Velkey György szerdán Debrecenben, a szövetség XXVI. kongresszusának megnyitóját követő szakmai fórumon kiemelte: a magyar egészségügy ahhoz képest rendkívül jól teljesít, mint amilyen pályán játszik. A fórumon a szakmai szervezetek vezetői egybehangzóan az egészségügyben dolgozók összefogására, a megosztottság felszámolására hívták fel a figyelmet az ágazat érdekeinek képviselete érdekében.
A megnyitót követő szakmai fórumon Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke üdvözölte, hogy az adósságrendezésre szánt 60 milliárd forint már az Emberi Erőforrások Minisztériumában van, de felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem egyenlő a konszolidációval, ami biztosítaná, hogy hasonló helyzet ne forduljon elő.
A szakember bértáblán alapuló, rendszerszerű béremelést sürgetett az ágazatban, külön rámutatva a gazdasági-műszaki területen dolgozók alacsony keresetére. A hálapénzt a magyar egészségügy súlyos terhének, szégyenfoltjának, de létező valóságának nevezte, amelynek a megszüntetéséhez nemcsak az egészségügyben dolgozók, hanem a lakosság szemléletváltása is szükséges.
Lehoczki Péter, a Medicina 2000 Járóbeteg Szövetség elnöke rámutatott: a lakossági ellátás fejlesztése nem képzelhető el a járóbeteg-szakellátás fejlesztése nélkül, de a finanszírozás javítása nélkül nem lehet előrelépni. Gál János professzor, az Egyetemi Klinikák Szövetségének titkára a legfőbb problémának a megosztottságot és az állandó bizonyítási kényszert nevezte. Szerinte az egészségügy évtizedeken keresztül már bizonyított, eljött az ideje annak, hogy immár a társadalom és a politikai vezetés bizonyítson az egészségügynek, bizonyítsa, hogy fontos számukra az a csapat, amely a betegekért dolgozik.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint nagy baj van, de "nem az egészségügy, hanem az egészségügy által Magyarország van veszélyben". Kijelentette: be kell vezetni az egészségügyben "a tisztességes bérszínvonalat, s attól kezdve meg kell büntetni a paraszolvenciát adót és kapót is". A MOK elnöke szerint ehhez 50 milliárd forintra lenne a szükség, s az most megvan a gazdaságban.
Babovits Tamásné, az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökhelyettese szerint nagyobb baj van az egészségügyben annál, mint amire gondolnánk, s erre a "szakdolgozói lázadás" ráirányította a figyelmet. A kamara ugyanakkor a feketeruhás demonstrációt nem, kizárólag a fekete szalagos formát tudja támogatni, mert szerintük a betegeket nem szabad bevonni egy ilyen tiltakozási hullámba. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a paraszolvenciát törvényben legalizálják, s ezzel mellőzzék a béremelést, mint ahogy elfogadhatatlannak tartja a Raul Wallenberg szakképző "szétverését" is.
Bugarszky Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke emlékeztetett arra: szervezetük nyílt levélben fejezte ki aggodalmát a Wallenberg szakképző "tervezett szétverése" miatt, az szerintük olyan lépés, amely nem szolgálja az utánpótlás kérdését. Szervezetük követeli, hogy az egészségügyi szakképzés kerüljön vissza az egészségügyi tárcához. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint az ágazat kiszolgáltatottságának alapja a bérrendezés hiánya, a megosztottságnak anyagi oka van, elsősorban a paraszolvencia rendszere. A rezidensek is ott lesznek május 12-én, az ápolás nemzetközi napján rendezendő demonstráción - jelezte. A Magyar Kórházszövetség háromnapos kongresszusán mintegy ezer szakember vesz részt a debreceni Kölcsey Központban.
Megírtuk: Több hetes késlekedés után, a miniszterelnök határozott utasítására tegnap végre megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a kórházi adósságok rendezésére szánt 60 milliárd forintot átutalták az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI).
Ez a tartozások rendezésének első lépése, aminek persze örülünk, de egyben aggaszt is bennünket, hogy még csak most rendelték el az egyes intézmények kötelezettségeinek felmérését – így reagált lapunknak a minisztérium közleményére Holchacker Péter, az Egészségügyi, Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Vagyis furcsának tartják a határozat szövegében a felszólítást, hogy az ágazatért felelős miniszter az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) útján mérje fel az adósságokat.
Őszre újratermelődik a tartozás
Az igazgató emlékeztet rá, hogy még mindig nem kereste őket senki a kormány részéről, akinek átadhatták volna a napra kész elszámolásokat a nem egyszer már egy éve felhasznált eszközökről. Ugyanilyen kimutatással minden állami kórház is rendelkezik – érvel az igazgató, ráadásul az államkincstár legfrissebb adatai már 83 milliárd forintos tőketartozásról tanúskodnak, tehát azonnal lehetne és kellene lépni. Az eszközöket gyártó cégek jó része legfeljebb május elejéig húzza, ha nem kapja meg legalább a tartozások egy részét. Azokban a kormányzati kijelentésekben pedig egyáltalán nem hisznek a beszállítók, hogy ez lesz az utolsó konszolidáció a fekvőbeteg-ellátásban. Holchacker Péter úgy látja, hogy az államnak pluszforrást kell találni a saját kórházai normális működtetésére, mert ma minden tizedik felhasznált forintra nincs fedezet.
Most a központi tartalékból fizeti ki a kormány a 60 milliárd forintot, de ha nem sikerül hosszú távú megoldást kidolgozni, akkor október 31-re, amikorra Balog Zoltán miniszternek be kell nyújtania a mostani konszolidáció elszámolását, már ugyanekkora összeg gyűlik össze kórházi tartozásként.