Előfizetés

Hétvégére megint fekete pólót ölt az egészségügy

Több hetes késlekedés után, a miniszterelnök határozott utasítására tegnap végre megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a kórházi adósságok rendezésére szánt 60 milliárd forintot átutalták az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI).

 Ez a tartozások rendezésének első lépése, aminek persze örülünk, de egyben aggaszt is bennünket, hogy még csak most rendelték el az egyes intézmények kötelezettségeinek felmérését – így reagált lapunknak a minisztérium közleményére Holchacker Péter, az Egészségügyi, Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Vagyis furcsának tartják a határozat szövegében a felszólítást, hogy az ágazatért felelős miniszter az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) útján mérje fel az adósságokat.

Őszre újratermelődik a tartozás

Az igazgató emlékeztet rá, hogy még mindig nem kereste őket senki a kormány részéről, akinek átadhatták volna a napra kész elszámolásokat a nem egyszer már egy éve felhasznált eszközökről. Ugyanilyen kimutatással minden állami kórház is rendelkezik – érvel az igazgató, ráadásul az államkincstár legfrissebb adatai már 83 milliárd forintos tőketartozásról tanúskodnak, tehát azonnal lehetne és kellene lépni. Az eszközöket gyártó cégek jó része legfeljebb május elejéig húzza, ha nem kapja meg legalább a tartozások egy részét. Azokban a kormányzati kijelentésekben pedig egyáltalán nem hisznek a beszállítók, hogy ez lesz az utolsó konszolidáció a fekvőbeteg-ellátásban. Holchacker Péter úgy látja, hogy az államnak pluszforrást kell találni a saját kórházai normális működtetésére, mert ma minden tizedik felhasznált forintra nincs fedezet.

Most a központi tartalékból fizeti ki a kormány a 60 milliárd forintot, de ha nem sikerül hosszú távú megoldást kidolgozni, akkor október 31-re, amikorra Balog Zoltán miniszternek be kell nyújtania a mostani konszolidáció elszámolását, már ugyanekkora összeg gyűlik össze kórházi tartozásként.

Nővértavasz

Közben nem tudni, miből fizetik ki az egészségügyi szakdolgozóknak megígért béremeléseket. A nyomás mindenesetre egyre nő, a Fekete hétvége nevű kezdeményezés futótűzként terjed az interneten. Ápolók sora vett fel fekete pólót vagy tűzött munkaruhájára gyászszalagot a hétvégén, hogy felhívja a közvélemény és a kormány figyelmét a szakma súlyos helyzetére, a túlterhelt szakdolgozók rettentően alacsony bérére. Kiss László, az akcióval szolidaritást vállaló Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a Népszavának megerősítette, hogy ragaszkodnak a százszázalékos béremeléshez, mert szerintük ez lenne elegendő az elvándorlás megállítására, sőt a külföldre menekült családos ápolók hazacsábítására.

A Magyar Nők Szövetsége, a fekete pólós tiltakozó akció mögött álló civil szervezet közben levélben fordult Novák Katalin és Zombor Gábor államtitkárokhoz, hogy a „pártok feletti érdemi konzultáció elkezdődjön” az egészségügy jövőjéről. Alföldi Andrea elnök azt hangsúlyozza, hogy átalakítások társadalmi egyeztetés nélkül is létrejöhetnek, de kérdés, hogy a kormányzati szándék társadalmi közmegegyezés nélkül sikeres lehet-e.

Április 25-26-án, az előttünk álló hétvégén is folytatódnak a fekete ruhás akciók az ország kórházaiban. Azokat a szimpatizánsokat, akik nem dolgoznak ezen a szombaton, a Normafához hívják a szervezők, ahol a tervek szerint megfogalmazzák követeléseiket is. Kiss László további akciókat ígér, amelyekről ma közleményben kívánják tájékoztatni a közvéleményt. Lapunknak nyilatkozva emlékeztetett rá: a tavaly szeptemberben megalakult Őszintén az egészségügyről elnevezésű szervezet (amelynek tagja a Magyar Orvosok Szövetsége, a Magyar Rezidens Szövetség, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a FAKOOSZ, az Alapellátó Orvosok Szövetsége és a Magyar Orvosi Kamara) március elején levélben kérte Zombor Gábor államtitkárt, hogy valljon színt és mondja meg pontosan mikortól, milyen összegű béremelésre, életpályára számíthatnak az egészségügyben dolgozók. Elfogadhatatlannak tartják, hogy az államtitkár csak az általa reprezentatívnak tekintett Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével (MSZ EDDSZ) hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. A szervezet elnökével, Cser Ágnessel legutóbb április 16-án adtak ki közleményt, amelyben általánosságban az ágazat társadalmi megbecsülésének növelését fogalmazták meg közös célként.

A mentősök is csatlakoznának

A Nővértavasznak is becézett fekete pólós tiltakozó akciót elindító ápolónőt – a szakmában dolgozók tarthatatlan helyzetére először rávilágító Sándor Máriát - tegnap visszavette a Péterffy Sándor utcai kórház, ahol a hétvégén nem engedték meg neki a fekete öltözet viselését, s ezért felmondott. Egy név nélkül nyilatkozó mentőtiszt lapunknak arról számolt be, hogy az akcióhoz nagyon sok mentőtiszt és mentőápoló is csatlakozott. Arra a lapértesülésre viszont, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetőinek magas fizetése kiverte a biztosítékot a beosztott mentősöknél és ezért tömeges felmondások kezdődhetnek, informátorunk úgy reagált: a mentősöknél folyamatos az elvándorlás, mert az alacsony bérekkel és sok munkával szembesülve többen megriadnak és néhány hónap után más munkahelyet keresnek. Ugyanakkor azt a gátat, hogy a szervezeten belül nem lehet sok túlórát vállalni, az OMSZ azzal kompenzálja, hogy a többféle szakképesítéssel is rendelkező dolgozók máshol is vállalhatnak kiegészítő munkákat. A mentőtiszt szerint sztrájkhangulat van az ő területükön is, de egyelőre nem látják azt a szervezetet, amelyik élére állna egy ilyen megmozdulásnak.

Orbán letagadta Habonyt

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.04.22. 07:00
A kormányfő nyilván csak véletlenül keveredett – tucatnyi – közös fotóra Habony Árpáddal, aki itt természetesen épp nem tanácsok
Ilyen nevű embert a kormány nem foglalkoztat, nincs rajta a kifizetési listán, minden egyébbel forduljon a népesség-nyilvántartóhoz. Ezt tegnap Miskolcon mondta Orbán Viktor, amikor Habony Árpádról kérdezték. Az Index újságírója arra volt kíváncsi, kicsoda a titokzatos tanácsadó, mi a szerepe a Fideszben és kap-e állami fizetést. A miniszterelnök közölte, nem tud azzal mit kezdeni, ha valaki a tanácsadójának képzeli magát, vagy annak nevezik az újságok.

Semmilyen hivatalos természetű kapcsolatban nem áll Habony Árpáddal, és nem tud mit kezdeni azzal, ha valaki a tanácsadójának képzeli magát, vagy annak nevezik az újságok - háborgott tegnap Miskolcon az Index kérdése miatt a miniszterelnök. A lap újságírója arra volt kíváncsi, kicsoda a titokzatos tanácsadó, mi a szerepe a Fideszben és hogy kap-e állami fizetést. Orbán Viktor erre azt válaszolta: "Ilyen nevű embert a kormány nem foglalkoztat, nincs rajta a kifizetési listán, minden egyébbel forduljon a népesség-nyilvántartóhoz". Azt is közölte, hogy a magyar államnak megvannak a maga szabályai, kapcsolatokat szerződés alapján lehet létrehozni, de Habony Árpáddal kapcsolatos szerződés nincs és nem is lesz. Az első kormányzati ciklusuk idején az Ezüsthajó Kft.-vel és Wermer Andrással kapcsolatos ügyekből ugyanis megtanulta, hogy az ilyen szerződések nem jók, a politikai tanácsadók számát minimálisra kell szorítani. A kormánynak az ilyen típusú tudást a Századvég nyújtja, amely Orbán állítása szerint jóval kevesebb pénz kap, mint amennyi a szocialisták idején ment el ilyen célokra. "Ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozunk, mert ezek csak feszkókat okoznak. Ezek a kérdések a kormánynál a lerázandó kategóriába tartoznak" - fogalmazott Orbán, majd Habonyról még annyit közölt, hogy a budapesti kávéházi pletykákra nem kíván reagálni.

Ezzel szemben már a Népszava 2003 november 24-i számában így írtunk Habonyról: "lapunk úgy tudja, hogy a Fidesz új kommunikációs stratégiájának kidolgozásában jelentős szerepe volt/van Habony Árpád elnöki tanácsadónak - Wermer András utódjának - és Várhegyi Attila, jogerősen elítélt egykori pártigazgatónak." Akkori cikkünk szerint a nevét akkor ismerhette meg a nyilvánosság, amikor 2000. január 1-jén a Szent Koronát a millenniumi ünnepségsorozat nyitányaként a Parlament kupolatermébe vitték. A nemzeti ereklyét Habony koronagondnok helyezte el a különleges vitrinben. Foglalkozása eredetileg restaurátor, később muzeológusként dolgozott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöki tanácsadójaként. A ’90-es évek elején még műkereskedők mellett dolgozott tanácsadóként, majd 1996-ban megalakította a CCC + Bogner Kft.-t, amely üzleti kommunikációval, kulturális és városmarketinggel foglalkozott. A Magyar Narancs 2003-as cikke szerint az év tavaszán Orbán Viktor pártelnök Habony Árpádot választotta a Fidesz pr-felelősének; a sajtófőnök Csépe Krisztina, a Fidesz szóvivője Révész Máriusz lett.

A Wikipédia meghatározása szerint Habony magyar vállalkozó, politikai tanácsadó, kendóka magyar bajnok, Orbán személyes stratégiai főtanácsadója. A 2014-es befolyás-barométer Magyarország 4. legbefolyásosabb személyének nevezte. A titokzatos tanácsadóról nem szívesen beszélnek a Fidesz vezető politikusai, de decemberben az RTL Klub Házon kívül stábjának a Miniszterelnökséget vezető Lázár János bevallotta: "Rendszeresen találkozunk, kikérem a véleményét bizonyos kérdésekben, de nekem nincs tanácsadói vagy hivatalos viszonyom vele. Ismeretségi alapon szoktam vele konzultálni." A műsorban Rogán Antal azt mondta: "Minden politikus számára vannak olyan emberek, akik segítik tanácsokkal. Nem titok, hogy Habony Árpád így van nemcsak a miniszterelnök úrral, hanem többünk esetében is, de formális pozíciót nem hajlandó vállalni."

Habony szakértői belépővel jár a Parlamentbe, ez akkor derült ki, amikor januárban a Kimittud egyik felhasználója közadatigénylést nyújtott be az Országgyűlés Hivatalához, hogy megtudja, mi alapján van belépője Orbán állítólagos tanácsadójának. Az OH azt válaszolta, hogy Habonynak a Miniszterelnökség kezdeményezésére van belépési engedélye az Országházba, és azt kérték az igénylőtől, hogy további kérdéseivel forduljon a Lázár János vezette tárcához. Így is történt. Lázár tárcája akkor közölte, hogy Habony sem kormányzati szolgálati, sem megbízási, sem más jogviszonyban nem áll, és soha nem is állt a Miniszterelnökséggel, belépőt viszont azért kapott, mert több politikus is gyakran a Parlamentben hallgatja meg a tanácsait.

A PM ezt követően azt tudakolta, miért állítottak ki állandó parlamenti belépőt Habonynak, ha nem állnak vele szerződéses jogviszonyban. Az ellenzéki párt szerint egy házelnöki rendelkezés kimondja, hogy csak az jogosult állandó belépésre az Országház épületébe, akinek szerződéses jogviszonya van, a PM ezért akkor sablonlevelet tett közzé a Facebookon, amelyben bárki tanácsot adhatott és belépőt kérhetett a Miniszterelnökségtől.

Ki kit ismer még meg? Lázár János és Orbán Viktor Miskolcon: a kormányzati roadshow folytatódik FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Ki kit ismer még meg? Lázár János és Orbán Viktor Miskolcon: a kormányzati roadshow folytatódik FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Miskolcon egyébként, ahová a Modern városok program keretében érkezett a miniszterelnök, Andy Vajna kaszinóbizniszéről is kérdezték. A szerencsejáték működését törvény szabályozza, ennek alapján történt minden eljárás, így a koncessziók kiosztása is - hangzott a válasz. Orbán a kaszinók működtetőinek nagy profitot kíván, hogy "még több pénzt tudjanak befizetni a költségvetésbe". Vajna öt fővárosi kaszinója a Világgazdaság becslése szerint 15 milliárd forintnyi bevételt termelhet évente. A lap azért hagyatkozott csupán a többi piaci szereplő számításaira, mert információik szerint a nyerőgépekbe már nem építenek be adatrögzítő készüléket, és szerver alapú internetes összeköttetés sincs, így - miután a filmügyi kormánybiztos kaszinóiban 824 ilyen gép van - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal csak önbevallásra hagyatkozhat.

A 23 nagyvárosra tervezett kormányfői roadshow tegnapi állomásán az is kiderült, Orbánnak fogalma sincs arról, hány embernek kell elhagynia az otthonát a diósgyőri stadion építése miatt. A Számozott utcákban élők kiköltöztetését helyi ügynek tartja, és ha megfelelő döntés született róla, azt ő is támogatja. Kriza Ákos, a város fideszes polgármestere ehhez még annyit tett hozzá, hogy szerinte a miskolci stadion építése sportfejlesztés, a nyomortelep felszámolása pedig közegészségügyi, közbiztonsági és gyermekvédelmi kérdés.

Követtük a kormányfői utasítást
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához (KEKKH), mint a népességnyilvántartást vezető szervhez fordult a Népszava, követve Orbán Viktor miniszterelnök Miskolcon elhangzott utasítását, mely szerint minden Habony Árpádot érintő kérdésben ők az illetékesek. Éppen ezért arra várjuk a választ - mely egyelőre nem érkezett meg - a miniszterelnök szerint illetékes kormányzati szervtől:
- Szerepel-e bármilyen, a KEKKH által vezetett nyilvántartásban Habony Árpád nevű magyar állampolgár?
- Milyen személyes, nyilvános adatait vezetik, s melyek ezek közül a megismerhetőek?
- Van-e például bejelentett munkahelye?
- Egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik-e?
- Fizet-e Magyarországon nyugdíjjárulékot és társadalombiztosítási járulékot?
- Gépjárművel rendelkezik-e, s ha igen, milyennel?
- Ingatlannal rendelkezik-e, s ha igen, hol és milyen típusúval?

Izgalmak nélküli Barca-siker

Hortobágyi Tibor
Publikálás dátuma
2015.04.22. 01:44
FOTÓ: Europress Getty Images, David Ramos
A Barcelona hazai közönség előtt is két góllal múlta felül a PSG-t a labdarúgó Bajnokok Ligája negyeddöntőjének visszavágóján, így könnyedén jutott a négy közé.

A Barca-PSG találkozó nem sok kérdőjelet tartogatott, hiszen a katalánok idegenben 3-1-re nyertek. Nos, a visszavágón sem a franciák domináltak, mivel az első negyedóra végén Iniesta szólóját követően Neymar gurított Sirigu mellett a kapuba. Bár a folytatásban az eltiltásából visszatérő Ibrahimovic betalált, de lesen tartózkodott a svéd támadó. Neymar viszont teljesen üresen kapta a 34. percben Daniel Alvestől a játékszert középen, amit fejjel, védhetetlenül a kapuba bólintott. A brazil zseni duplája végérvényesen elvette a franciák támadási kedvét, bár a szünetet követően még próbálkoztak Ibráék, de gólt nem tudtak szerezni, így a Barca 2-0-ra nyert és kettős győzelemmel jutott az elődöntőbe.

Bajnokok Ligája, negyeddöntő, visszavágók

Barcelona-PSG 2-0
Továbbjutott: a Barcelona 5-1-gyel.