MSZP: Páva Zsolt kérjen bocsánatot Toller László családjától!

Páva Zsolt azonnal kérjen bocsánatot Toller László családjától és távolítsa el azt a munkatársát, aki az elhunyt MSZP-s képviselő balesetére hivatkozva magyarázta a fideszes pécsi polgármester közpénzből vett luxusautóját! Ez az érvelés ugyanis Toller László emlékének a meggyalázása - olvasható az MSZP közleményében.

Páva Zsolt egy ideig még az adófizetők pénzéből urizálhat, de semmi nem jogosítja fel arra, hogy egy olyan becsületes emberre hivatkozzon, aki már nincs köztünk. Csak emlékeztetésként: Páva Zsolt annak a Fidesznek a polgármestere, amely hét éve hecckampányt indított az akkor még kómában fekvő Toller László képviselői díjazásának megvonásáért.

Tóth Bertalan,
frakcióvezető-helyettes

Szerző

Újabb diáktiltakozási hullám indult?

Publikálás dátuma
2015.04.20. 18:16
2012 decemberében a felsőoktatási hallgatók az Orbán-kormány tervei miatt utcára vonultak, és sikert értek el FOTÓ: Népszava
Rendhagyó órákat tartottak ma az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán (ELTE TáTK), miután pénteken kiderült: Emmi a nemzetközi tanulmányok és a társadalmi tudományok alapszakokat is megszüntetné, vagyis az ELTE TáTK öt alapképzéséből kettőt. Több százan vettek részt este hatkor a szakok megszűnése ellen szervezett fórumon, ahol felszólalt a kar dékánja, Tausz Katalin is. A fórum szervezői attól tartanak, hogy a tervezett intézkedés az egész kar létét fenyegeti, hiszen éppen a két, megszüntetésre kijelölt szak önköltségesei által befizetett tandíj képezi a kar bevételeinek több mint 60 százalékát. Az akcióval újabb diáktiltakozási hullám veheti kezdetét, hiszen mára a Műegyetemen is demonstrációt szerveztek, ahova információink szerint a fórum résztvevői indultak. Onnan útjuk a Corvinus Egyetemre, majd az Emmi épületéhez vezet. Tudósítónk szerint a tiltakozók száma már ezer fölött jár.

Mezey Barna rektor közölte: a pénteken nyilvánosságra hozott, elfogadása esetén szakok megszüntetését is jelentő tervezet még az első változat, amelyről tárgyalnak majd, hétfő este például a Magyar Rektori Konferencia ülésén.

Mint mondta, az egyetem vezetőjeként kötelessége képviselni a hallgatókat és az ELTE hagyományait, valamint "mindazon szakokat, ahol az ország legjobbjai tanulnak".

Tausz Katalin, a társadalomtudományi kar dékánja azt hangsúlyozta: a siker záloga az oktatók és a hallgatók egysége, ennek egyik megjelenése a mostani fórum is. Hangsúlyozta: elutasítanak minden olyan döntést, amelyhez nem készült hatástanulmány, és amelyet nem előzött meg egyeztetés.

Hosszas taps kísérte a diákok - már a rendezvény előtt közzétett - követeléseinek felolvasását. A később a résztvevők által megszavazott pontok között szerepel, hogy a szaktárca vonja vissza a szakok megszüntetéséről szóló előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét, az autonómia jegyében az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg egyetemeiket és szakjaikat, valamint azt, hogy "ne tiltsák be" a társadalomtudományokhoz, az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz értő embereket kinevelő szakokat.

Nem az állam dönti el, milyen szakma létezhet és milyen nem. Az állam egyetlen képzést sem tilthat be, illetve monopolizálhat a kormány egyeteme számára - hangsúlyozzák, követelve, hogy hozzák nyilvánosságra a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat. Megjegyzik: a tervezett szakmegszüntetésekkel a kormány szembemegy a nemzetközi és európai trendekkel, aláássa a jövőt, és végképp ellehetetleníti Magyarország érvényesülését a világban.

A fórum végén a résztvevők úgy döntöttek, átvonulnak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elé, ahol hasonló fórumot rendeztek. 

A fórumon készült fotókat itt nézheti meg!

Reggel nyolctól a Hallgatói Önkormányzat képviselői az oktatókkal karöltve tájékoztatták a diákokat a kialakult helyzetről az órákon - számolt be lapunknak az egyik hallgató, aki szerint gyakorlatilag az egész nap a „politikáról” szólt. Ráadásul úgy tűnik, hogy a legtöbb hallgató és a tanárok is kiállnak a tiltakozás mellett. A karon oktató Lakner Zoltán is csatlakozott például az akcióban, a politológus a Facebook-oldalán tette közzé, hogy részt vesz a tiltakozásban, s saját óráin is „információs sztrájkolnak”. Hiába a jelenlegi hallgatókat már nem érintik a változtatások, mégis úgy gondolják, most nem maradhatnak csendben. „Nem lehetünk benne biztosak, hogy egy vagy két év múlva nem szüntetnek meg további szakokat. Az egyetemi autonómia teljes leépítése zajlik” – mondta az egyik szervező az Abcúgnak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elszomorítónak tartja, hogy a felsőoktatási képzésekről folyó szakmai tárgyalásokba ismételten beavatkozik a pártpolitika, és a hallgatók teljes félrevezetésével olyan demonstrációk szervezését gerjeszti, melyek ellehetetleníthetik a higgadt párbeszédet - közölte a felsőoktatási államtitkárság hétfőn az MTI-vel.

Jelezték: egyetlen szak megszüntetése sem eldöntött kérdés.Erre reagálva az esti fórum szervezői közölték: elszomorítónak tartják, hogy „a felsőoktatási képzésekről folyó szakmai tárgyalásokba ismételten beavatkozik az Emmi pártpolitikai szempontok alapján, és a nyilvánosság teljes félrevezetésével olyan hamis információkat terjeszt, melyek ellehetetlenítik a higgadt párbeszédet és a szakmai vitát. Azok a provokátorok, akik a hallgatók és a tanárok között viszályt akarnak szitani, és azok keverik be a pártpolitikát az eseménybe, akik egy szakmai alapú tiltakozást pártpolitikainak minősítenek. Visszautasítjuk az Emmi vádjait és továbbra is harcolni fogunk, hogy tanulhassunk!”

Fotó: Vajda József/Népszava

Fotó: Vajda József/Népszava

Megírtuk: pénteken jelentette be az Emmi, hogy felülvizsgálták a felsőoktatási rendszert és több képzést is megszüntetnének, így a nemzetközi és társadalmi tanulmányi alapszakot is. A tárca állította: a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságaival együttműködve készítették el az új képzési struktúrára vonatkozó javaslatát, figyelembe véve a Diplomás Pályakövetési Rendszerből az elhelyezkedésre és a jövedelemre vonatkozó információkat, az elmúlt évek jelentkezési és felvételi arányait, a szakok közötti távolságot és a képzési szintek indokoltságát is. A Felsőoktatási Kerekasztal kedden, a kormány pedig májusban tárgyal a tervezetről. Csakhogy – az Abcúg - információi szerint a minisztériumi előterjesztés átnézésére mindössze egy napot hagytak az egyetemnek: „pénteken délután fél ötkor küldték el a jogszabálytervezetet azzal, hogy szombat estig véleményezzem” – nyilatkozta az ELTE TáTK dékánja. Tausz Katalin hangsúlyozta, hogy a kormány néhány héttel ezelőtt egyeztetésre hívta a Magyar Rektori Konferenciát az ügy kapcsán, ahol mindenki elmondhatta az aggályait. A kormány ezt meg is hallgatta, ám úgy tűnik, egyáltalán nem vette figyelembe, hogy a nemzetközi tanulmányok alapszak megszűnését senki sem támogatta.

Eközben a 444.hu megszerezte azt a rendelettervezetet, ami alapján a kormány megszüntetné a nemzetközi tanulmányok alapszakokat. A javaslat szerint erősíteni kell a képzési kimenetek és a gazdasági igények közötti összhangot, mégpedig úgy, hogy a felsőoktatási intézmények kínálatát társadalmi, gazdasági fejlesztésekhez igazítsák. Azt a dokumentum sem tagadja, hogy a kormány felsőoktatási stratégiájában a képzési szerkezet racionalizálása nem  jelent mást, mint a szakok számának csökkentését. Tehát a kormány, miután két éve azzal a jelszóval vonta meg az általa nem túl hasznosnak gondolt képzésektől az állami támogatást, hogy az egyetemek működjenek piaci alapon, most elvenné az akkreditációt azoktól, akik önköltséges képzési formában is működtetik a képzésüket. Így járhat a nemzetközi tanulmányok alapképzés is, ahol a nagy érdeklődésnek köszönhetően az egyetemek az elmúlt két évben annak ellenére is fel tudták tölteni a létszámkeretet, hogy  már nem voltak államilag támogatott helyeik, csak fizetősek.

Az egyetemek a nemzetközi tanulmányok alapszakok működtetésére állami támogatást már az elmúlt két évben sem kaptak, ettől azonban még nem csődölt be a szak, továbbra is tudtak működni, mert még a félévenkénti 230 ezer forintos önköltség mellett is volt elég jelentkező. Mivel a nemzetközi tanulmányok a legnépszerűbb és legnagyobb létszámú alapszak, így ELTE Társadalomtudományi Karán idén már a saját bevételetek 60 százalékát tette ki az innen befolyó pénz. Ráadásul a felsőoktatási szakjegyzékről kihúzott szakok között szerepel a kar másik alapképzése, a társadalmi tanulmányok is. Ha a kormány a jelenlegi formájában fogadja el az EMMI tervezetét, akkor az ELTE TÁTK évi 175 milliót bukna el, így a szakjegyzékben megmaradó olyan képzéseik finanszírozása sem lenne megoldott, mint az alkalmazott közgazdaságtan, a szociális munka vagy a szociológia.

Mindezek miatt a diákok ma délután hat órára hallgatói és oktatói Mi akarjuk eldönteni, mit tanulunk! címmel fórumot hívtak össze, amely rendezvény Facebook-oldalán már jelezték a szervezők, hogy a tiltakozáshoz szegedi, pázmányos és corvinusos hallgatók is csatlakoztak. Ott az eseményre már több mint ezren jelöltek részvételt. Mindeközben a Műegyetem (BME) Gépészkari Hallgatói Képviselete is közölte, hogy tiltakozik az ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzés megszüntetése ellen. Emiatt ők is hallgatói fórumot szerveztek hat órára, a BME Központi Épületének 51-es előadójába, ahova az érintett óbudai és soproni hallgatókat, oktatókat is várják.

Az ELTE TáTK 6 pontja
  1. Követeljük, hogy az EMMI vonja vissza a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét!
  2. Követeljük a felsőoktatási autonómiát! Követeljük azt, hogy az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg egyetemeiket és szakjaikat!
  3. Szükség van olyan szakemberekre, akik értenek a társadalomtudományokhoz, az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz! Ne tiltsák be az ilyen szakembereket kinevelő szakokat!
  4. A XXI. században nem az állam dönti el, kiből mi lesz! Nem az állam dönti el, milyen szakma létezhet és milyen nem. Az állam egyetlen képzést sem tilthat be, illetve monopolizálhat a kormány egyeteme számára.
  5. Hozzák nyilvánosságra a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat! Transzparenciát, egyeztetést, szakmaiságot! Ne döntsenek rólunk nélkülünk!
  6. Ezeknek a szakoknak a megszüntetésével a kormány szembemegy a nemzetközi és európai trendekkel, aláássa a jövőnket, és végképp ellehetetleníti Magyarország érvényesülését a világban.

Az ellenzék is ellenzi

Szolidaritását fejezte ki a tiltakozó hallgatókkal és az oktatókkal a Demokratikus Koalíció. A párt követeli, hogy a kormány vonja vissza azt a döntését, amelyik alapján több társadalomtudományi alapszakot is megszüntetnének a jövőben – közölte Molnár Csaba. A DK ügyvezető alelnöke azt mondta, hogy a megszüntetésnek nincsen megmagyarázható oka, ugyanis népszerű és döntően fizetős szakokról van szó, amelyek az egyetemek bevételeinek jelentős részét hozzák. Szerinte a döntés pénzügyileg ellehetetleníti a felsőoktatási intézmények egy részét. Az EP-képviselő úgy értékelte, a kormányzat nyílt háborút folytat az oktatás, az egyetemek és a tudás ellen, ugyanis nem okos fiatalokat, hanem “szorgos alattvalókat” szeretne látni, a kabinet “ellensége a magyarországi gondolkodó embernek”. 

"A korrupt Orbán-rezsim gyűlöli a tudást, fél a fiataloktól" - közölte még a hét végén a Párbeszéd Magyarországért (PM). Erőss Gábor elnökségi tag szerint ugyanis a bejelentett tervek azt jelentik: a kormány szerint "nincs szükség Európát és a világot ismerő fiatalokra, csak Putyin-vazallusokra; nincs szükség a szegényellenes kormánynak tükröt tartó társadalomkutatókra, csak bólogató jánosokra". A PM harcolni fog az egyetemrombolás ellen - közölte, hozzátéve: ezredszer is elismétlik, hogy hazudik a kormány a felsőoktatásról. "Hazudik, mert a munkaerőpiacon minden diploma érték, a főiskolát, egyetemet végzettekre nagy a kereslet, magasabb a bérük, és így több adót is fizetnek. Ez ugyanúgy érvényes a társadalom- és bölcsészettudományokra, mint a műszaki képzésekre" - emlékeztetett. Erőss szerint a felsőoktatás leépítésének tervét csak ostobaság vagy gonoszság szülheti. Épp ezért a PM szolidaritását fejezte ki a tiltakozó középiskolásokkal, egyetemistákkal, oktatókkal. "Ahogyan egyszer már meghátrálásra kényszerült a Fidesz a hallgatókkal szemben, ugyanúgy állítsuk meg most is, közösen" - fogalmazott.

 

Szerző
Frissítve: 2015.04.20. 22:22

Döbbenet! Nem bűncselekmény a százmilliós képlopás

Megdöbbentő fordulattal, bűncselekmény hiányában zárta le a rendőrség az egy éve a debreceni MODEM-ből ellopott festmények ügyében indult nyomozást. Mint megírtuk: egy Csontváry Kosztka Tivadar, és egy Nemes Lampérth József-alkotás tűnt el a kiállítóhely raktárából. Mivel az ott tárolt Antal-Lusztig gyűjtemény őrzése kritikán aluli volt, ezért a biztosító sem fizet, így a városnak kell megtérítenie a százmilliós kárt, s erre 15 napja van.

Hazugságvizsgálatnak is alávetették a debreceni MODEM kiállítóhely alkalmazottait, hogy kiderüljön, lehetett-e közük a két, összességében 116 millió forintot érő műalkotás eltűnéséhez – tudta meg a Népszava. Csontváry Kosztka Tivadar Éjszakai jelenet kápolnával és alakokkal című festményét, illetve Nemes Lampérth József Táj című tusrajzát valamikor 2013 nyara-ősze, és 2014 áprilisa között lophatták ki az épületből. Az egy éven át tartó nyomozás végén a rendőrség bűncselekmény hiányában szüntette meg az eljárást – tudta meg lapunk dr. Antal Pétertől, a gyűjtemény tulajdonosától.

A rendőrség határozata szerint a szándékos lopás mellett megvizsgálták annak a lehetőségét is, hogy esetleg valahová tévedésből szállították ki a képeket, ám azokat a külső partnereknél sem találták meg. Ezek után, mint a rendőrség fogalmaz: „a nyomozás, valamint az intézmény vezetője által kijelölt bizottság által lefolytatott belső vizsgálat sem tárt fel a feljelentésben foglalt bűncselekményt megalapozó körülményeket”.

Antal Péter – aki ügyvéd – úgy véli, az, hogy a képeket valaki elvitte, és nem szolgáltatta vissza, mindenképpen bűncselekmény. Vagy lopás, vagy jogtalan eltulajdonítás vagy sikkasztás történhetett. Ennek ellenére ő nem panaszolja meg a határozatot, nem kéri a nyomozás folytatását. Valószínűleg megteszi ezt viszont a feljelentő, a MODEM, mely Debrecen tulajdona. A több száz alkotást 10 évre kölcsönszerződéssel, térítésmentesen adta Antal az önkormányzatnak, hogy a MODEM kiállíthassa. Az intézmény gyűjteményének alapját ez a kollekció adja.

Kósa Lajos polgármestersége idején a város nem sokat törődött a képlopással megkárosított Antal Péterrel, kerülték a vele való egyeztetéseket. Ez a polgármesterváltás óta kedvezően változott – mondta Antal – bár még mindig nem térítették meg a kárt.

Az intézmény korábbi közleménye szerint „teljes körű vagyonbiztosítással és általános felelősségbiztosítással rendelkezik”. Ez azonban csak épületkárokra, illetve károkozásra vonatkozik, a letéti biztosítást nem említi.

Lapunk úgy tudja, hogy a biztosító – épp a feltárt hiányos biztonság miatt – nem kíván helytállni a képekért.

A tulajdonosnak erről nincsenek ismeretei, de elmondta, 30 napja írt egy levelet a város vezetésének, hogy fizessenek, de erre még nem válaszoltak. A rendőrségi döntés után újabb levélben 15 nap további haladékot adott a 116 millió forint és kamatai megfizetésére. Amennyiben a város megtéríti a kárt, hajlandó a 3500 darabos gyűjteményéből további 500 darabot díjmentesen kölcsönözni a MODEM-nek, megmentve ezzel az intézményt. Az ugyanis – mióta funkcióit beolvasztották a Déri Múzeumba -, ma már csak az Antal-gyűjteményt állítja ki, ez tartja fenn. A tulajdonos úgy véli, rengeteg egyoldalú gesztust tett már Debrecennek, és ő mindvégig szerződés szerint járt el.

Már nem vár azonban a 16. napig. Ha az önkormányzat addig nem fizet, valamennyi műalkotást elszállíttatja, ezzel a MODEM be is csukhatja a kapuit.

Szerző