Buda-Cash: kétmilliárd jár a károsult önkormányzatoknak

Publikálás dátuma
2015.04.09. 18:03
FOTÓ: Népszava
Kétmilliárd forint segítséget kap a Buda-Cash-botrányban érintett 84 önkormányzat a kormány szerdai döntése alapján, hogy a települések megőrizhessék működőképességüket, ki tudják fizetni a szociális segélyeket és a béreket - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Lázár János megjegyezte azt is, hogy az érintettek a következő napokban megkaphatják a pénzt. A miniszter ismertette: a korábban el nem adósodott 115 önkormányzat idén 10 milliárd forint fejlesztési forrásra pályázhat. Emellett a kormány kifizeti a bírságokat azon 140 település helyett, amelyeket a fejlesztéseikkel összefüggő visszaélések miatt elmarasztalt az Európai Bizottság - mondta. Hozzátette: a visszaélések 2010 előtt történtek, a kormány mintegy 1,7 milliárd forint összegben fog segítséget nyújtani. Ugyancsak döntés született arról, hogy a kormány 740 millió forint erejéig támogatást nyújt Jászberénynek a Dalkia Zrt.-vel szemben elvesztett pere után, megmentve a várost a csődtől.

A miniszter arról is beszámolt, hogy fontos javaslatnak és támogatásra érdemesnek tartja a kormány a Magyar Nemzeti Bank javaslatát, amely szerint Beva által nyújtott biztosítás összeghatárát 20 ezerről 100 ezer euróra emelnék. Annak vizsgálatát, hogy ezt hogyan lehet visszamenőleges hatállyal akár a Quaestor-károsultakra vonatkoztatni az igazságügyi tárcára bízta, illetve alaposan áttekinti a javaslatot a Fidesz-frakció is - jelezte a miniszter. 

A tárcavezető megjegyezte: ha ez a javaslat megáll, akkor a 32 ezer károsultból szinte mindenki hozzájuthatna, ahhoz a pénzhez, "amit kockára tett". Lázár János kérdésre arról is beszélt, hogy a az államkincstár nem áll készen arra, hogy kereskedelmi banki funkciókat ellásson. Szavai szerint a MÁK megtehetné, hogy minden költségvetési pénzt térítésmentesen kezeljen és hitelezést is végezzen, de nagy vita van a kérdésről és nincsenek meg a technikai eszközei, hogy ezt megtegye. Kifejtette, hogy jelenleg bizonyos kincstári szolgáltatások versenyképesek, de van, amit a kereskedelmi bankok olcsóbban nyújtanak, a szabályozás áttekintése folyamatban van. Közölte azt is: a kormány elfogadta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnökének tájékoztatását arról, hogy az Magyar Fejlesztési Bank által (az ETO Park beruházáshoz nyújtott) mintegy 17 milliárdos kölcsön ügyét megvizsgálja.

Korábban írtuk: Még el sem ült az orosz szél, Simicska a kormányfőt érintő ügynökváddal állt elő, majd bedőlt a Buda Cash brókerház. Ezután a "jövőbe látó", ám a dátumokra kevéssé sikeresen emlékező Orbán Viktor állítólag utasítást adott minisztereinek arra, hogy minden állami pénzt vegyenek ki a brókerházakból. Ez ugyanakkor csak Szijjártó Péter külügyminiszternek jött össze, aki éppen azon a napon "szerzett vissza" 3,8 milliárd forintot - kétes körülmények között - a Quaestor Csoporttól, amikor annak egyik befektetéseket kezelő cége csődöt jelentett. Azóta a kabinet már több verzióval is előállt a bennfentes kereskedelem gyanúját elhessegetendő, ám a kérdések - a válaszokkal egyenes arányosságban - szaporodnak.

5,3 százalék lehet a maximális reklámadó

Lázár János a sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy a kormány azt javasolja, hogy 5,3 százalék legyen a reklámadó maximális mértéke. Ebből az adónemből 7-8 milliárdos bevétellel számolnak, az pedig még kérdéses, legyenek-e olyanok, akik a nulla kulcsos sávba tartoznak majd. Ebben még nem született végső döntés - mondta. Megjegyezte, hogy a magyar kis- és középvállalkozásoknak megpróbálnak segíteni, de e téren az Európai Bizottsággal is egyeztetniük kell.

 

Szerző
Frissítve: 2015.04.09. 19:26

Már januárban eldőlt a reklámadó sorsa

Publikálás dátuma
2015.04.09. 17:15
Fotó: Népszava
Végleges döntést még nem hozott a kormány a reklámadóról, de Lázár János szerint 5,3 százalék lehet az adó felső kulcsa. A további részletek még homályosak, de lapunk korábbi értesüléseit igazolja a mai bejelentés, azaz: rég eldőlt a reklámadó sorsa.

A reklámadó legfelső kulcsa 5,3 százalék lehet – jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a heti kormányszóvivői tájékoztatón. Ez megegyezik lapunk januári értesüléseivel, amely szerint legkésőbb jövő januártól, egészen pontosan 5,3 százalék lesz az adó felső mértéke; csakhogy január óta az is kiderült, hogy a kormány több tárgyalást is folytatott az adóval először legjobban érintett RTL Klub tulajdonosával, a Bertelsmann-csoporttal, és az RTL panaszára az Európai Bizottság (EB) is mélyreható vizsgálatot indított a reklámadó miatt, illetve fel is függesztette az alkalmazását.  Az elmúlt hónapokban Lázár is többször kijelentette, hogy európai nyomásra kell változtatniuk, és több időpontot is megjelölt – legutóbb éppen az április 8-i kormányülést –, amikor a reklámadóról érdemben tárgyalhat a kormány, és Lázár érdemi javaslatot is benyújthat.

Az 5,3 százalék azonban arról árulkodik, hogy régen eldöntötte a kormány a tavaly ősszel 50 százalékra emelt adó könnyítésének mértékét, és vélhetően az RTL-lel folytatott tárgyalások miatt döntött januárban arról, hogy valóban csökkenteni is fogja a különadót. (A tárgyalások során Orbán Viktor miniszterelnök a luxemburgi miniszterelnökkel is tárgyalt a Népszava információ szerint.) Az EB folyamatban lévő vizsgálatának következménye pedig az is lehet, hogy a magyar államnak vissza kell fizetnie a befizetőknek az adót, ha például a bizottság a versenyjoggal ellentétesnek találja a törvényt. Közben, konkrét adókulcsok említése nélkül, Lázár gyakran utalt arra, hogy Ausztriában 5 százalék körüli a reklámadó, és Andreas Rudas, az RTL régiós alelnöke is az osztrák példáról beszélt a hvg.hu-nak.

Lázár szerint mindezek ellenére „még nem hozott a kormány végleges döntést” a reklámadóról, és arról sem, hogy lesz-e nulla százalékos sáv, hogy a legkisebb szereplőket mentesítsék-e a terhek alól. Erről a miniszter szerint még az EB-vel kell egyeztetni.

Szerző
Témák
reklámadó

Már januárban eldőlt a reklámadó sorsa

Publikálás dátuma
2015.04.09. 17:15
Fotó: Népszava
Végleges döntést még nem hozott a kormány a reklámadóról, de Lázár János szerint 5,3 százalék lehet az adó felső kulcsa. A további részletek még homályosak, de lapunk korábbi értesüléseit igazolja a mai bejelentés, azaz: rég eldőlt a reklámadó sorsa.

A reklámadó legfelső kulcsa 5,3 százalék lehet – jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a heti kormányszóvivői tájékoztatón. Ez megegyezik lapunk januári értesüléseivel, amely szerint legkésőbb jövő januártól, egészen pontosan 5,3 százalék lesz az adó felső mértéke; csakhogy január óta az is kiderült, hogy a kormány több tárgyalást is folytatott az adóval először legjobban érintett RTL Klub tulajdonosával, a Bertelsmann-csoporttal, és az RTL panaszára az Európai Bizottság (EB) is mélyreható vizsgálatot indított a reklámadó miatt, illetve fel is függesztette az alkalmazását.  Az elmúlt hónapokban Lázár is többször kijelentette, hogy európai nyomásra kell változtatniuk, és több időpontot is megjelölt – legutóbb éppen az április 8-i kormányülést –, amikor a reklámadóról érdemben tárgyalhat a kormány, és Lázár érdemi javaslatot is benyújthat.

Az 5,3 százalék azonban arról árulkodik, hogy régen eldöntötte a kormány a tavaly ősszel 50 százalékra emelt adó könnyítésének mértékét, és vélhetően az RTL-lel folytatott tárgyalások miatt döntött januárban arról, hogy valóban csökkenteni is fogja a különadót. (A tárgyalások során Orbán Viktor miniszterelnök a luxemburgi miniszterelnökkel is tárgyalt a Népszava információ szerint.) Az EB folyamatban lévő vizsgálatának következménye pedig az is lehet, hogy a magyar államnak vissza kell fizetnie a befizetőknek az adót, ha például a bizottság a versenyjoggal ellentétesnek találja a törvényt. Közben, konkrét adókulcsok említése nélkül, Lázár gyakran utalt arra, hogy Ausztriában 5 százalék körüli a reklámadó, és Andreas Rudas, az RTL régiós alelnöke is az osztrák példáról beszélt a hvg.hu-nak.

Lázár szerint mindezek ellenére „még nem hozott a kormány végleges döntést” a reklámadóról, és arról sem, hogy lesz-e nulla százalékos sáv, hogy a legkisebb szereplőket mentesítsék-e a terhek alól. Erről a miniszter szerint még az EB-vel kell egyeztetni.

Szerző
Témák
reklámadó