Ez a tartozások rendezésének első lépése, aminek persze örülünk, de egyben aggaszt is bennünket, hogy még csak most rendelték el az egyes intézmények kötelezettségeinek felmérését – így reagált lapunknak a minisztérium közleményére Holchacker Péter, az Egészségügyi, Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Vagyis furcsának tartják a határozat szövegében a felszólítást, hogy az ágazatért felelős miniszter az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) útján mérje fel az adósságokat.
Őszre újratermelődik a tartozás
Az igazgató emlékeztet rá, hogy még mindig nem kereste őket senki a kormány részéről, akinek átadhatták volna a napra kész elszámolásokat a nem egyszer már egy éve felhasznált eszközökről. Ugyanilyen kimutatással minden állami kórház is rendelkezik – érvel az igazgató, ráadásul az államkincstár legfrissebb adatai már 83 milliárd forintos tőketartozásról tanúskodnak, tehát azonnal lehetne és kellene lépni. Az eszközöket gyártó cégek jó része legfeljebb május elejéig húzza, ha nem kapja meg legalább a tartozások egy részét. Azokban a kormányzati kijelentésekben pedig egyáltalán nem hisznek a beszállítók, hogy ez lesz az utolsó konszolidáció a fekvőbeteg-ellátásban. Holchacker Péter úgy látja, hogy az államnak pluszforrást kell találni a saját kórházai normális működtetésére, mert ma minden tizedik felhasznált forintra nincs fedezet.
Most a központi tartalékból fizeti ki a kormány a 60 milliárd forintot, de ha nem sikerül hosszú távú megoldást kidolgozni, akkor október 31-re, amikorra Balog Zoltán miniszternek be kell nyújtania a mostani konszolidáció elszámolását, már ugyanekkora összeg gyűlik össze kórházi tartozásként.
Nővértavasz
Közben nem tudni, miből fizetik ki az egészségügyi szakdolgozóknak megígért béremeléseket. A nyomás mindenesetre egyre nő, a Fekete hétvége nevű kezdeményezés futótűzként terjed az interneten. Ápolók sora vett fel fekete pólót vagy tűzött munkaruhájára gyászszalagot a hétvégén, hogy felhívja a közvélemény és a kormány figyelmét a szakma súlyos helyzetére, a túlterhelt szakdolgozók rettentően alacsony bérére. Kiss László, az akcióval szolidaritást vállaló Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a Népszavának megerősítette, hogy ragaszkodnak a százszázalékos béremeléshez, mert szerintük ez lenne elegendő az elvándorlás megállítására, sőt a külföldre menekült családos ápolók hazacsábítására.
A Magyar Nők Szövetsége, a fekete pólós tiltakozó akció mögött álló civil szervezet közben levélben fordult Novák Katalin és Zombor Gábor államtitkárokhoz, hogy a „pártok feletti érdemi konzultáció elkezdődjön” az egészségügy jövőjéről. Alföldi Andrea elnök azt hangsúlyozza, hogy átalakítások társadalmi egyeztetés nélkül is létrejöhetnek, de kérdés, hogy a kormányzati szándék társadalmi közmegegyezés nélkül sikeres lehet-e.
Április 25-26-án, az előttünk álló hétvégén is folytatódnak a fekete ruhás akciók az ország kórházaiban. Azokat a szimpatizánsokat, akik nem dolgoznak ezen a szombaton, a Normafához hívják a szervezők, ahol a tervek szerint megfogalmazzák követeléseiket is. Kiss László további akciókat ígér, amelyekről ma közleményben kívánják tájékoztatni a közvéleményt. Lapunknak nyilatkozva emlékeztetett rá: a tavaly szeptemberben megalakult Őszintén az egészségügyről elnevezésű szervezet (amelynek tagja a Magyar Orvosok Szövetsége, a Magyar Rezidens Szövetség, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a FAKOOSZ, az Alapellátó Orvosok Szövetsége és a Magyar Orvosi Kamara) március elején levélben kérte Zombor Gábor államtitkárt, hogy valljon színt és mondja meg pontosan mikortól, milyen összegű béremelésre, életpályára számíthatnak az egészségügyben dolgozók. Elfogadhatatlannak tartják, hogy az államtitkár csak az általa reprezentatívnak tekintett Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével (MSZ EDDSZ) hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. A szervezet elnökével, Cser Ágnessel legutóbb április 16-án adtak ki közleményt, amelyben általánosságban az ágazat társadalmi megbecsülésének növelését fogalmazták meg közös célként.
A mentősök is csatlakoznának
A Nővértavasznak is becézett fekete pólós tiltakozó akciót elindító ápolónőt – a szakmában dolgozók tarthatatlan helyzetére először rávilágító Sándor Máriát - tegnap visszavette a Péterffy Sándor utcai kórház, ahol a hétvégén nem engedték meg neki a fekete öltözet viselését, s ezért felmondott. Egy név nélkül nyilatkozó mentőtiszt lapunknak arról számolt be, hogy az akcióhoz nagyon sok mentőtiszt és mentőápoló is csatlakozott. Arra a lapértesülésre viszont, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetőinek magas fizetése kiverte a biztosítékot a beosztott mentősöknél és ezért tömeges felmondások kezdődhetnek, informátorunk úgy reagált: a mentősöknél folyamatos az elvándorlás, mert az alacsony bérekkel és sok munkával szembesülve többen megriadnak és néhány hónap után más munkahelyet keresnek. Ugyanakkor azt a gátat, hogy a szervezeten belül nem lehet sok túlórát vállalni, az OMSZ azzal kompenzálja, hogy a többféle szakképesítéssel is rendelkező dolgozók máshol is vállalhatnak kiegészítő munkákat. A mentőtiszt szerint sztrájkhangulat van az ő területükön is, de egyelőre nem látják azt a szervezetet, amelyik élére állna egy ilyen megmozdulásnak.
