Brókerbotrány - Itt a Fidesz új javaslata

A Fidesz-frakció legkésőbb péntek estig törvényjavaslatot nyújt be a Quaestor-károsultak kártalanítására - jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.

A javaslat értelmében minden érintettet 100 ezer euróig, azaz 30 millió forintig kártalanítanának egy alapon keresztül, várhatóan legkésőbb július végéig.
A politikus jelezte, hogy ez közel 32 ezer embert érint, és csak 73 olyan károsult van, aki 30 millió forint fölötti összeget fektetett be. Az ő esetükben más a helyzet, "ők fognak veszíteni pénzt" - fogalmazott.

Rogán Antal elmondta: a kártalanítási alapba minden károsult beadná a kötvényeit - legyenek azok valódiak vagy fiktívek -, és ide fizetné be a Befektető-védelmi Alap (Beva) azt az összeget, amivel kártalanít. A Beva befizetését a befektetési vállalkozások egészítenék ki úgy, hogy az minden károsultnál a 30 millió forintot lefedje. Hozzátette: a cégek csak megelőlegeznék ezt az összeget, majd amikor befejeződik a Quaestor felszámolási folyamata, illetve a csalások felelőseinek vagyonát bevonják az alapba, akkor a befektetési vállalkozások visszakapnák ezt a plusz befizetést.

Elmondta azt is: azért, hogy a befektetési vállalkozásokat ne egy összegben érintse ez a kötelezettség, felhatalmazást adnak a Magyar Nemzeti Banknak, hogy az érintett cégeknek ezt az összeget megelőlegezze hitelnyújtással, illetve lehetőséget adnak azt követően kötvénykibocsátásra. Így lényegében a befektetési vállalkozásoknak több év alatt kellene ezt az összeget kifizetniük.

A Fidesz-frakció vezetője egy kérdésre válaszolva közölte: a kormány támogatta a jegybanknak azt a javaslatát, hogy a jövőben a Beva is - az Országos Betétbiztosítási Alaphoz hasonlóan - 100 ezer euróig kártalanítson, a most benyújtandó törvényjavaslattal azt segítik elő, hogy ez már a Quaestor ügyében is így legyen.

A politikus elmondta: a javaslatot legkésőbb pénteken este 8-9 óra körül benyújtják, és szeretnék, ha azt az Országgyűlés már a jövő héten elfogadná, hogy az érintett 32 ezer ember július végéig a pénzéhez jusson.

Szerző

Kiosztották a Terézanyu díjait

Gyereket nevelni, a háztartást vinni vagy beteg hozzátartozót ápolni, mind olyan láthatatlan tevékenység, melyet főleg nők végeznek, de ezért sem anyagi, sem erkölcsi elismerést nem kapnak. Elvárás, hogy ezeket szó nélkül végezzék, ám közben elvárás az is, hogy legyen másik, fizetős munkahelyük. Ez az egyik jellemző tendencia, ami kirajzolódik az immár hatodik éve, a Richter Gedeon Nyrt.-vel közösen meghirdetett Terézanyu pályázat írásaiból. Az idei téma, a dolgozó nő, rekordszámú pályaművet eredményezett. A nők megrendítő őszinteséggel vallottak azokról a nehézségekről, amelyekkel gyakran teljesen magukra maradva kell megbirkózniuk.

A Terézanyu idei pályázatán 521 nő vállalta, hogy őszintén, tabuk nélkül vall arról, mit jelent számára a munka, mit jelent dolgozó nőnek lenni. Idén fotók és videók is érkeztek, ám a jelentkezők nagy része inkább megírta a történetét. A legfiatalabb pályázó mindössze 19, míg a legidősebb 74 éves. A zsűrit is megdöbbentette, hogy milyen kíméletlen őszinteséggel vallanak a nők a témáról és a saját életükről: „29 év alatt sikerült annyira átmosni az agyam, hogy elhittem, csak az ér valamit, aki dolgozik. Gyereket nevelni a hülyék is tudnak, semmiség.”

Egy átlagos háztartást vezető nő, aki családot lát el - gyerekeket nevel, etet, itat, játszik, mos, főz, vasal, takarít, időseket gondoz, tanul - és még „valódi” munkahelye is van, két-három ember munkáját is elvégzi. Az írásokban megjelenő láthatatlan munkát a mai napig nem kezeli az értékén senki, annak ellenére, hogy a GDP egyharmadát teszi ki. „Ezek mind-mind olyan tevékenységek, amik csak akkor látszódnának, ha egyáltalán nem végezném el őket” – írja az egyik pályázó.

Az egyik legnagyobb baj talán az, hogy ezek nemcsak külső elvárások. A nők sokszor önmagukat hibáztatják, ha netán nem tudnak mindent egyedül megoldani. Sok az elvált nőkről szóló történet, akik egyedüli családfenntartóként, segítség nélkül nevelik gyerekeiket. A többgyerekes anyák írnak arról, hogy támogatás hiányában szinte lehetőségük sincs visszatérni a munkába, a részmunkaidős állás pedig csak álom.

A dolgozó nő mindig gyanús. Ha családos és sikeres, annak biztosan a gyerekei látják kárát, ha pedig a családjának szenteli az életét, akkor könnyen rámondják: hiszen te otthon vagy, nem csinálsz semmit. Elítéli a társadalom azokat a nőket is, akik tudatosan döntenek úgy, hogy a karriert választják a gyerekvállalás helyett, de azt is, aki egyedül mer gyereket vállalni.

Tizenöt díjazott az eddigi legsikeresebb évben
A zsűrinek – Beke Zsuzsa, Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezető, D. Tóth Kriszta írónő, Dobó Kata színésznő, Pásztor Anna énekesnő, Mangó Gabriella orvos és Rácz Zsuzsa író – idén valóban nem volt könnyű dolga, így megosztott díjakat és több különdíjat is odaítéltek
1. helyezett: Szilágyi-Árkos Orsolya
2. helyezett: Rébb Terézia és Várfalvy Emőke
3. helyezett: Patai Katalin és Merát Anikó
Richter különdíj: Fiala Borbála
Nők Lapja Psziché különdíj: Sárkány Zsófia
Örökifjú díj: Jeles Zoltánné Pálfi Zsuzsanna
Csendtörő díj: Martinusz Anna
Legyőzhetetlen díj: Honti Linda
Példakép díj: Simon Márta
Hősnő díj: Weiszhauptné Fodor Ágnes
Anyutigris díj: Dancs Ilona
Video kategória díjazottja: Oláh Dóra
Fotó kategória díjazottja: Friedrich Tünde



Szerző
Frissítve: 2015.04.09. 22:03

Megszűnt, mégis aktív a vegyiművek

Hiába a Főgáz államosítása kapcsán kibontakozott vízszennyezéssel kapcsolatos kármentesítési probléma, a Hortobágyi Nemzeti Park szomszédságában lévő veszélyeshulladék-tároló körüli botrány, most úgy tűnik, újabb katasztrófa közeli helyzet van kialakulóban. Igaz, az egykori Budapesti Vegyiművek Zrt. "működése" nem jelent újdonságot, annak környezetre gyakorolt hatásáról mindenki tud. Tenni viszont senki sem tud, vagy akar ellene.

Habár a Budapesti Vegyiművek Zrt.-t hivatalosan még 2008-ban felszámolás alá vonták, annak Illatos úti telepe a mai napig gondot okoz. Az itt található csaknem 2000 tonna veszélyes hulladék ugyanis aktívan szennyezi környezetét, aminek megszüntetésére semmilyen jel nem utal. A 444.hu és a Greenpeace helyszíni beszámolója szerint a káros vegyi anyagok szabadon úsznak szét és mérgezik Budapest belterületét.

De mégis mi történt eddig, hogy a helyzet ilyen súlyossá vált? A válasz meglehetősen egyszerű: semmi. Munkálatok ugyan már folytak az áldatlan állapotok megszüntetése érdekében, de azok rendre kudarcba fulladtak. A Hídépítő Zrt. és alvállalkozói 2005-ben - az Európai uniós (EU) finanszírozással - összesen 1,4 milliárd forintból megkezdték a talajvíz megtisztítását, a munka során viszont a szivárgó anyagokat nem szállították el.

Az ugyanis nem a Hídépítő, hanem a Vegyiművek feladata lett volna, de e kötelezettségének nem tett eleget. Ezt tetézte később, hogy a vállalkozók - az EU-s szerződést megszegve - a tisztítással leálltak, és a környezet szennyezettségét sem mérték tovább. Öt évvel később aztán újabb "munkák" kezdődtek, azok viszont már csak szinten próbálták tartani a lehetetlen helyzetet.

Ahogyan az a környezetvédelmi felügyelet határozatában áll: "2011. augusztus 3. és 2011. augusztus 23. napján tartott helyszíni ellenőrzést a telepen, ahol rögzítésre került, hogy a szabadban tárolt hulladékokat és vegyi anyagokat a nagy melegek idején folyamatosan locsolják, hogy az esetleges tüzet, robbanást megakadályozzák." Félni tehát féltek az esetleges bajtól a szakemberek, tenni viszont ekkor sem tettek semmit. Vagy legalábbis nem túl hatékonyan.

Azóta viszont még ennyi sem történt, a felszámolás alatt álló Vegyiművek ügyeit intéző cég semmit sem tud érdemben tenni a szennyezéssel. Így hiábavaló a hatóság erre vonatkozó többszöri bírsága is, mivel azok rendre a fiókban landolnak - mondta a 444.hu-nak Varjú Attila, a felszámoló cég embere. A kezelő cég fizetni nem tud, a szennyezés felszámolására pedig végképp nincsen lehetőségük - tette hozzá.

Az ügy végső elsimítására elvileg két lehetőség mutatkozik: az egyik az állam beavatkozás, vagyis, hogy újabb milliárdokért elszállíttassa a veszélyes anyagokat a telepről. Erre viszont nem sok esély van. A másik lehetőség az volna, ha valaki felvásárolná az értékes ipari területet. A terület megtisztítását a vevőnek vállalnia kéne, amit a felszámoló beszámítana a vételára. De miután a telep és környéke fokozottan veszélyesnek helynek minősül, az állam nem engedélyezi a terület árusítását.

Mindenesetre a Greenpeace véleménye az ügy kapcsán elég egyértelmű. Szerintük egy tűzeset beláthatatlan következményekkel járna a telepen. A szennyezés jól láthatóan kijutott a környezetbe, amit a korábbi évek talajvíz-vizsgálati eredményei is megerősítenek. A területen a lakosság védelme érdekében azonnali beavatkozásra van szükség - mondták. A kérdés már csak az, ki és mikor fogja a problémát megoldani.

Baranyi Krisztina (EGYÜTT) a telep bejárása után a volt Vegyiművek területén zajló drasztikus mértékű és hatású, évek óta folyamatosan tartó környezetkárosítások miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.

Veszélyeztetett telepek
Hiába került állami tulajdonba a Főgáz, az óbudai gázgyár kármentesítése tovább csúszik, miközben a Duna vízmozgása folyamatosan beljebb mossa a szennyeződést. A talajtisztítás legkevesebb 9 milliárdba kerülne – írja nol.hu. A mintákban már évekkel ezelőtt határértéket többszörösen meghaladó mérgezőanyag-szennyezést mértek.
A kármentesítéssel kapcsolatban a legfrissebb hír: a fővárosi közgyűlés zárt ülésen megvitatta a kérdést, és egyhangúlag a talaj elszállítása és másutt történő megtisztítása mellett döntöttek. Az továbbra is kérdéses, hogy a becsült költség hogyan lett a korábbi 36 milliárd helyett 9 milliárd. A kármentesítés több mint három évig tartana.
A Főgáz igazgatótanácsa viszont nem támogatta.Szerencsésebb helyzetbe került a Hortobágyi Nemzeti Park szomszédságában (Balmazújvárostól mintegy 10 kilométerre) lévő veszélyeshulladék-tároló. A kormány – vélhetően a Greenpeace nyomására - márciusi 18-i döntésével 400 millió forintot biztosít a tároló felszámolására, a területen felhalmozódott mintegy 3500-3700 tonna veszélyes hulladék csaknem 70 százalékának elszállítására,illetve a szükséges kármentesítés elvégzésére.
A zöldszervezet 2015 elején végzett talajvizsgálata szerint a telep területén kívül is határérték feletti mérgező szennyeződéseket mutatott ki. A szennyező anyagok kijutása ugyanis veszélyezteti az UNESCO-világörökség nemzeti parkot és annak élővilágát.



Szerző