Oktatási modernizálás Fidesz-módra

Hogy pontosan mit kell érteni az oktatási rendszer modernizálásán, még nem nyilvánvaló, a köz- és felsőoktatási stratégiákból ugyanis éppen ennek ellenkezőjét lehet leszűrni: miközben a kormány rontja a fiatalok esélyét az érettségi és diploma megszerzésére, s lassan vérezteti ki az egyetemeket és főiskolákat, addig a használható tudás átadását inkább vállalkozásokra bízza, s a szakképzési rendszert is úgy alakítja, hogy a diákok megfeleljenek a „gazdasági világ követelményeinek”.

Néhány nagyon fontos ponton megváltozhat a jövőben a magyar közoktatási rendszer - jelezte Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök szerint a "változás szelleme" akár három-négy éven belül megkísérthet mindenkit, akiben elkezd működni egy "új szemlélet" annak érdekében, hogy változzon az oktatás minősége.

Oktatási szakértők és pedagógusok az utóbbi években szinte minden fórumon aggályaikat fejezték ki az oktatási rendszer államosításával járó veszélyekkel kapcsolatban, a túlközpontosított rendszer működésképtelenségét pedig mintha a kormányzat is kezdené felismerni: kedden bebizonyosodott, hogy a tankönyvek terjesztéséért felelős Könyvtárellátó Nonprofit Kft. nem képes ellátni feladatát, a tankönyvcsomagokat ezentúl újból az iskoláknak kell majd összeállítaniuk.

FOTÓ: Népszava

Ezt követően pedig nyilvánvalóvá tették, hogy a rendszeresen toldozott-foltozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) munkáját könnyítik meg azzal, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó, újonnan létrehozott Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel majd a szakképzés koordinálásáért.

Milliárdok az egyetemeknek

Az idén első körben 23 intézmény 6,3 milliárd forintnyi támogatást kap a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapból - jelentette be pénteken Palkovics László felsőoktatási államtitkár, hozzátéve: a konszolidációnak köszönhetően javult az intézmények helyzete. A kormány büszkén hangoztatja, hogy az oktatásból nem vonnak ki forrásokat, sőt, egyre több pénzt fektetnek az ágazatba. Arról azonban már hallgatnak, hogy 2010-2013 között brutális forráskivonások történtek, 27 intézmény összesen 84 milliárd támogatástól esett el.

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár csütörtökön jelentette be, hogy a kormány döntött a szakoktatás átalakításáról. A tervek szerint a jelenlegi szakközépiskolákat szakgimnáziumokká alakítanák, ahol a diákok szakma mellett érettségit is szerezhetnek. A mostani szakiskolák pedig szakközépiskolákká válnak, amelyek három éves képzést, de érettségit nem biztosítanak. A kormány álláspontja szerint "aki tud, akar és képes", az később innen le tud majd érettségizni. Ehhez minden bizonnyal nem kevés önszorgalomra is szükség lesz, hiszen a közismereti órák csökkentésével együtt a kormány a szakiskolások esélyeit is rontotta az érettségi megszerzéséhez. Czomba hangsúlyozta: a rendszer átalakításában a kormány a német mintát követi; szerinte Németországban a felsőoktatásban tanulók harmada korábban szakiskolát végzett. Csakhogy a németeknél a hároméves szakiskolákban nagy hangsúlyt fektetnek a közismereti tárgyak oktatására is, ezt az apróságot az Orbán-kormány már nem veszi figyelembe.

Ugyanakkor tovább élesítenék "csodafegyverüket", a duális képzést: a kormányzati víziók szerint 2018-ra 20 ezer vállalkozást vonnának be a gyakorlati képzésbe a mostani hét-nyolcezerrel szemben, a cégeket pedig azzal ösztönöznék, hogy ott, ahol tanulókat fogadnak, "megkönnyítik" például a gépek beszerzését. Czomba elmondta: a hiányszakmákat tanuló diákoknak az ösztöndíjait is növelik. - Nyilvánvalóan gyenge a kapcsolat a tényleges gazdasági világ követelményei és az iskolai képzés között - erről már Orbán Viktor beszélt tegnap az indiai Apollo Tyres Gyöngyöshalászon épülő gumigyárának alapkőletételén. A miniszterelnök szerint modernizálni kell a magyar oktatási rendszert, hogy a fiatalok használható tudáshoz jussanak; ehhez - az érettségivel és diplomával rendelkezők számának növelése vagy a külföldi agyelszívás megfékezése helyett - például a gumigyártól vár nagy segítséget, amely már tárgyal a környékbeli iskolákkal. A kormány pedig minden segítséget meg is ad: Czomba vasárnap reggel a köztévében arról beszélt, hogy az indiai gyár 600 millió forintos szakképzési támogatást kap.

A Klik és a keleti nyitás

A jócskán tehermentesített iskolafenntartó még mindig túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy időnként konzultáljon a még alá tartozó intézmények vezetőivel: csütörtökön egy váratlanul érkezett levélben jelentették be, hogy szeptembertől jogutód nélkül megszűnik Budapesten a XV. kerületi Neptun Általános Iskola, s helyén egy kínai kéttannyelvű intézmény működik tovább. A megszüntetés tervéről az iskola vezetősége semmit nem tudott, s értetlenül állnak a történtek előtt. A KLIK gyorstájékoztatása szerint az iskolában tanuló gyerekek majd átmehetnek a Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskolába, az Eduline információi szerint azonban az sem kizárt, hogy egy messzebbi, más kerületben lévő iskolába helyezik át őket - ahova akár több órát is utazniuk kell majd. A KLIK azonban egyelőre nem tudja, hogyan vezényelnék le az átszervezést, ahogy azt sem mérték fel, hogy az iskola mind a 300 tanulójának lesz-e helye más intézményekben. A Neptun iskola tanárai is félnek, hogy az utcára kerülnek. A bezárás ellen tiltakozók kedd délután nyílt értekezletet tartanak az iskolában, ahova mindenkit várnak, aki szeretné megmenteni az intézményt. Emellett online petíciót is indítottak "Mondj nemet a Neptun Általános Iskola Bezárására!" címen, amit a peticiok.com weboldalon bárki aláírhat.