Előfizetés

Limit alá hazudnak

Gulyás Erika írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2015.04.02. 07:05

A parlamenti választáson induló pártok és egyéni jelöltek kampányköltéseinek elszámoltatása – legalábbis a hivatali "lepapírozás" szintjén lezárult azzal, hogy a héten az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyilvánosságra hozta összefoglalóját az elköltött pénzek utolsó nagy szeletéről. Ligeti Miklós, a hazai korrupció összefüggéseit vizsgáló Transparency International Magyarország jogi igazgatója viszont úgy fogalmazott, hogy az ellenőrzés mindössze annyit takart, sikerült-e a limit alá hazudni magukat a pártoknak.

„Az ÁSZ ismét bizonyította, hogy az orra hegyéig sem lát” – utalt Ligeti Miklós jogász, a hazai korrupció összefüggéseit vizsgáló Transparency International Magyarország jogi igazgatója arra, hogy a pénzügyi elszámoltatás csak azt vizsgálta, a pártok tudtak-e számlákat gyűjteni az állítólag kampányra költött milliókról, de senki nem nézi, normális-e, mondjuk egy amatőr videós kampányfilmért negyvenmilliós számlát kiállítani. A kamupártok milliárdjait így aztán soha nem látja viszont az államkassza.

Azt korábban is tudtuk, hogy a választási bizottságok 1,9 milliárd forint büntetést szabtak ki a vissza nem vitt ajánlóívek miatt a tavalyi parlamenti választás előtt gombamód termett kispártokra, de a Nemzeti Választási Bizottság adatait idézve több hírportál arról számolt be, hogy eddig mindössze kétmillió forintot sikerült begyűjteni a megbírságolt pártocskáktól. A legnagyobb adós közülük a Keresztény Magyarok Szövetsége, amely 689 millióval tartozik, de ma már sem honlapja, sem telefonja nem elérhető, a pénzzel együtt felszívódott. Az adósok listáján ott szerepel mások mellett az Összefogás Párt is, amely nyilvántartásba vetette magát az április 12-re kitűzött tapolcai időközi országgyűlési képviselőválasztáson is, vagyis a hatóságok elől egyáltalán nem akar eltűnni, mégsem tudjuk, hogy rendezte-e már tartozását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóirodája a Tapolcán induló pártok tartozásaira vonatkozó kérdésünkre mindössze annyit válaszolt, hogy „adózót érintő ügyben csak akkor tudunk nyilatkozni, ha az adózó felmenti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt az adótitok megtartása alól.” Ligeti Miklós jogász szerint jó, hogy az időközi választáson nincs pártlista, így nincs esély közpénzek újabb százmilliónak elköltésére sem.

Az Összefogás Párt egymondatos beszámolóval intézte el az elszámolást: az összeg „… a 2014-es parlamenti választásokra és annak kampányára került felhasználásra…”. Nem véletlen, hogy az ÁSZ a számviteli rend megsértésének gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett a párttal szemben, míg további nyolc olyan pártnál találkoztak az áfatörvény vagy a számviteli törvény megsértésével, amely elindult a tavalyi választáson, de nem jutott képviselethez. A Bajnai-féle Együtt ellenében a választók megtévesztésére megjelent Együtt 2014, továbbá az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja miatt tettek feljelentést.

Az ÁSZ beszámolója szerint ugyanakkor a parlamentbe bejutott pártoknál és egyéni jelölteknél csak kisebb szabálytalanságok fordultak elő. Azok az egyéni jelöltek, akik nem érték el a megszerezhető voksok két százalékát sem, már vissza is fizették a kampánykártyájukról felvett pénz nagy részét, rajtuk ugyanis ezt be lehet hajtani. A kis pártoknak juttatott 150-600 millió forint közötti kampánypénzeknek azonban bottal ütheti a nyomát a kincstár.

A Transparency International számításai szerint ebből a körből legalább 3,5 milliárd forintot nem lehet behajtani, Ligeti Miklós szerint ráadásul a mai napig nem tudni, ténylegesen mire is költötték ezt a hatalmas összeget, mert alig voltak láthatóak. Annál inkább érezhető volt a kormánypártok nyomulása minden médiafelületen, óriásplakátokon, szórólapokon. A Fidesz erre majdnem három milliárdot szánt, bár ennek most csak egy részével kellett elszámolnia az ÁSZ-nak, amihez viszont a korrupcióellenes civil szervezet szerint hozzá kell számolni a kormányzat jobban teljesít kampányának félmilliárdját és a CÖF ugyanekkora bohócplakátos költéseit is. Ligeti Miklós hozzáteszi, hogy ők csak a médiavásárlások listaárával tudnak számolni, vagyis az esetleges kedvezményeket nem vették figyelembe. Hangsúlyozta azonban: ha valamelyik párt kedvezményeket kapott, mondjuk egy reklámcégtől, az a párttörvény értelmében tilalmazott párttámogatásnak minősül, tehát korrupciónak tekinthető.

Alapítványok szekere

Nemcsak a választási kampányok idején, hanem a pártok holdudvarának folyamatos finanszírozásában is fontos szerepet játszanak a pártalapítványok. Lapunknak nyilatkozva a Political Capital és a Transparency International vezető munkatársai egybehangzóan kijelentették, hogy ezek a szerveződések világszerte természetes részei a közéletnek és legalább elismerten az adott politikai szervezet szekerét tolják, szemben a CÖF-höz hasonló társulásokkal, amelyek nem ismernek el ilyen kapcsolódást. László Róbert és Ligeti Miklós ugyanakkor egyetért az Átlátszó.hu internetes oldal megállapításaival, hogy a pártalapítványok állami támogatásának elszámoltatása ugyanolyan sok kérdőjelet hagy maga után, mint a kampánypénzek vizsgálata.

Egyébként éppen az azóta már megtapasztalt visszásságokra hívta fel még 2013-ban a figyelmet a Transparency International Magyarország és a Political Capital, közösen kezdeményezve a kampányfinanszírozási törvény módosítását. Eszerint az egyéni jelölteken túl a pártoknak is kincstári kártyán kellene megkapniuk az állami támogatást, tételes elszámolásra kellene őket kötelezni, meg arra, hogy ha nem szerzik meg legalább a szavatok egy százalékát, akkor fizessék vissza a teljes összeget. Érdemi választ nem kaptak javaslataikra és azt a politikai elemzők egyformán látják, hogy 2017 előtt nem lesz politikai kényszer a kampány jogi szabályozásának módosítására. László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Népszavának megerősítette a www.valasztasirendszer.hu portálon néhány napja a kérdésről megjelent tanulmányának legfontosabb kijelentéseit. Úgy látja, egyáltalán nem biztos, hogy nem lesznek változások, ha a következő években olyan kis pártok tűnnek fel, amelyekről feltételezhető, hogy már nem a mostani kormánypártok érdekeit szolgálnák, de ma még ennek nyoma sincs a hazai közéletben.

Az általunk megkérdezett szakértők egybehangzóan azt mondják, a választási pénzek követhetetlen elköltése mellett a kampánypénzek megtisztításának az is nagy akadálya, hogy a CÖF-höz hasonló civil szervezetek senkinek nem tartoznak elszámolással a nekik tetsző politikai csoportok kampányának támogatásáról.

Újraindulhat a népszavazási futam
A kampányelszámoltatás egyik fenegyereke, az egyik legnagyobb adós, az Összefogás Párt éppen tegnap kapott a héten bejelentett ÁSZ-feljelentés mellé egy politikai pofont is. Helybenhagyta ugyanis a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, amely megtagadta Szepessy Zsoltnak, az Összefogás Párt elnökének a vasárnapi zárva tartással kapcsolatos népszavazási kérdése hitelesítését. Ezzel megszűnt az üzletek vasárnapi zárva tartására vonatkozó kérdés eddigi "védettsége", az NVB az ezután ezzel kapcsolatban beérkező első kérdést bírálja majd el.

Tanúvallomás egy NAV-vezető utasításairól

B.I.M.
Publikálás dátuma
2015.04.02. 07:03
FOTÓ: Tóth Gergő
Nem igaz, hogy Dávida Marianna, a NAV ellenőrzési főosztályvezetője nem avatkozott be adóhatósági vizsgálatokba - hangzott el egy adóellenőr tanúvallomásában tegnap a Fővárosi Törvényszéken. Hegedűs-Deme Zsolt, aki jelenleg is NAV-alkalmazott, korábban pedig az áfacsalási botrányokban többször is említett NAV-részleget, a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóság vezette, részletesen elmondott egy konkrét esetet a Népszabadság és a Népszava ellen indított becsületsértési per tárgyalásán. Elmondta, hogyan avatkozott bele, s lényegében lehetetleníthette el egy adócsalás-gyanús ügy kivizsgálását, illetve az illetékes hatóságok tájékoztatását Dávida, s több vezetőtársa.

Dávida - akit a NAV ügyeiben eljáró ügyvéd képvisel - a tavaly őszi amerikai kitiltási botrány nyomán született cikkeink miatt indított személyiségi jogi pert. Többek közt kifogásolta, hogy azt írtuk - amúgy a vs.hu értesüléseire hivatkozva, melyet nem perelt be -: ő is egyike lehet azon NAV-vezetőknek, akik Vida Ildikó állítása szerint az adóhatóság elnökével együtt személyesen is érintettek az amerikai beutazási engedélyek megvonásában. Dávida állítja: nincs kitiltva az Egyesült Államokból, egyúttal azt is sérelmezi, hogy neve összefüggésbe került az áfacsalási botránnyal, illetve az adóhatóság vezetését érintő korrupcióval, így például hogy felmerült, az érintett NAV-vezetők akadályozhatták konkrét cégek vizsgálatát, illetve az adó- és áfacsalási bűncselekmények feltárását.

Hegedűs-Deme Zsolt azonban cégnevet és adótitkot nem sértő formában beszámolt egy konkrét esetről, melyben Dávida egy konkrét cég revizori vizsgálatába beavatkozva közvetve megakadályozta az egyébként amerikai vállalat mintegy 40 milliárd forintos adókülönbözetének okát feltáró, nyomozóhatósági vizsgálatát. A tanú állította: hiába tártak fel súlyos összegű adókülönbözetet, Dávida "egyértelműen utasításba adta, hogy a revizor ne írja bele jelentésébe az adóeltérést". Minderre és a NAV-vezető más, tegnap idézett, igen súlyos kijelentéseire három másik tanú is van, közülük egyet eltávolítottak, egy másik pedig maga távozott a NAV-tól, Hegedűst pedig igazgatói posztjáról váltották le a konfliktusos vizsgálat után nem sokkal - hangzott el a vallomásban.

A tárgyalás további pikantériája, hogy a Népszabadság képviselője kezdeményezte Vida Ildikó NAV-elnök tanúkénti meghallgatását is, miután Dávida ügyvédje állította: Vida sosem mondta, hogy több vezetőtársa ki lenne tiltva Amerikából. Ez azonban nem igaz, a Magyar Nemzet tavaly november 5-i interjújában Vida maga beszélt arról, hogy több vezetőtársa is érintett.

Kérdéses ugyanakkor, hogy Vidát beidézik-e - erről a bíró később dönt -, s ha igen, megjelenik-e a per következő, júniusi tárgyalásán. A NAV-elnöknek ugyanis kedden kellett volna megjelennie a bíróságon abban a polgári perben, amelyet egy egri MSZP-s politikus kijelentései miatt indított az adóhatóság. Az utolsó pillanatban azonban a NAV elállt a polgári pertől, visszavonta keresetét, így az eljárást megszüntették. A NAV a Népszabadság kérdésére azzal indokolta a kereset visszavonását, hogy a többszörös bizonyítási procedúra a per beláthatatlan ideig tartó elhúzódásához vezetne, mert a bírósági gyakorlat szerint a közfeladatot ellátó személyeknek az átlagosnál többet kell elviselniük. A NAV érve azért is érdekes, mert Vida nemrég - egyebek mellett - azzal az indoklással perelte be Vágó Gábor volt LMP-s képviselőt, hogy nem közszereplő, így nem kell jobban tűrnie a kritikát.

Tanúvallomás egy NAV-vezető utasításairól

B.I.M.
Publikálás dátuma
2015.04.02. 07:03
FOTÓ: Tóth Gergő
Nem igaz, hogy Dávida Marianna, a NAV ellenőrzési főosztályvezetője nem avatkozott be adóhatósági vizsgálatokba - hangzott el egy adóellenőr tanúvallomásában tegnap a Fővárosi Törvényszéken. Hegedűs-Deme Zsolt, aki jelenleg is NAV-alkalmazott, korábban pedig az áfacsalási botrányokban többször is említett NAV-részleget, a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóság vezette, részletesen elmondott egy konkrét esetet a Népszabadság és a Népszava ellen indított becsületsértési per tárgyalásán. Elmondta, hogyan avatkozott bele, s lényegében lehetetleníthette el egy adócsalás-gyanús ügy kivizsgálását, illetve az illetékes hatóságok tájékoztatását Dávida, s több vezetőtársa.

Dávida - akit a NAV ügyeiben eljáró ügyvéd képvisel - a tavaly őszi amerikai kitiltási botrány nyomán született cikkeink miatt indított személyiségi jogi pert. Többek közt kifogásolta, hogy azt írtuk - amúgy a vs.hu értesüléseire hivatkozva, melyet nem perelt be -: ő is egyike lehet azon NAV-vezetőknek, akik Vida Ildikó állítása szerint az adóhatóság elnökével együtt személyesen is érintettek az amerikai beutazási engedélyek megvonásában. Dávida állítja: nincs kitiltva az Egyesült Államokból, egyúttal azt is sérelmezi, hogy neve összefüggésbe került az áfacsalási botránnyal, illetve az adóhatóság vezetését érintő korrupcióval, így például hogy felmerült, az érintett NAV-vezetők akadályozhatták konkrét cégek vizsgálatát, illetve az adó- és áfacsalási bűncselekmények feltárását.

Hegedűs-Deme Zsolt azonban cégnevet és adótitkot nem sértő formában beszámolt egy konkrét esetről, melyben Dávida egy konkrét cég revizori vizsgálatába beavatkozva közvetve megakadályozta az egyébként amerikai vállalat mintegy 40 milliárd forintos adókülönbözetének okát feltáró, nyomozóhatósági vizsgálatát. A tanú állította: hiába tártak fel súlyos összegű adókülönbözetet, Dávida "egyértelműen utasításba adta, hogy a revizor ne írja bele jelentésébe az adóeltérést". Minderre és a NAV-vezető más, tegnap idézett, igen súlyos kijelentéseire három másik tanú is van, közülük egyet eltávolítottak, egy másik pedig maga távozott a NAV-tól, Hegedűst pedig igazgatói posztjáról váltották le a konfliktusos vizsgálat után nem sokkal - hangzott el a vallomásban.

A tárgyalás további pikantériája, hogy a Népszabadság képviselője kezdeményezte Vida Ildikó NAV-elnök tanúkénti meghallgatását is, miután Dávida ügyvédje állította: Vida sosem mondta, hogy több vezetőtársa ki lenne tiltva Amerikából. Ez azonban nem igaz, a Magyar Nemzet tavaly november 5-i interjújában Vida maga beszélt arról, hogy több vezetőtársa is érintett.

Kérdéses ugyanakkor, hogy Vidát beidézik-e - erről a bíró később dönt -, s ha igen, megjelenik-e a per következő, júniusi tárgyalásán. A NAV-elnöknek ugyanis kedden kellett volna megjelennie a bíróságon abban a polgári perben, amelyet egy egri MSZP-s politikus kijelentései miatt indított az adóhatóság. Az utolsó pillanatban azonban a NAV elállt a polgári pertől, visszavonta keresetét, így az eljárást megszüntették. A NAV a Népszabadság kérdésére azzal indokolta a kereset visszavonását, hogy a többszörös bizonyítási procedúra a per beláthatatlan ideig tartó elhúzódásához vezetne, mert a bírósági gyakorlat szerint a közfeladatot ellátó személyeknek az átlagosnál többet kell elviselniük. A NAV érve azért is érdekes, mert Vida nemrég - egyebek mellett - azzal az indoklással perelte be Vágó Gábor volt LMP-s képviselőt, hogy nem közszereplő, így nem kell jobban tűrnie a kritikát.