Szigorúan ellenőrzött ovisok

Publikálás dátuma
2015.04.14. 07:12
Jelenleg az óvodák önálló helyi programokkal rendelkeznek, a központosítással azonban ez elveszhet FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
A pedagógusok és a szülők is aggódva "várják", vajon mit zúdíthat még a nyakukba a kormányzat: a felsőoktatás és a közoktatás államosítása mellett most az óvodák központosításának terve borzolja a kedélyeket, Budapest több kerületében is az intézmények összevonásáról döntöttek - szakemberek, óvodai vezetők és a szülők megkérdezése nélkül. Szakértők szerint a központosításnak lehet anyagi haszna, ám annak mindenképp a gyerekek látják a kárát.

Találgatás, homályban tapogatózás, kétségbeesés, káosz - csak néhány szó azon helyzet jellemzésére, ami az Orbán-kormány intézkedéseit kíséri, amikor önkényesen próbálja átalakítani az oktatási rendszert. Az iskolák "klikkesítése" után úgy tűnik, most az óvodákra is hasonló sors vár: Budapesten az V., VIII., XI., és XXI. kerületekben is összevonnák az óvodákat, mégpedig azért, hogy egy költségvetési szervként működő hálózatot hozzanak létre.

A gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy lesz egy központi óvoda, amely alá majd több tagintézmény tartozik; s ezáltal egy vezető nem egy óvodáért, hanem egyszerre akár 6-8, vagy több intézményért fog felelni. Mindezzel az önkormányzatok reményei szerint majd spórolhatnak a működési költségeken, s ígérik, az átalakítások kizárólag vezetői szinteken történnek majd, a szülők és gyermekeik mindebből semmit sem fognak érzékelni. Az érintettek azonban nem így gondolják, a szülők kérdéseire ráadásul még az óvodavezetők sem tudnak megnyugtató választ adni.

- Nincs olyan szakmai szervezet, melynek képviselője ki merte volna jelenteni, hogy a jelenlegi közoktatási rendszer jól működik. Két év működés után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) saját elnöke szerint is még mindig ott tart, hogy "keresik a helyüket". Azt azonban el lehet mondani, hogy az óvodai rendszer működött. Eddig - mondta Mendrey László.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke szerint nem világos, hogy az önkormányzatok milyen logika mentén tervezik az összevonásokat, s nem születtek olyan tanulmányok sem, amelyek pedagógiai szempontból mérték volna fel a központosítással járó hatásokat. Egy dokumentum ugyanakkor a PDSZ birtokába került, amely szerint a csepeli óvodák összevonása az elkövetkező három-négy évben biztos, hogy nem jelent megtakarítást az önkormányzatok számára, sőt még többletköltségekkel is jár.

- Nem nagyon értem, hogy miért van erre szükség. Persze az önkormányzatoknak joga van ilyen lépéseket tenni, s vidéken ezt már korábban meglépték. A szakmai eredmény azonban minimális, az összevonások inkább zavart okoztak - mondta a Népszavának Fábián Katalin. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke úgy véli, a központosításnak lehet gazdasági haszna (például a vezetői pótlékokat meg lehet spórolni), ám szakmai szempontból egyáltalán nem támogatandó.

Egy, a jelenlegi tervek szerint átalakított rendszer esetleg csak akkor működhetne jól, ha eleget tennének a megnövekedett személyi szükségleteknek: az óvodavezetők nem tudnak egyszerre mindenhol jelen lenni, a tagóvodákban kijelölt helyettesnek pedig egyszerre kell odafigyelnie az adminisztratív feladatokra és a gyerekekre is. A célként kitűzött spórolás azonban mindezt nem teszi lehetővé. - Félek, hogy mögöttes szándék is húzódik a háttérben.

Jelenleg az óvodák önálló helyi programokkal rendelkeznek, a központosítással azonban ez elveszhet, s egy, a központból irányító vezető alatt egy egységes, sematikus, minden intézményre egyaránt vonatkozó pedagógiai rendszer jöhet létre, s ez súlyos károkat okozhat a kisgyerekek nevelésében - mondta Fábián Katalin.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet még 2009-ben publikált egy átfogó, az óvodák működését vizsgáló tanulmányt, amelyben szó esett az intézmények összevonásával járó következményekről is. Ebben a szerzők megállapították, ,,az óvodák szakmai munkájának színvonalára aligha van pozitív hatással, ha egyetlen felelős vezető irányítja az egymástól távol levő telephelyeken működő 10-15 vagy még annál is több óvodai csoport, 30-40 óvónő, összesen 60-80 közalkalmazott tevékenységét és csaknem félezer olyan gyerek fejlődését, akik közül talán egyet sem ismer személyesen".

A tanulmány szerint az ilyen gyors szerkezeti átalakulások - ahogy most is láthatjuk - ráadásul feszültséget keltenek az óvodapedagógusok és a szülők körében, és megnehezítik a helyi nevelési program bevezetését: "az új helyzethez való alkalmazkodás folyamatában az óvodák a már működő program átigazítására, esetleg gyökeres átírására kényszerülnek, elindult fejlesztési folyamatok megszakadnak, a szakmai munka színvonala legalábbis átmenetileg mindenütt visszaesik".

A szülők és a pedagógusok is aggódnak amiatt, hogy az intézkedésekkel az óvodák elveszítik családias jellegüket azzal, hogy a csoportok létszáma növekedni fog, és az óvónők is nagyobb terhelésnek lesznek kitéve. - Minél nagyobb a létszám, az óvópedagógusok érthetően annál kevésbé tudnak majd odafigyelni a gyerekekre, arról nem is beszélve, hogy sok olyan óvodás van, akiknek a nevelése külön szakmai felkészülést és munkát igényel - mondta Mendrey, hangsúlyozva: a PDSZ-t is egyre több szülő keresi meg, mert féltik a gyermekeiket.

Ám mivel a kerületek vezetése elhallgatja a konkrétumokat, a szakszervezet csak azt tudja tanácsolni, hogy a szülők maguk követeljék ki a hatástanulmányokat - ha léteznek egyáltalán - az önkormányzatoktól. - Mindenkinek joga van tudni, miért döntöttek a központosítás mellett - szögezte le a PDSZ elnöke. A csepeli szülők online petíciót is indítottak az óvodák összevonása ellen, ma este pedig demonstrációt tartanak a XXI. kerületi polgármesteri hivatal előtt.

Pénzmegvonással a hiányzás ellen

A kötelező óvodába járás szeptemberi bevezetésével nemcsak az iskolakerülést, hanem az óvodai mulasztásokat is lehet majd pénzmegvonással szankcionálni - írta a Magyar Nemzet. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságért és családügyért felelős államtitkársága a lap érdeklődésére közölte: amennyiben az óvodás gyerek igazolatlan hiányzása meghaladja az öt nevelési napot, a jegyző figyelmezteti a szülőt a mulasztásra, illetve annak következményeire. Ha a hiányzások mértéke ennek ellenére eléri a húsz napot, akkor 2016. január 1-jétől az óvodás gyermekek esetében is lehetőség lesz a családi pótlék folyósításának szüneteltetésére.



Szerző
Frissítve: 2015.04.13. 23:17

Kié a fővárosi egészségügy?

Publikálás dátuma
2015.04.14. 07:06
Illusztráció/Népszava
Folytatódik a politikai csörte a budapesti kórházfejlesztés ügyében. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője lapunknak azt mondta, 2010 tavaszán az akkori Fideszes képviselők Tarlós István vezetésével kiegyeztek az utolsó hónapjait már csak "megúszni akaró" Demszky Gáborral, így sikerült leszavazni a szocialistákhoz köthető fővárosi egészségpolitikai programot. 

Szerinte tehát egyértelmű a főpolgármester felelőssége abban, hogy még ma sem működik az egykori tervekben szereplő két új fővárosi kórház, elmaradtak az informatikai fejlesztések és a gazdasági integráció, nem lépett hatályba az egészségügyi életpálya modell és annak részeként az új bérezési rendszer.

E javaslatok akkor kerültek megint elő, amikor Horváth szakmailag nonszensznek nevezte Tarlós Istvánnak azt az ötletét, hogy Hűvösvölgyben, az egykori "Lipót" épületében alakítsa ki a kormány a tervezett, új fővárosi központi kórházat. A főpolgármester a Kossuth Rádióban erre azt találta mondani, hogy a szocialista politikus ne ajánlgassa a korábbi fejlesztési terveket, hiszen azokat épp a szocialista-szabaddemokrata városvezetés idején ítélte "támogatásra nem méltó" projektnek a fővárosi közgyűlés. Horváth viszont arra emlékeztetett: Tarlós téved, hiszen a tervek megvalósítására akkor létrehozott cég 800 milliós tőkét is kapott a közgyűléstől, hogy a belső erőforrásokat megmozgató, egészségközpontú és hatékony gyógyítás feltételeit megteremtésék. A frakcióvezető úgy tudja, a kórházak előző ciklusbeli államosításakor - Tarlós által - kiürített részvénytársaság megmaradt vagyona is az államhoz került, ami szerinte példátlan megoldás. A János Kórház évekkel ezelőtti fejlesztési terveit kellene most elővenni, mert Budán, jól megközelíthető helyen kell lennie az új kórháznak - érvelt Horváth.

Azt eközben továbbra sem tudni, pontosan mely kerületek vezetőivel egyeztetett Tarlós, amikor az OPNI egykori épületét találták a legalkalmasabb helynek az új központi kórház kialakítására. Tóth József, a 13. kerület szocialista polgármestere lapunknak mindenesetre azt mondta, őt nem keresték ebben a kérdésben.

Szerző

Schulznak nem kell stadion

Publikálás dátuma
2015.04.14. 07:03
Szegedre indulása előtt Martin Schulz a sajtó több munkatársával beszélgetett a Politikatörténeti Intézetben FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Még nem járt Szegeden olyan magas rangú uniós politikus, mint Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke, aki tegnap Botka László szocialista polgármester meghívására a városba érkezett. Schulz elment a helyi zsinagógába, majd a városházán az Európai Unió jövőjéről tartott előadást. Délelőtt Kövér Lászlóval, majd Orbán Viktorral egyeztetett.

Az európaiság és a szociáldemokrácia látogatott el Szegedre Martin Schulz személyében. A delmagyar.hu tudósítása szerint így köszöntötte a szegedi városházán az EP-elnökét Botka László. A szocialista polgármester szerint a Tisza-parti város lakóinak nem kellett Európába megérkezni, mert számukra ez a közösség az otthon. Súlyosan téved, aki a vesztébe rohanó Európáról beszél, aki megváltást vár a keleti széltől, idegennek érzi magát Európában, de otthon Kazahsztánban - tette hozzá Botka.

Martin Schulz felidézte, korábban egy 40 ezres kisváros polgármestere volt, amely a német-belga-holland hármashatár mentén fekszik. Akik megtapasztalták, mennyire felszabadító, ha lebontják a határokat, azok tudják az európaiság lényegét. Az EP elnöke szerint nem kell eltörölni a nemzetállamokat, de ha az unió szétesik, más érdekcsoportok játékszerévé fog válni. A gyerekek esélyeit, jövőjét játsszák el, akik a közösség szétesését akarják. Vagy minden ország veszíteni fog, vagy közösen fogunk nyerni - mondta. Arra figyelmeztetett, hogy Európa a békét és a szolidaritást jelenti és a tagállamoknak tiszteletben kell tartani az alapjogokat.

Szegedre indulása előtt Martin Schulz a sajtó több munkatársával beszélgetett a Politikatörténeti Intézetben FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Szegedre indulása előtt Martin Schulz a sajtó több munkatársával beszélgetett a Politikatörténeti Intézetben FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

"Nagy futballrajongó hírében áll. Ön építene focistadiont a háza mellé, a kertje végébe?" - kérdezte az előadás után egy egyetemista a politikustól. Schulz miután kinevette magát, elmondta, barátja háza nagyon közel áll egy stadionhoz, és mindig arról panaszkodik, hogy a részeg szurkolók odahánynak a kertjéhez. Az EP-elnök előadásának zárszavát Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő mondta. Schulz este a városházi díszvacsorán Tóbiás József pártelnökkel és az MSZP vezetőivel tanácskozott. Mielőtt az EP elnöke elindult Szegedre, a sajtó több munkatársával, így lapunk főszerkesztőjével, Németh Péterrel beszélgetett a Politikatörténeti Intézetben.

Martin Schulz délután felkereste a szegedi zsinagógát, ahol Lednitzky András a szegedi zsidóság múltjáról, Markovics Zsolt pedig a zsinagóga történetéről tájékoztatta. Schulz fejet hajtott a holokauszt áldozatai előtt, és egy kavicsot helyezett el az áldozatok emlékművénél.

A viták dacára nem az európai intézményrendszer gyengítésében, hanem egy erős Európa megvalósításában vagyunk érdekeltek, amely csak erős nemzetállamokra épülhet. Erről még délelőtt igyekezett meggyőzni az EP elnökét Kövér László. A házelnöktől a miniszterelnökhöz vezetett az EP-elnök útja. Orbán Viktor délben az Országházban munkaebéden látta vendégül a német politikust, akivel rövid négyszemközti egyeztetést is folytattak. Az újságírókat - ahogy a Kövérrel folytatott eszmecserére - erre a programra sem hívták meg, a találkozóról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tájékoztatta a kormany.hu-t. Fotót is csak az MTI, illetve a Miniszterelnökség készíthetett.

Gyurcsány Ferenccel, a DK elnökével is a Parlamentben tárgyalt Martin Schulz. A két politikus értékelte a magyarországi politikai fejleményeket és az Európai Unió előtti feladatokat.

Az EP-elnök régen sem kímélte Orbánt
- Az Európai Uniónak figyelembe kell vennie, hogy Orbán úr okos ember, neki azonban azt kell figyelembe vennie, hogy az európaiak sem buták.
- Ha neki Putyin vagy a kínai vezetők valamelyike számít új szövetségesnek, akkor ez azt jelenti, hogy osztja az ő értékrendjüket.
- Orbán Viktor azon dolgozik, hogy kétharmados parlamenti többségével maga alá gyűrje az államot.
- Elismerem Orbán politikai és pártvezetői képességeit, de időről időre államférfiként kellene viselkednie.
- Az Európai Unió számára nem elfogadható, hogy Orbán Viktor két zongorán játszik.

Szerző