Egyre több az "oktatási kivándorló"

Túlságosan magas óraszámok, életszerűtlen, kötött tantervek, elavult oktatási módszerek; a magyar szülők és diákok nagy része gondolja úgy, hogy ezek a mai oktatási rendszer legnagyobb problémái - derült ki az Engame Akadémia (EA) legfrissebb, csütörtökön bemutatott kutatásából. Az EA a nemzetközi felsőoktatás és kompetenciafejlesztés területén többéves tapasztalattal rendelkező szervezet, amely 2006 óta készít fel diákokat külföldi továbbtanulásra. Februárban készített - nem reprezentatív - kutatásuk során arra voltak kíváncsiak, a magyar középiskolások és szüleik mennyire elégedettek a közoktatás nyújtotta lehetőségekkel, s mit gondolnak a továbbtanulásról.

Az eredmények magukért beszélnek. A megkérdezett diákok mindössze 19 százaléka, a szülőknek pedig csupán 16 százaléka elégedett teljes mértékben az iskolai oktatással. A legnagyobb csoportba azok tartoznak, akik inkább elégedettek, ám az eredményekből világosan látszik, hogy a szülők és a diákok 30-40 százaléka elégedetlen. Mindez igen nagy szerepet játszhat abban, hogy az egyetemre, főiskolára készülő fiatalok csupán 40 százaléka gondolja úgy, hogy magyarországi felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni - elhatározásuk mögött ugyanakkor gyakran nincs konkrét szakmai elképzelés, az EA felmérése szerint a diákok többsége sem szüleitől, sem pedig az iskolától nem kap elég segítséget az iskola- és pályaválasztásban, sőt, sok esetben a szülőnek fogalma sincs arról, hogy gyermekük külföldi egyetemre készül.

- Látható trend, hogy egyre több diák menne külföldre tanulni, ám rá kellett jönnünk, hogy nagy részük orientációja nem megalapozott, s olyan készségek híján vannak, melyek hiányában nem lennének képesek megfelelni sem a külföldi egyetemeken, sem pedig a globális munkaerőpiacon - mondta Lévai Balázs, az EA alapító-igazgatója. Hangsúlyozta: az EA célja, hogy középiskolásoknak szánt programjaikkal javítsanak a magyar diákok lehetőségein, hiszen az, hogy mind több fiatal szeretne külföldi egyetemeken tanulni, mindenképpen pozitív trend. - Jelenleg körülbelül kétezer magyar diák tanul Németországban, ugyanennyien vannak Ausztriában. A továbbtanulás szempontjából legnépszerűbb ország továbbra is az Egyesült Királyság - erről már Könczey Kinga, az EA vezető mentora beszélt. A hazai és nemzetközi felsőoktatásban egyaránt tapasztalt szakértő szerint összességében nagyjából 8-10 ezer magyar fiatal tanul most külföldön; pontos számuk meghatározására ugyanakkor nincs összesített adat, ám az elmondható, hogy valamennyien elsősorban nyugati országok egyetemein tanulnak. Az iskolaválasztásnál az egyik legfőbb szempont a diákok nyelvismerete; a többségük olyan iskolát választ, ahol angol nyelven folyik az oktatás.

A magyar felsőoktatás nagy kihívása, hogy bent tartsa a képzésben a hallgatókat, ám a lemorzsolódás még mindig nagy: az OECD 2014-es adataiból kiderül, hogy míg a magyar fiatalok 54 százaléka kezdi meg felsőoktatási tanulmányait, addig csupán 23 százalékuk fejezi azt be.

- A hazai felsőoktatás legnagyobb problémái közé tartozik, hogy személytelen, elmélet-orientált, s nem utolsó sorban rendkívül alulfinanszírozott. Túl nagy a frontális oktatás szerepe, a hallgató csupán passzív befogadó - mondta Könczey, hangsúlyozva - a diákok megtartásához és diplomához segítéséhez kiemelten fontos lenne a megfelelő orientáció, ám a mostani rendszerben még a képzési területek közötti kapcsolódási pontok sem jelennek meg. Ezzel szemben a nyugati intézményekben jellemzően kis csoportokban zajlik az oktatás, nagyobb szerepet kap az interdiszciplinaritás, az innováció, a diákok kreativitása. - És ami a legfontosabb: a diákok megtanulnak tanulni, látják, hogy a megszerzett tudást hogyan tudják alkalmazni, akár más területeken is - mondta a szakértő.

A magyar fiatalok oktatási célból történő külföldre "vándorlásának" mértéke a 2011-es évet követő időszakban ugrott meg. A felsőoktatás átalakítása, a "leszegényített" egyetemek, népszerű szakok fizetőssé tétele vagy megszüntetése - illetve a megszüntetések híre - bizonytalanná teszi a diákokat. Mindezt az is megerősíti, hogy például az Egyesült Királyságban a nálunk jelenleg üldözött társadalomtudományi szakok a legnépszerűbbek a magyar diákok körében. Az EA igazgatója azt is elmondta: találkoztak olyan középiskolai osztályokkal, ahol a tanulók fele gondolkodott a külföldi továbbtanulásban. Igaz, Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár csütörtök délelőtt büszkén jelentette be: több mint 105 ezer diák adott be jelentkezést a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire, s ez mindössze 1,6 százalékos csökkenést jelent a tavalyi évhez képest. A számok azonban ebben az esetben is csalókák.

- Bár beadják a jelentkezéseiket, diákjaink közül sokan mégsem magyar egyetemekre mennek, viszont egyfajta "B-tervként" jelentkezéskor hazai intézményt is megjelölnek. Mindenképpen a külföld az elsődleges cél - mondták az EA szakértői, kiemelve: az angliai egyetemeken több helyen is van már magyar diákközösség, ennek pedig - a kedvezőbb oktatási feltételek mellett - ugyancsak jelentős "szívó hatása" van. Emellett a külföldi egyetemek fejvadászai is hangsúlyosan jelen vannak Magyarországon, míg a honi egyetemek nem túl aktívak a tehetséges fiatalok felkutatásában.

- Az EA küldetése, hogy segítse a fiatalokat a külföldi tanulásban; ugyanakkor célunk az is, hogy diplomájuk megszerzése után hazacsábítsuk őket - mondta Lévai Balázs. A szakember szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar diákok az egyetem elvégzése után még külföldön szoktak maradni, néhány év után azonban vannak, akik hazajönnek. - A hazaköltözés szándéka megvan a fiatalokban, sokan mégis inkább a nemzetközi munkaerőpiacon próbálnak szerencsét - mondta Lévai, hozzátéve: az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy visszajöjjenek, a lehetőségek hiánya.