pályázat;Richter Gedeon Nyrt;dolgozó nő;Terézanyu díjak;

2015-04-10 07:14:00

Kiosztották a Terézanyu díjait

Gyereket nevelni, a háztartást vinni vagy beteg hozzátartozót ápolni, mind olyan láthatatlan tevékenység, melyet főleg nők végeznek, de ezért sem anyagi, sem erkölcsi elismerést nem kapnak. Elvárás, hogy ezeket szó nélkül végezzék, ám közben elvárás az is, hogy legyen másik, fizetős munkahelyük. Ez az egyik jellemző tendencia, ami kirajzolódik az immár hatodik éve, a Richter Gedeon Nyrt.-vel közösen meghirdetett Terézanyu pályázat írásaiból. Az idei téma, a dolgozó nő, rekordszámú pályaművet eredményezett. A nők megrendítő őszinteséggel vallottak azokról a nehézségekről, amelyekkel gyakran teljesen magukra maradva kell megbirkózniuk.

A Terézanyu idei pályázatán 521 nő vállalta, hogy őszintén, tabuk nélkül vall arról, mit jelent számára a munka, mit jelent dolgozó nőnek lenni. Idén fotók és videók is érkeztek, ám a jelentkezők nagy része inkább megírta a történetét. A legfiatalabb pályázó mindössze 19, míg a legidősebb 74 éves. A zsűrit is megdöbbentette, hogy milyen kíméletlen őszinteséggel vallanak a nők a témáról és a saját életükről: „29 év alatt sikerült annyira átmosni az agyam, hogy elhittem, csak az ér valamit, aki dolgozik. Gyereket nevelni a hülyék is tudnak, semmiség.”

Egy átlagos háztartást vezető nő, aki családot lát el - gyerekeket nevel, etet, itat, játszik, mos, főz, vasal, takarít, időseket gondoz, tanul - és még „valódi” munkahelye is van, két-három ember munkáját is elvégzi. Az írásokban megjelenő láthatatlan munkát a mai napig nem kezeli az értékén senki, annak ellenére, hogy a GDP egyharmadát teszi ki. „Ezek mind-mind olyan tevékenységek, amik csak akkor látszódnának, ha egyáltalán nem végezném el őket” – írja az egyik pályázó.

Az egyik legnagyobb baj talán az, hogy ezek nemcsak külső elvárások. A nők sokszor önmagukat hibáztatják, ha netán nem tudnak mindent egyedül megoldani. Sok az elvált nőkről szóló történet, akik egyedüli családfenntartóként, segítség nélkül nevelik gyerekeiket. A többgyerekes anyák írnak arról, hogy támogatás hiányában szinte lehetőségük sincs visszatérni a munkába, a részmunkaidős állás pedig csak álom.

A dolgozó nő mindig gyanús. Ha családos és sikeres, annak biztosan a gyerekei látják kárát, ha pedig a családjának szenteli az életét, akkor könnyen rámondják: hiszen te otthon vagy, nem csinálsz semmit. Elítéli a társadalom azokat a nőket is, akik tudatosan döntenek úgy, hogy a karriert választják a gyerekvállalás helyett, de azt is, aki egyedül mer gyereket vállalni.