Egy év alatt a legtöbb uniós országban tovább nőtt a lakóingatlanok (lakások, házak, nyaralók) ára. Az eurózóna országaiban 1,1 százalékkal, míg a teljes Európai Unió átlagában 2,6 százalékkal kerültek többe az ingatlanok 2014-ben, mint az előző évben. A két adat közti jelentős különbség abból adódik, hogy a saját nemzeti valutát használó országok egy részében sokkal jobban megemelkedtek az árak, mint a kiegyensúlyozott pénzügypolitikát folytató eurózónában.
Nyilván a kivándorló magyarok számára sem érdektelen, hogy az Egyesült Királyságban egy év alatt egytizedével, 10%-kal nőtt a lakóingatlanok ára. Pedig ingatlanszempontból London eddig is méregdrágának számított. (És általában a lakások bérleti díja is követni szokta az ingatlanárak alakulását.) Még a szomszédos Ausztriában is 4,6%-kal nőttek az ingatlanárak. Ahogy azt a hazai ingatlanpiac szakértői is jelezték már, Magyarországon is jelentős, 6,7%-os volt a lakás- és házárak emelkedése. A Brüsszelben letelepedett magyaroknak viszont csak 1,1%-os növekedéssel kell számolniuk, de a folyamat nem állt meg, továbbra is emelkednek a belga ingatlanárak.
Mindeközben az Európai Bizottság meglepő bejelentést tett. A tagállamoknak az előre meghatározott összegnél 1,4 milliárd euróval kevesebbet kell befizetniük a közös uniós kasszába. Tehát nem többet, hanem kevesebbet a tervezettnél. Az EU saját bevételei ugyanis a tervezettnél jobban növekedtek részint a versenyjogi bírságok, részint az importvámok növekedése miatt. Hazánk persze nem sok jót lát ebből, hiszen a ránk kirótt bírságok és a megvont támogatások összege sokszorosa annak a szerény nyereségnek, amit az Európai Bizottság jó gazdálkodása hozna nekünk.
