Előfizetés

Ezer sebre nincs kötszer

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.04.10. 07:00
A jövő kapuja? A hajdani Lipót (OPNI) a nap nagy részében megközelíthetetlen FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az egészségügyi ellátórendszer átalakításával és a beszállítók szerint már csaknem 90 milliárdos kórházi adósság rendezésével a várakozások ellenére állítólag nem foglalkoztak a kormány eheti ülésén. Lázár János a döntéseket ismertető sajtóbeszélgetésen ugyanakkor megerősítette, hogy az idén is rendezik a tartozásokat, bár csak 60 milliárd forint van a kasszában adósságkonszolidációra. Készek viszont akár népszavazást is kezdeményezni a budapesti fejlesztésekről.

Egy, a kormány szerdai döntéseiről is beszámoló tegnapi sajtóbeszélgetésen Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésre válaszolva félresöpörte Tarlós István főpolgármester nyilatkozatait, hogy ő és a kerületi polgármesterek egy része a bezárt Lipót (OPNI) helyén tartaná jónak az új budapesti szuperkórház felépítését. Lázár megerősítette: a kormányfő továbbra is azt várja főpolgármestertől és a fővárosi Fidesz-frakciótól, kérdezzék meg a budapestieket, mit gondolnak a mai egészségügyi ellátásról, szerintük hol kellene fejleszteni.

FOTÓ: TÓTH GERGŐ, Népszava

FOTÓ: TÓTH GERGŐ, Népszava

Az utóbbi napokban a területért felelős államtitkár után csak Zombor-csomagként emlegetett reformmal kapcsolatban nyilvánosságra került találgatásokat értékelve Falus Ferenc korábbi országos tisztifőorvos lapunknak úgy nyilatkozott, a kormány átalakítási tervei most sem az alapkérdéssel foglalkoznak. Minden reformot abból a szempontból kell értékelni, hogy segíti-e a magyar emberek egészségben töltött életéveinek a meghosszabbítását vagy sem – érvel a baloldal tavalyi közös főpolgármester jelöltje. Márpedig a kórházi rendszer átalakításának mostani tervei tovább szűkítik a betegek hozzáférési esélyeit a jó színvonalú ellátáshoz, éppen a legkisebb jövedelemmel rendelkező rétegeket és térségeket hozva az eddiginél is rosszabb helyzetbe.

TÓTH GERGŐ, Népszava

TÓTH GERGŐ, Népszava

A tervek nem adnak választ az alapkérdésre, vagyis az elvont állami pénzek visszapótlására. Falus szerint egyszerűen mellébeszél a kormány, amikor a kórházi adósságok rendezését anélkül képzeli el, hogy rendszerszinten biztosítaná a zavartalan működés feltételeit. Azonnal 200 milliárdra lenne szükség az egészségügyben: 100 milliárd forint fedezné az eddigi beszállítói tartozásokat, másik ugyanekkora összeg elejét venné az újabb adósságoknak.

Minden napra egy fekély
A kórházi rendszer átalakítása és a fekvőbeteg-ellátó intézmények adósságainak rendezése csak az egyik szelete az elodázhatatlan lépéseknek az egészségügyben. Abban mindenki egyetért, hogy az egészségügyi dolgozók bére tarthatatlanul alacsony. A szakterületek közül most éppen a mentőápolók, mentőautó vezetők és mentőorvosok megalázóan alacsony fizetésével foglalkozik kiemelten a sajtó. A tegnapi Blikk azzal árnyalta a képet, hogy nyilvánosságra hozta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetőinek fizetését is, ami akár piaci viszonyok között is elfogadható lenne. A lista szerint miközben a több évtizedes gyakorlattal rendelkező orvosok nettó fizetése nem éri el a 250 ezer forintot, a mentőápolóké pedig a 130 ezret, addig a főigazgató nettója 849 ezer forint. Újra meg újra előkerül a hálapénz kérdése is az egészségügyi vitákban. Most éppen azért kap nagyobb figyelmet, mert az igazságügyi tárca közzétette ezzel kapcsolatos legújabb törvénymódosító javaslatát. Bár a Népszabadságnak nyilatkozó jogászok és kórházi vezetők szerint továbbra is sokféleképpen lehet majd értelmezni a törvényt, de legvalószínűbb az, hogy büntethető maradna az orvos, ha előre kéri a pénzt és az a hivatali vezető is, aki nem jelenti a tudomására jutott vesztegetést, utólag viszont mehetne a hálapénz a zsebekbe. A javaslatról még nem tárgyalt a kormány.

Az OEP kasszájába átutalt 100 milliárddal be lehetne fejezni az államháztartási törvény folyamatos megsértését, hiszen fedezet nélkül egy állami cég, így az állami kórház is jogellenesen rendel eszközöket. A szakember úgy látja, ha nem fizetik ki a kórházak beszállítóinak a már leszállított felszerelés ellenértékét, akkor nyugodtan fizetésképtelenséget jelenthet a magyar állam.

Közben a beszállítókat tömörítő szervezetek továbbra is várják a kormány tárgyalási ajánlatát, de az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók (ETOSZ) igazgatója, Holchacker Péter arról számolt be, hogy eddig senki nem kereste őket az egyeztetéssel megbízott Állami Egészségügyi Központból.

A baloldali ellenzéki pártok egységesen óriási hibának nevezték Tarlós István főpolgármester tegnap nyilvánosságra került bejelentését arról, hogy ő és több kerületi polgármester a Hűvösvölgyben, az egykori OPNI hét éve üresen álló műemléki épületében tartja elképzelhetőnek az új budapesti központi kórház kialakítását. Az MSZP és az Együtt mellett Falus Ferenc is tragikusan rossz döntésnek, egyszerűen hülyeségnek tartja a felvetést. Emlékeztet rá, hogy ma a pesti oldalon a Honvéd Kórház az egyetlen, amely az ellátás valamennyi elemét kínálni képes a betegeknek. A város másik végén, Dél-Budán a Szent Imre Kórház Tétényi úti tömbjéből csak a traumatológia hiányzik, ráadásul lenne hely további fejlesztéseknek, ott a metró és közel vannak az autópályák. Ugyanilyen megfontolások alapján a BAH-csomópont, vagyis a mai Sportkórház környéke is jó megoldás lehet. A szakember szerint a sürgősségi betegellátáshoz a kiváló közlekedés alapfeltétel, a Lipót pedig a nap jelentős részében megközelíthetetlen.

Az egészségpolitikus a Figyelőnek a János Kórház bezárását felvető múlt heti híréről szólva emlékeztet rá, hogy az 1600 ágyas kórházzal együtt sincs elég kórházi kapacitás a fővárosban. Azon azonban szerinte is érdemes lenne elgondolkodni, hogy a közeli Kútvölgyivel együtt milyen fejlesztések valósuljanak meg a János felújításakor.

Felvetésünkre, hogy a lakosság megkérdezése, egy esetleges népszavazás elindítása újabb kommunikációs trükk-e, amely a döntések elodázását szolgálja és egyben jelzi a központi vezetés tehetetlenségét is, Falus Ferenc úgy fogalmazott: ma nem tud mit kezdeni a kormány a helyi hatalommal, pedig ebben az ágazatban tényleges központosításra lenne szükség.

Az MSZP nem küldene katonákat az IS ellen

Az MSZP módosító javaslattal érné el, hogy Magyarország katonák életének kockáztatása nélkül mutassa ki az Iszlám Állam elleni harcban való elkötelezettségét - mondta Mesterházy Attila csütörtök este az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.

A szocialista párt volt elnöke érthetetlennek nevezte, hogy Magyarország miért küld Németországnál is ötvennel több, összesen százötven katonát Irakba a terrorizmus elleni harchoz, miközben a térség többi országa nem biztosít harcoló kontingenst. Az MSZP hétfőre alakítja ki végleges álláspontját arról, hogy megszavazzák-e a katonák kiküldéséről szóló kormányzati javaslatot - közölte.

Elmondta azt is, ő hajlandó lenne megszavazni a kabinet előterjesztését, ám - mint fogalmazott - ezzel a véleményével jelenleg jelentős kisebbségben van a frakcióban. Mesterházy Attilát kérdezték Gyurcsány Ferenc a Figyelőben csütörtökön megjelent interjújáról is, amelyben az MSZP korábbi, a DK jelenlegi elnöke azt mondta, miniszterelnökként próbálta felszámolni azt a rendszert, amelyben sok szürkepénz mozog a háttérben, és amiben az MSZP egykori pártpénztárnoka, Puch László és a Fidesz egykori gazdasági háttérembere, Simicska Lajos különösen felelős. Mesterházy Attila érthetetlennek nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc miért adott olyan tartalmú nyilatkozatot, amely akár a tapolcai időközi parlamenti választás eredményére is rányomhatja bélyegét. A szocialista politikus aláhúzta ugyanakkor, hogy ettől függetlenül biztos az MSZP és a DK által közösen indított Pad Ferenc győzelmében. Egyértelművé tette továbbá, hogy a korábbi ellenzéki megállapodás értelmében Pad Ferenc, megválasztása  esetén biztosan a szocialista képviselőcsoportba ül majd be.

Több száz milliós csalások az ORÖ-nál?

Több száz millió forintos visszaélések történtek 2011 óta az Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ), a szervezet "alternatív vizsgálóbizottsága" újabb és újabb feljelentéseit dokumentumokkal tudja alátámasztani - mondta Makai István, a hattagú vizsgálóbizottságba két tagot delegáló Roma Polgári Tömörülés elnöke csütörtökön

Makai István azt mondta: az ORÖ-nél és az általa felügyelt programoknál teljes politikai és gazdasági káosz tapasztalható. A Lungo Drom, a Roma Polgárjogi Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete és a Roma Polgári Tömörülés két-két tagjából álló "alternatív vizsgálóbizottság" - amelynek tagjai egyúttal mind ORÖ-képviselők - már több feljelentést tett az ORÖ gazdálkodása miatt, és a napokban Farkas Flórián, az önkormányzat tavaly leköszönt elnöke ellen új feljelentést tesznek 300 millió forintos elnöki keretének felhasználásával kapcsolatban.

Az ORÖ feljelent
Feljelentést tesz az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) rágalmazás, becsületsértés és jó hírnév megsértése miatt a szervezetet és annak volt, valamint jelenlegi vezetését ért vádak miatt. Az ORÖ közleményében az áll: a szervezetet, volt és jelenlegi vezetőit az elmúlt hetekben "alaptalan és nemtelen támadások" érték. Az állítások minden valóságalapot nélkülöznek, és a "nem létező, magukat alternatív vizsgálóbizottságnak nevező" emberekhez köthetők - hangsúlyozták.
Azt írták: a további jogsértések megelőzése érdekében az ORÖ vezetősége "az elkövetőkkel szemben" rágalmazás, becsületsértés és jó hírnév megsértése miatt feljelentést tesz. Az utóbbi esetében a szervezet sérelem díj megállapítását is kéri, a pénzt közérdekű célra kívánják felajánlani.

A visszaélésre Makai István példaként említette, hogy havi 47 ezer forintért dolgozó közmunkások papíron 400-500 ezer forintos utazási költségtérítést kaptak, olyanok is, akiknek sem jogosítványa, sem autója nem volt, és 500 méterre laktak a munkahelyüktől. De - mint mondta - a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) elnökeként ő is meglepődött, amikor olyan dokumentumot találtak, amely szerint 2012 októberének két egymást követő napjára 150-150 ezer forintos reprezentációs költséget írtak ki az FCÖ működési célú támogatására az elnöki keretből. Ezek az összegek, a közmunkások utazási költségtérítéséhez hasonlóan, sosem érkeztek meg a könyvelés szerinti célszemélyhez - tette hozzá.

Úgy folytatta: ahogy ezeket a visszaéléseket, úgy azt is dokumentumokkal tudják bizonyítani, hogy a 2013-as árvízvédelmi alapot is jogtalanul "csapolta meg" az ORÖ: 7-8 millió forintot vettek fel árvízvédelemre, miközben elvileg önkéntesek védték a gátakat. De "nincs minden rendben" a Híd a munka világába programmal, a szociális foglalkoztatási szövetkezettel, az ORÖ vezetőinek jutalmazásával sem - sorolta, hozzátéve: feljelentést tettek azzal kapcsolatban is, hogy 2011 óta az ORÖ-nek nincs leadott szakmai-pénzügyi beszámolója. ó rendszere" - fogalmazott a roma önkormányzati képviselő.

Makai István kitért arra: véleményük szerint a szabálytalanságokért felelősség terheli Farkas Flórián volt és Hegedüs István jelenlegi ORÖ-elnököt, az elnökhelyetteseket, a pénzügyi ellenőrző bizottságot, a hivatalvezetőt és a gazdasági vezetőt. Ráadásul - mint megjegyezte - átfedések is vannak: Farkas Flórián miniszterelnöki biztosként, a szociális szövetkezet elnökeként a saját forrásait ellenőrizné, illetve annak a gazdálkodását rendszerezné, az ORÖ jelenlegi vezetése pedig egyúttal a szociális szövetkezet vezetősége is.

Felidézte: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda és az Országos Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés vétség elkövetésének gyanúja miatt folytat nyomozást. Emellett információik szerint a VII. kerületi rendőrkapitányság is eljárást indított Hegedüs István elnöksége alatt, közgyűlési felhatalmazás nélkül kiosztott, tízmillió forintos év végi jutalmak miatt - közölte Makai István. Megjegyezte: mivel a Híd a munka világába program nagyrészt uniós forrásokból működött, a visszaélések valószínűleg az unió csalási hivatala, az OLAF szabályait is sértették.

Közlése szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) átadtak egy Balog Zoltán tárcavezetőnek szóló nyílt levelet, amelyben az ORÖ programjainak azonnali felfüggesztését és a szervezet teljes körű átvilágítását kérték. A február 9-ére összehívott, de határozatképtelenség miatt elmaradt rendkívüli ORÖ-közgyűlés után Vajda László, Lakatos Oszkár, Makai István és Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője újságírók előtt jelentette be, hogy vizsgálóbizottságot szándékoznak felállítani, amelynek feladata a visszaélések feltárása és a felelősök megnevezése. Akkor azt közölték, hogy elsősorban a Híd a munka világába programot, azaz a szociális foglalkoztatási szövetkezetet szeretnék vizsgálni.

Az Emmi április 2-án közölte, hogy befejeződött a "Foglalkoztatási Szövetkezet - Híd a munka világába" című projekt ellenőrzése; találtak néhány szabálytalanságot, de ezek nem befolyásolják a program folytatását. Az ellenőrzésnél szabálytalansági gyanú két esetben merült fel, amelyek a bútorbeszerzést és a gépkocsihasználatot érintik.