„Az ÁSZ ismét bizonyította, hogy az orra hegyéig sem lát” – utalt Ligeti Miklós jogász, a hazai korrupció összefüggéseit vizsgáló Transparency International Magyarország jogi igazgatója arra, hogy a pénzügyi elszámoltatás csak azt vizsgálta, a pártok tudtak-e számlákat gyűjteni az állítólag kampányra költött milliókról, de senki nem nézi, normális-e, mondjuk egy amatőr videós kampányfilmért negyvenmilliós számlát kiállítani. A kamupártok milliárdjait így aztán soha nem látja viszont az államkassza.
Azt korábban is tudtuk, hogy a választási bizottságok 1,9 milliárd forint büntetést szabtak ki a vissza nem vitt ajánlóívek miatt a tavalyi parlamenti választás előtt gombamód termett kispártokra, de a Nemzeti Választási Bizottság adatait idézve több hírportál arról számolt be, hogy eddig mindössze kétmillió forintot sikerült begyűjteni a megbírságolt pártocskáktól. A legnagyobb adós közülük a Keresztény Magyarok Szövetsége, amely 689 millióval tartozik, de ma már sem honlapja, sem telefonja nem elérhető, a pénzzel együtt felszívódott. Az adósok listáján ott szerepel mások mellett az Összefogás Párt is, amely nyilvántartásba vetette magát az április 12-re kitűzött tapolcai időközi országgyűlési képviselőválasztáson is, vagyis a hatóságok elől egyáltalán nem akar eltűnni, mégsem tudjuk, hogy rendezte-e már tartozását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóirodája a Tapolcán induló pártok tartozásaira vonatkozó kérdésünkre mindössze annyit válaszolt, hogy „adózót érintő ügyben csak akkor tudunk nyilatkozni, ha az adózó felmenti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt az adótitok megtartása alól.” Ligeti Miklós jogász szerint jó, hogy az időközi választáson nincs pártlista, így nincs esély közpénzek újabb százmilliónak elköltésére sem.
Az Összefogás Párt egymondatos beszámolóval intézte el az elszámolást: az összeg „… a 2014-es parlamenti választásokra és annak kampányára került felhasználásra…”. Nem véletlen, hogy az ÁSZ a számviteli rend megsértésének gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett a párttal szemben, míg további nyolc olyan pártnál találkoztak az áfatörvény vagy a számviteli törvény megsértésével, amely elindult a tavalyi választáson, de nem jutott képviselethez. A Bajnai-féle Együtt ellenében a választók megtévesztésére megjelent Együtt 2014, továbbá az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja miatt tettek feljelentést.
Az ÁSZ beszámolója szerint ugyanakkor a parlamentbe bejutott pártoknál és egyéni jelölteknél csak kisebb szabálytalanságok fordultak elő. Azok az egyéni jelöltek, akik nem érték el a megszerezhető voksok két százalékát sem, már vissza is fizették a kampánykártyájukról felvett pénz nagy részét, rajtuk ugyanis ezt be lehet hajtani. A kis pártoknak juttatott 150-600 millió forint közötti kampánypénzeknek azonban bottal ütheti a nyomát a kincstár.
A Transparency International számításai szerint ebből a körből legalább 3,5 milliárd forintot nem lehet behajtani, Ligeti Miklós szerint ráadásul a mai napig nem tudni, ténylegesen mire is költötték ezt a hatalmas összeget, mert alig voltak láthatóak. Annál inkább érezhető volt a kormánypártok nyomulása minden médiafelületen, óriásplakátokon, szórólapokon. A Fidesz erre majdnem három milliárdot szánt, bár ennek most csak egy részével kellett elszámolnia az ÁSZ-nak, amihez viszont a korrupcióellenes civil szervezet szerint hozzá kell számolni a kormányzat jobban teljesít kampányának félmilliárdját és a CÖF ugyanekkora bohócplakátos költéseit is. Ligeti Miklós hozzáteszi, hogy ők csak a médiavásárlások listaárával tudnak számolni, vagyis az esetleges kedvezményeket nem vették figyelembe. Hangsúlyozta azonban: ha valamelyik párt kedvezményeket kapott, mondjuk egy reklámcégtől, az a párttörvény értelmében tilalmazott párttámogatásnak minősül, tehát korrupciónak tekinthető.
Alapítványok szekere
Egyébként éppen az azóta már megtapasztalt visszásságokra hívta fel még 2013-ban a figyelmet a Transparency International Magyarország és a Political Capital, közösen kezdeményezve a kampányfinanszírozási törvény módosítását. Eszerint az egyéni jelölteken túl a pártoknak is kincstári kártyán kellene megkapniuk az állami támogatást, tételes elszámolásra kellene őket kötelezni, meg arra, hogy ha nem szerzik meg legalább a szavatok egy százalékát, akkor fizessék vissza a teljes összeget. Érdemi választ nem kaptak javaslataikra és azt a politikai elemzők egyformán látják, hogy 2017 előtt nem lesz politikai kényszer a kampány jogi szabályozásának módosítására. László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Népszavának megerősítette a www.valasztasirendszer.hu portálon néhány napja a kérdésről megjelent tanulmányának legfontosabb kijelentéseit. Úgy látja, egyáltalán nem biztos, hogy nem lesznek változások, ha a következő években olyan kis pártok tűnnek fel, amelyekről feltételezhető, hogy már nem a mostani kormánypártok érdekeit szolgálnák, de ma még ennek nyoma sincs a hazai közéletben.
Az általunk megkérdezett szakértők egybehangzóan azt mondják, a választási pénzek követhetetlen elköltése mellett a kampánypénzek megtisztításának az is nagy akadálya, hogy a CÖF-höz hasonló civil szervezetek senkinek nem tartoznak elszámolással a nekik tetsző politikai csoportok kampányának támogatásáról.