Hiába avatták fel kétszer is a Várkert Bazárt máig nincs kész teljesen. Először tavaly, épp az országgyűlési választások előtt adta át nagy dínom-dánommal a műemléki részeket a miniszterelnök, majd augusztus végén a maradékot, többek között a rendezvénytermet. Utóbbit évértékelővel fel is avatta. A közterek megújítása azonban nem ért véget a átadóra.
Januárban még nem járt a Savoyai teraszra vivő lift, de akkor sem, amikor Hoppál Péter kulturális államtitkár átadta a Budapesti Történeti Múzeum új bejáratát, amit épp az új, liftes megközelítés lehetősége miatt nyitottak. Még nem is üzemelték be tehát a létesítményt, amikor már javításra szorult. Decemberben arról írtak a lapok, hogy vizesednek a Várkert Bazár falai. Pedig a vár tövében, a Duna mellett a víz a legveszélyesebb, ami egy épületre leselkedhet.
Egy hete megrepedt oszlopokról, több helyen hulló vakolatról,a Lánchíd utcában ismét felbontott térkövekről számolt be a sajtó. A Várkert Bazár kezelője, a Várgondnokság azt közölte lapunkkal, „a jelentősebb hibák garanciális jellegűek, ezeket a kivitelező folyamatosan javítja.”
A kivitelezést végző Swietelsky Magyarország Kft. szerint szó sincs vakolathullásról, csupán az egyik testőrpalota homlokzatán „ összesen mintegy 4 négyzetméteres felületen alakult ki salétromosodás”, aminek az oka az „évtizedek alatt bekerült víz távozása” - közölték lapunkkal. A kivitelező szerint a szigetelésnek köszönhetően már nem jut be több víz a falakba, „de a szerkezetek teljes száradása hosszabb időt vesz igénybe, amely alatt még a továbbiakban is jelentkezhet salétromosodás.” Amit az amatőr szem repedésnek lát egy oszlopon, az, a kivitelező szerint „agyag erezet a kőzetben”, ami „az Ybl Miklós által eredetileg alkalmazott vörös mészkő természetes károsodási sajátossága.”
Nyugodjunk meg, statikailag minden rendben az oszloppal, mert hát meg sem repedt, csak úgy látszik. Úgy tűnik, egyedül az útburkolat esetében hihetünk a szemünknek. A kivitelező elismerte, hogy a Lánchíd utcában 600 négyzetméter járdaburkolat, a Döbrentei utcában pedig 100 négyzetméter útburkolat esetében áll fenn hiba. Persze itt sem ők a hibásak: „A Lánchíd utcai burkolat javítása a járdaburkolaton szabálytalanul parkoló autók miatt vált szükségessé, a Döbrentei utcai javításra pedig csapadékvíz elvezetési problémák miatt kerül sor.” A cég megerősítette, dolgoznak a hibák kijavításán.
Ugyanakkor nemcsak ez a fő baj a Várkert Bazárral, hanem az, hogy máig nem sikerült fenntartható funkciót találni a 11 milliárd forintért felújított műemléknek. A két Testőrpalota csak megszorítássokkal alkalmas kiállítási funkcióra, mégis erre szánják neki. Eddig csak az északi palotában nemrég nyílt Csók István kiállításnak van számottevő látogatottsága. A másik épület kapcsán felmerült hasznosítóként a Kogart is, de végül Schmidt Máriával szemben elveszítette a küzdelmet. Schmidt Mária XX. Századi Intézete 300 millió forintból – komplett múzeumok működnek ennyiből – épít első világháborúról szóló kiállítást.
A XX. Század Intézet eredetileg tavaly őszre ígérte a tárlatot, ami némi csúszással végül most májusban nyílik meg. Schmidt számára mindenesetre jó üzlet a Várkert Bazár, mert a kiállítást 2020-ig tervezik fenntartani, és még két ütemben bővíteni. Így tehát hosszú évekig jó megélhetést biztosít számára. Az, hogy ki lesz kíváncsi öt évig egy történeti kiállításra, igen csak kérdéses. Egyelőre – különös véletlenként – csak egy CBA nyílt a Bazárban, a vendéglőt és cukrászdát most tendereztették meg.
A neoreneszánsz stílusban megálmodott épületegyüttes - bár a hazai romantikus építészet egyik legszebb alkotása, mely 1883-as átadása óta mindig osztatlan sikert aratott szépségével, kiegyensúlyozott arányaival - hamar púp lett a város nyakán. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy sohasem sikerült az épületeknek méltó funkciót találni. Jellemző a korabeli városfejlesztési elgondolásra, hogy a Duna felé eső részére impozáns üzletsort – bazárt – terveztek. Úgy gondolták, hogy a budai Duna-parton a pesti korzóéhoz hasonló élénk forgalom alakul majd ki, s a boltoknak bőven lesz vásárlóközönségük.
Valójában azonban a Duna-part ezen szakasza kiesett a forgalomból, és az üzletek hamar tönkrementek. Mindössze öt évvel az átadás után, 1888-ban a bazárok egy részét női festőiskola foglalta el, másik részében pedig hosszabb időn keresztül a Történelmi Képcsarnok képeit állították ki. Az egykori üzlethelyiségeket műtermekként is hasznosították, Stróbl Alajos – a Várban látható Mátyás király kút és a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-szobor alkotója – már 1884-től itt dolgozott.
Ma a legtöbbeknek talán az jut eszébe a Várkert Bazárról, hogy valaha itt működött a Budai Ifjúsági Park. Az „Ifipark" 1961 és 1984 között számtalan legendás koncert helyszíne volt, de az épületegyüttes egyre romló állaga miatt – 1980-ban például egy leomló kőkerítés több fiatalt megsebesített – végül be kellett zárni. Azóta állt bedeszkázva az épületegyüttes.
