Csökkent a Fidesz támogatottsága

Kétéves mélyponton van a kormánypártba vetett bizalom – derül ki az e heti HVG-ben megjelenő Medián-felmérésből. 

Februárról márciusra 3 százalékponttal csökkent a Fidesz támogatóinak aránya, 27-ről 24 százalékra a teljes népesség körében. Egy évvel ezelőtt ez a szám még 36 százalék volt, a kormánypárt tehát támogatottságának harmadát elvesztette. A Fidesz népszerűségvesztéséből csak a lassan növekedő DK tud profitálni. A választani nem tudók aránya viszont legutóbb két évvel ezelőtt, 2013 márciusában volt olyan magas, mint most: 37 százalék.

Az emberek mindössze 29 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány eddig jó teljesítményt nyújtott, 68 százalék szerint viszont rossznak minősítette az Orbán-kabinet munkáját. A Fidesz jelenlegi támogatóinak 15 százaléka is kritikusan viszonyul a kormány tevékenységéhez. A párt mostani támogatóinak 92 százaléka a tavalyi választáson is a Fideszre szavazott, a Jobbik-szimpatizánsoknak viszont ötöde mondta, hogy 2014-ben még a Fideszre voksolt, azóta pártolt át a radikálisokhoz.

Szerző

Ismét Örömóda a Szabadság téren

Publikálás dátuma
2015.04.09. 07:08
A kibékíthetetlen kettős emlékmű a főváros központjában FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotókat gyűjtöttek, Ady Endre, József Attila és Radnóti Miklós verseket olvastak fel tegnap délután a Szabadság téren a Tiszta emlékezettel a történelemhamisítás ellen csoport tagjai. Azok, akik Magyar Fruzsina, Zoltai Andrea és Mécs Imre kezdeményezésére tavaly április 8-tól július 31-ig naponta tiltakoztak az általuk csak "elátkozottnak" nevezett megszállási emlékmű és az Orbán-kormány emlékezetpolitikája ellen. 

A tiltakozás kezdete óta eltelt esztendő fotós krónikáját Mohácsi András szobrászművész készíti el, az ő kezdeményezésére vittek a demonstrálók az eseményeket megörökítő fényképeket a térre. Mohácsi három könyvbe gyűjtötte a fotókat, amelyeket a tiltakozás szervezői szeretnének majd kiállítani. Holnap délután fél 6-tól, immár harmadik alkalommal Fischer Ádámmal közösen éneklik el az Örömódát, az "A csitári hegyek alatt" és a "Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok" kezdetű dalt a szabadságért és a demokráciáért küzdő csoport tagjai.

Mécs Imre, Magyar Fruzsina és Zoltai Andrea, tavaly január 2-án szervezte az első demonstrációt a történelemhamisító szobor ellen. Később még egyszer a Szabadság téren, majd hétszer a Nyugati téren szerveztek tiltakozást a német megszállási emlékmű felállítása miatt. Április 8-án délben egy fiatalember telefonon jelezte, hogy a kormány ígérete ellenére elkezdték az építkezést. Magyar Fruzsináék akkor a Facebookon délután 5-re demonstrációt hirdettek és mert akkor legalább négyszázan gyűltek össze, hogy lebontsák az építési terület köré vont kordont, azt követően naponta a téren tiltakoztak. Neves művészek, közéleti emberek szólaltak fel a téren, ahol eközben az Eleven emlékmű nevű csoport is tiltakozott.

A szobrot július 20-án az éj leple alatt - szombatról vasárnapra virradóra - váratlanul befejezték, felavatni azonban nem merte a kormány. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter helyesnek tartotta, hogy a kormány nem ünnepel, hanem "tiszteletben tartja az elmúlt néhány hét társadalmi vitáit, megszólalásait, az emlékművet sérelmezők fájdalmát, félreértéseit". Magyar Fruzsina akkor a Népszavának sunyinak nevezte, hogy éjjel állították fel a tiltakozást kiváltó szobrot, de azt is, hogy Orbánék még felavatni sem merték az alkotást. A "gonoszságnak is van logikája, ezeknek viszont logikájuk sincs" - mondta.

Tavaly szeptember elejétől október végéig vasárnaponként kinn voltak a téren az emlékmű ellenzői, aki közül többek ellen ma is folynak eljárások.

Szerző

Kedden szavazhatnak az IÁ elleni fellépésről

Kedden szavazhat az Országgyűlés a kormány előterjesztéséről az Iszlám Állam (IS) elleni magyar beavatkozás ügyében - tájékoztatta lapunkat a külügyi tárca. Szijjártó Péter szerint a Háznak támogatnia kellene a javaslatot, mert Magyarországnak a nyugati értékközösséghez való tartozásából fakadó kötelezettsége, hogy részt vegyen a nemzetközi koalícióban.

A külgazdasági és külügyminiszter már egy keddi háttérbeszélgetésen is ismertette, hogy az előzetes menetrendnek megfelelően megtörtént a honvéd vezérkar katonai, szakmai szemrevételezése abban a térségben, ahol az IS ellen harcolnának a magyar katonák.

Hende Csaba honvédelmi miniszter még március 23-án benyújtotta az Országgyűlésnek az idevágó javaslatot, amely szerint a legfeljebb 150 - váltási időszakban 300 - katonából álló kontingens az erbíli kiképző központban állomásozna. A katonák 2017. december 31-ig látnák el feladatukat. Szijjártó szerint a misszió összesen 110 katonából állna, továbbá hat magyar tiszt lenne jelen a vezetési pontokon. A többi katona Magyarországon állna rendelkezésre, így összesen mintegy 300-an vennének részt a misszióban, mely a tervezett 20 milliárd forintos költségvetési keretet nem lépné túl. A katonák őrzés-védelmi, biztosítási feladatokat láthatnak el, vagyis az Erbílben zajló kiképzés helyszínéül szolgáló nemzetközi repülőtér védelmében kellene részt venniük. Ha kedden elfogadják a javaslatot, a katonák már májusban elindulnak Irakba.

Nem tűnik kérdésesnek, hogy meglesz a misszió támogatásához szükséges kétharmados többség a Házban. Noha az ellenzéki pártok aggályokat fogalmaztak meg a döntés nyomán esetleg megnövekvő terrorfenyegetettség miatt, az IS elleni fellépést a DK, az Együtt képviselői és a liberális Fodor Gábor is támogatja majd a kormánypártok mellett. Fenntartásokat fogalmazott meg ugyanakkor az MSZP, amely még nem döntött róla, miként fog szavazni. A külügyi bizottság szocialista tagja, Mesterházy Attila tegnap azt mondta: a kormány szándéka mögött valójában az állhat a katonák Irakba küldésével, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megpróbálja növelni külpolitikai mozgásterét ahelyett, hogy új külpolitikát hirdetne.

Szerző