Előfizetés

Keleti nyitás

Az elmúlt évek kül- és gazdaságpolitikájának fókuszában a "keleti nyitás" badar ideológiája állt. Most már égtájak tekintetében nyitott a kormány, de mint azt tapasztaljuk, ez mind csak kommunikációs blabla. Ugyanis gazdasági téren az a híres nyitás nem hozott jelentős fellendülést, de a Fidesz-közeli sleppben ügyködők egyénileg nem jártak rosszul. Nem csak a K.Sz.moszkvai vízumseftjére gondolok, ami óriási kormányzati baki, de a magyar állampolgársági biznisz is kétségesen homályos, nem átlátható, nem beszélve a magyar mangalicaexport Oroszországban is szép jövővel kecsegtette a tehetséges felcsúti gázos gázszerelőt. Ami a hizlaldai, kolbászkedvelő miniszterelnöki szalagvágás után a strómanság gyanúját is felveti. Mi is valójában a keleti, déli nyitás és még tovább sorolhatnánk az égtájakat? Az, hogy a Fidesz-közeli zsebek nyitottak a manipulált panamista pénzekre.

Különleges kiállítás egy különleges világról

Sosem tudhatjuk, hogy bizonyos dolgok vagy események milyen folyamatokat indítanak el az emberek életében. Ázsiát mindig is misztikum övezte, sokakat megihletett és magával ragadott már, ahogy Szabó Nórát is, akinek A hit körülölel címmel nyílt meg első fotókiállítása a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában.

Keleti Éva, Prima Primissima díjas fotográfus szerint valódi és különleges fotóriporter Szabó Nóra, aki korábban is többször utazott már Ázsiába. Valósággal rajong ezért a különleges világért, sőt volt hogy hónapokig élt ott. „Nepálban az ember valahogy ki tud teljesedni” - mondta Nóra a fantasztikus képsorozatok kapcsán.

A gyönyörű országba dél-koreai barátnője csábította el. A végeredmény a tervezettnél sokkal nagyobb túra lett, melyből megszülettek a kiállítás fantasztikus képei.

A képek önmagukért beszélnek, ráadásul nem profi fényképezőgéppel készültek, hanem telefonnal. A fotókiállítás ékes példája annak, hogy érdemes mozgásban lenni, és követni az élet hívó szavát, mert így az élmény önálló életre kelhet. Utazásaink során bármi lehet belőlünk, még fotóművész is, ha a téma Nepál izgalmas világa.

Ajánljuk a kiállítást a nagy utazóknak, a spirituális lelkeknek és mindenkinek, mert bárki számára benne van valami személyes. Még április 10-ig megtekinthető a Vörösmarty utca 47/a szám alatt, a Mikszáth teremben.

Emlékezés és emlékeztetés

Mészáros Márton írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2015.03.30. 07:46
Schőner Alfréd és Nádor Éva a bemutatón A SZERZÓ FELVÉTELE
Gazdagon illusztrált, olvasmányos és átfogó az a most megjelent könyv, amely annak a kétszázezer zsidó származású magyarnak állít emléket, akiket 1944-ben budapesti lakhelyükről csillagos házakba, vagyis kényszerlakhelyekre telepítettek.

A Soros György magyar származású amerikai üzletember nevéhez köthető Nyitott Társadalom Archívum (OSA) 2014-ben nagyszabású programot indított azzal a céllal, hogy feltárja az egykori csillagos házak történetét. 1944 júniusában Farkas Ákos budapesti polgármester rendelete értelmében 1600 házat jelöltek ki a fővárosi zsidóság lakhelyéül, előkészítve ezzel tervezett deportálásukat. Alapos kutatómunkával mintegy kétszáz ház történetét dolgozta fel a jórészt önkéntesekből álló kutatócsoport, s a napokban jelent meg a Csillagos házak – Emberek, sorsok, házak című könyv.

A kötet bemutatóját az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem dísztermében tartották, de a tágas terem sem bizonyult elég tágasnak az érdeklődők befogadására. A könyvbemutatót Schőner Alfréd főrabbi, az egyetem rektora nyitotta meg. Beszédében úgy fogalmazott, hálás azért, amiért a visszaemlékezők lelkük legbensőbb titkait osztották meg, egyúttal elismerve, hogy az emlékek felidézésével közelebb hozható a gyakran tisztes távolságból szemlélt történelem.

A kötet kilencven egykori lakó visszaemlékezéseit tartalmazza. A könyvben szereplő szövegeket dr. Nádor Éva egyetemi docens szerkesztette és látta el jegyzetekkel. „Nagyon érdekes feladatnak bizonyult a csillagos házak történetének feldolgozása, a munka során magam is rengeteget tanultam annak ellenére, hogy édesapám által magam is érintett vagyok a témában. Mégis, valami különös módon, csak most éreztem meg igazán, hogy mindez nem csupán száraz történelem” – mondta Nádor Éva, aki kiemelte, hogy a könyv elsősorban arról szól, hogyan élték meg mindennapjaikat a fővárosi zsidó lakosok.

Egyúttal elárulta, azért érezte fontosnak a visszaemlékezések kötetbe rendezését, mert elkeserítette, hogy bár a deportálások, a gettó, a munkaszolgálat, a haláltáborok viszonylag sokak által ismert fogalmai a holokausztnak, a csillagos házakról még hetvenegy évvel a történtek után is keveseknek van bármiféle ismerete.

Ungváry Krisztián történész szakmai szempontok szerint lektorálta a kötet szövegét, illetve bevezető tanulmányt írt a történelmi háttérről. A történelmi áttekintés objektív képe ellensúlyozza a szubjektív emlékezéseket. A legtöbb visszaemlékező nyolcvan és kilencven év között van – köztük Sipos András filmrendező, Kende János történész, Heller Ágnes és Vajda Mihály filozófusok –, s ők nem történelmi tényekre, hanem érzelmeikre, emlékezetükre támaszkodtak. Néhány megszólaló életkorából fakadóan nem élhette át a szörnyűségeket, ők a szüleiktől, nagyszüleiktől hallott történeteket mesélték el.

Ungváry a kötetbemutatón elmondott köszöntőjében elmesélte, hogy édesapja, Ungváry Rudolf közíró a második világháború alatt egy csillagos házban élt, s bár családja nem volt zsidó, békésen együtt éltek a többi lakóval. Mint fogalmazott, talán éppen az édesapja és nagyapja által hallott történetek hatására választotta a történészi hivatást.

A csillagos házakról szóló kötet ezer példányban jelent meg, április végén viszont újabb ezer példányban angol nyelven is elérhetővé válik. A szerkesztő reményei szerint ezáltal a könyv külföldi zsidó közösségekkel is megismerteti a magyar holokauszt kevésbé ismert fejezeteit.