Történelmi fordulat

Barack Obama amerikai és Raul Castro kubai elnök szombati találkozójával új fejezet nyílt a két ország kapcsolatában. A történelmi kézfogást történelmi jelentőségű, mintegy másfél órás kétoldalú tárgyalás is követte Panamavárosban. A tényleges rendezésig azonban még hosszú az út. Obama a venezuelai elnökkel, Nicolas Maduróval is egyeztetett.

Az Amerikai Államok Szervezetének hetedik csúcstalálkozóján Panamavárosban, annak ellenére, hogy hivatalosan nem tervezték meg, sorra került a történelmi találkozó Barack Obama amerikai és Raul Castro kubai elnök között. A két vezető nemcsak kezet rázott, hanem 80 percen át zárt ajtók mögött tárgyalt a két ország viszonyának normalizálásáról. A kubai forradalom kitörése, 1958 óta nem ült tárgyalóasztalhoz amerikai és kubai elnök.

Washington tavaly decemberben jelentette be szándékát, a tárgyalások december 17-én kezdődtek, amelyek a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét, a Kuba elleni embargó feloldását célozzák, valamint azt, hogy Washington levegye Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról. Bár a panamai csúcs előtt a nemzetközi média valószínűsítette, hogy ez utóbbit a csúcson bejelenti az amerikai elnök, nem történt meg.

A tárgyalás után Obama a sajtónak elmondta, a megbeszélés „őszinte és eredményes” volt. az Egyesült Államok és Kuba közötti nézeteltérések továbbra is fennállnak, de közös érdek lenne rendezni a viszonyt. Raul Castro úgy vélekedett, hogy idővel lehetségesnek tartja, hogy újfajta kapcsolat épüljön ki a két ország között, mert mindketten készek minden vitás kérdésről türelmesen tárgyalni.

A legfontosabb lépéshez, az embargó feloldásához azonban a kongresszus jóváhagyására van szükség. Jelen erőviszonyok közepette és az elnökválasztási kampány közeledtével ez gyakorlatilag elérhetetlen Obama számára. Így ha lesz is végleges kiegyezés Kuba és az Egyesült Államok között, az már az új amerikai elnökre hárul.

A panamai csúcs végén Obama venezuelai kollégájával, Nicolas Maduróval is tárgyalt röviden, négyszemközt. Madurot 2013. áprilisában iktatták be, miután a Hugo Chavez halála után megrendezett államfőválasztáson győzedelmeskedett. A két elnök eddig nem beszélt még egymással. Hogy ezúttal miről ejtettek szót, azt nem tudni, Obama a záró sajtótájékoztatón nem beszélt erről, Maduro egyik tanácsadója csak annyit közölt, hogy az elnökök találkozója “tiszteletteljes és szívélyes” légkörben zajlott le, és “elhangzott sok igazság”.

Az Egyesült Államok és Venezuela viszonya feszültté vált, miután Washington márciusban beutazási tilalommal sújtott hét venezuelai tisztségviselőt emberijog-sértés és korrupció vádjával, és úgy indokolta, hogy Venezuela nemzetbiztonsági veszélyt jelent az Egyesült Államokra nézve. Válaszul a caracasi vezetés kiutasította az országból az amerikai diplomatáik többségét.

Maduro már a csúcs előtt jelezte, hogy követelni fogja Obamától a rendelet visszavonását, és azt mondta, összegyűlt 11 millió aláírás e követelés alátámasztására, amelyeket diplomáciai úton adnak át Washingtonnak. A csúcson elhangzott beszédében is üzent Obamának, úgy fogalmazott: “Ne okozzon problémákat az utódainak – mint George W. Bush volt elnök tette – azzal, hogy támogat egy államcsínyt Venezuelában”.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője a találkozó után annyit közölt, Obama biztosította Madurót, hogy Washingtonnak nem érdeke fenyegetni Venezuelát, támogatja a belpolitikai ellentétek tárgyalás útján való rendezését, a demokráciát, a stabilitást és a gazdasági gyarapodást Venezuelában és a térségben. Az amerikai elnök a csúcs előtt, annak ismeretében, hogy sok dél-amerikai ország állt ki Venezuela és Maduro mellett a kérdésben, leszögezte: kormányának joga van bírálni az olyan politikát, amellyel nem ért egyet.