Találgatás, homályban tapogatózás, kétségbeesés, káosz - csak néhány szó azon helyzet jellemzésére, ami az Orbán-kormány intézkedéseit kíséri, amikor önkényesen próbálja átalakítani az oktatási rendszert. Az iskolák "klikkesítése" után úgy tűnik, most az óvodákra is hasonló sors vár: Budapesten az V., VIII., XI., és XXI. kerületekben is összevonnák az óvodákat, mégpedig azért, hogy egy költségvetési szervként működő hálózatot hozzanak létre.
A gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy lesz egy központi óvoda, amely alá majd több tagintézmény tartozik; s ezáltal egy vezető nem egy óvodáért, hanem egyszerre akár 6-8, vagy több intézményért fog felelni. Mindezzel az önkormányzatok reményei szerint majd spórolhatnak a működési költségeken, s ígérik, az átalakítások kizárólag vezetői szinteken történnek majd, a szülők és gyermekeik mindebből semmit sem fognak érzékelni. Az érintettek azonban nem így gondolják, a szülők kérdéseire ráadásul még az óvodavezetők sem tudnak megnyugtató választ adni.
- Nincs olyan szakmai szervezet, melynek képviselője ki merte volna jelenteni, hogy a jelenlegi közoktatási rendszer jól működik. Két év működés után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) saját elnöke szerint is még mindig ott tart, hogy "keresik a helyüket". Azt azonban el lehet mondani, hogy az óvodai rendszer működött. Eddig - mondta Mendrey László.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke szerint nem világos, hogy az önkormányzatok milyen logika mentén tervezik az összevonásokat, s nem születtek olyan tanulmányok sem, amelyek pedagógiai szempontból mérték volna fel a központosítással járó hatásokat. Egy dokumentum ugyanakkor a PDSZ birtokába került, amely szerint a csepeli óvodák összevonása az elkövetkező három-négy évben biztos, hogy nem jelent megtakarítást az önkormányzatok számára, sőt még többletköltségekkel is jár.
- Nem nagyon értem, hogy miért van erre szükség. Persze az önkormányzatoknak joga van ilyen lépéseket tenni, s vidéken ezt már korábban meglépték. A szakmai eredmény azonban minimális, az összevonások inkább zavart okoztak - mondta a Népszavának Fábián Katalin. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke úgy véli, a központosításnak lehet gazdasági haszna (például a vezetői pótlékokat meg lehet spórolni), ám szakmai szempontból egyáltalán nem támogatandó.
Egy, a jelenlegi tervek szerint átalakított rendszer esetleg csak akkor működhetne jól, ha eleget tennének a megnövekedett személyi szükségleteknek: az óvodavezetők nem tudnak egyszerre mindenhol jelen lenni, a tagóvodákban kijelölt helyettesnek pedig egyszerre kell odafigyelnie az adminisztratív feladatokra és a gyerekekre is. A célként kitűzött spórolás azonban mindezt nem teszi lehetővé. - Félek, hogy mögöttes szándék is húzódik a háttérben.
Jelenleg az óvodák önálló helyi programokkal rendelkeznek, a központosítással azonban ez elveszhet, s egy, a központból irányító vezető alatt egy egységes, sematikus, minden intézményre egyaránt vonatkozó pedagógiai rendszer jöhet létre, s ez súlyos károkat okozhat a kisgyerekek nevelésében - mondta Fábián Katalin.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet még 2009-ben publikált egy átfogó, az óvodák működését vizsgáló tanulmányt, amelyben szó esett az intézmények összevonásával járó következményekről is. Ebben a szerzők megállapították, ,,az óvodák szakmai munkájának színvonalára aligha van pozitív hatással, ha egyetlen felelős vezető irányítja az egymástól távol levő telephelyeken működő 10-15 vagy még annál is több óvodai csoport, 30-40 óvónő, összesen 60-80 közalkalmazott tevékenységét és csaknem félezer olyan gyerek fejlődését, akik közül talán egyet sem ismer személyesen".
A tanulmány szerint az ilyen gyors szerkezeti átalakulások - ahogy most is láthatjuk - ráadásul feszültséget keltenek az óvodapedagógusok és a szülők körében, és megnehezítik a helyi nevelési program bevezetését: "az új helyzethez való alkalmazkodás folyamatában az óvodák a már működő program átigazítására, esetleg gyökeres átírására kényszerülnek, elindult fejlesztési folyamatok megszakadnak, a szakmai munka színvonala legalábbis átmenetileg mindenütt visszaesik".
A szülők és a pedagógusok is aggódnak amiatt, hogy az intézkedésekkel az óvodák elveszítik családias jellegüket azzal, hogy a csoportok létszáma növekedni fog, és az óvónők is nagyobb terhelésnek lesznek kitéve. - Minél nagyobb a létszám, az óvópedagógusok érthetően annál kevésbé tudnak majd odafigyelni a gyerekekre, arról nem is beszélve, hogy sok olyan óvodás van, akiknek a nevelése külön szakmai felkészülést és munkát igényel - mondta Mendrey, hangsúlyozva: a PDSZ-t is egyre több szülő keresi meg, mert féltik a gyermekeiket.
Ám mivel a kerületek vezetése elhallgatja a konkrétumokat, a szakszervezet csak azt tudja tanácsolni, hogy a szülők maguk követeljék ki a hatástanulmányokat - ha léteznek egyáltalán - az önkormányzatoktól. - Mindenkinek joga van tudni, miért döntöttek a központosítás mellett - szögezte le a PDSZ elnöke. A csepeli szülők online petíciót is indítottak az óvodák összevonása ellen, ma este pedig demonstrációt tartanak a XXI. kerületi polgármesteri hivatal előtt.
A kötelező óvodába járás szeptemberi bevezetésével nemcsak az iskolakerülést, hanem az óvodai mulasztásokat is lehet majd pénzmegvonással szankcionálni - írta a Magyar Nemzet. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságért és családügyért felelős államtitkársága a lap érdeklődésére közölte: amennyiben az óvodás gyerek igazolatlan hiányzása meghaladja az öt nevelési napot, a jegyző figyelmezteti a szülőt a mulasztásra, illetve annak következményeire. Ha a hiányzások mértéke ennek ellenére eléri a húsz napot, akkor 2016. január 1-jétől az óvodás gyermekek esetében is lehetőség lesz a családi pótlék folyósításának szüneteltetésére.
