizottság elnökét idézte, aki szerint „hibátlan és majdnem tökéletes” voksolásra van kilátás.

Jonathan elnökségének öt éve nem nevezhető diadalmenetnek. Különösen az északi országrészben panaszkodnak arra, hogy az életszínvonaluk jottányit sem javult. Az áramszolgáltatás továbbra is csak kiváltságosoknak jut, vidéken az emberek valóságos nyomortanyákon élnek. A nagyfokú szegénység, illetve a szegények és a gazdagok közötti különbségek magyarázzák, hogy az utóbbi években sok nincstelen fiatal csatlakozott a Boko Haramhoz. Az egészségügyi, oktatási helyzet szintén siralmas, csakúgy, mint a közlekedés.

Jonathan a kampányban ígéretet tett arra, hogy az északi országrészben utakat épít, növeli a családok bevételeit, s több otthonba juttatja el az elektromos áramot, a helyiek azonban nem értik, hogy e tekintetben miért nem történt kedvező változás az elmúlt öt évben.

Az olajból és gázból származó bevételeket nagyon egyenlőtlenül osztják el. Az ország ezekből a nyersanyagokból évente 70 milliárd dollárra tesz szert, ami a teljes költségvetés legalább kétharmada. Ez az összeg azonban már nem elég „népjóléti” intézkedésekre. Az abujai büdzsé több mint hetven százaléka ugyanis a több millió közszolga bérére és különféle juttatásaira megy el. Csak a parlamenti képviselők bére évente 2 millió dollárt emészt fel. Egy nigériai honatya négyszer annyit keres, mint mondjuk Barack Obama amerikai elnök – írta elemzésében a Bloomberg. A világon nincs még egy olyan ország, ahol a költségvetésnek ekkora szeletét képezné a parlamenti képviselők bére. Nigériában kétkamarás a parlament: a szenátusban 109, a képviselőházban 360 honatya foglal helyet. S akkor még nem beszéltünk a kormányzókról, illetve a helyi államok parlamentjeiről.

A kampány során mind Jonathan, mind 72 éves muzulmán ellenlábasa, Muhammadu Buhari ígéretet tett arra, hogy sokkal átláthatóbbá teszi a nyersanyagból befolyó összegek felhasználását, illetve elszámolását, hasonló ígéreteket azonban korábbi választások alkalmával is hallhattak már a nigériaiak, mégsem történt semmi.

Goodluck Jonathan elnöksége alatt tovább nőtt volna a korrupció, a Transparency International ezt vizsgáló listáján az ország a nem éppen előkelő 136. helyet foglalja el a 174-ből. A választást a korrupció is beárnyékolja. A jelöltek nemcsak ígéretekkel varázsolják el a választókat, hanem ilyenkor rizzsel, pénzzel, vagy más ajándékokkal vesztegetik meg az embereket.

Az Afrobarometer adatai szerint mindkét jelölt 42 százalék körüli támogatásra számíthat, így ha hinni lehet az irodának, fej-fej melletti küzdelem várható. A többi 12 jelölt összesen szerezhet 3-4 százalékot.

Félő, hogy a voksolás erőszakba torkollik. Különösen akkor, ha a csalás árnyéka vetül a voksolásra. Jonathannak már a 2010-es, 59 százalékos győzelmét is sokan vitatták, s az akkori voksolás után is zavargások voltak az országban, amelyben 800-an vesztették életüket, s 75 ezren hagyták el lakóhelyüket. Buhari szót emelt az erőszak ellen, de az északi országrészben káosz fenyeget Jonathan esetleges újabb győzelme után. S ez a térség stabilitását is negatívan befolyásolhatja.