Világszenzáció Piketty könyve

Publikálás dátuma
2015.04.23 07:24
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Thomas Piketty világszenzációnak kikiáltott könyve, A tőke a 21. században nem okozott csalódást a magyar kiadás "tiszteletére" rendezett konferencián, szerdán. Kapott hideget meleget a könyvet értékelő közgazdászoktól, ám ez csak erősítette ami a műről eddig is ismert volt: vitákat gerjeszt, új gondolatokat hoz a közgazdaságtanba. A Kossuth kiadó jóvoltából csütörtöktől magyarul is kapható könyv nagyon eltalálta a korszellemet.

A közel 700 oldalas mű alapvetése, hogy a kapitalista berendezkedés természetes következménye az egyenlőtlenség. A könyvről nagyon sok kritikát írtak, több megoldási javaslatát - köztük a globális vagyonadót - utópisztikusnak nevezték.

Andor László közgazdász, volt EU-biztos szerint a francia közgazdász könyvének megjelenése óta az egyenlőtlenségek problematikája az érdeklődés középpontjába került, azóta sokkal többen gondolkodnak erről, keresik a megoldásokat. Persze ez nem kizárólag Piketty miatt van, annak is köszönhető, hogy Ferenc pápa és Barack Obama amerikai elnök sokkal többet kezdett beszélni az egyenlőtlenségről - tette hozzá.

A húsz országot felölelő, 200 éves adatbázist tartalmazó mű az örökösödés negatív szerepét hangsúlyozza, egyik javaslata a globális vagyonadóra vonatkozik. A közgazdasági ismeretek terjesztését a demokrácia fontos részének tekinti, miként az Európai Bizottság (EB) is - mondta Andor László.

MTI Fotó: Kovács Tamás

MTI Fotó: Kovács Tamás

A volt EU-biztos beszélt arról is, hogy a válság alatt az EU-tagországok felében nőtt az egyenlőtlenség, mégpedig 2008-2013. között az egyik legnagyobb mértékben Magyarországon, amit speciális módon kizárólag a jóléti juttatásokban bekövetkezett változások magyaráznak. Az egyenlőbb társadalmak viszont jobban teljesítettek a válság időszakában, állapította már meg az OECD is - mondta előadásában a volt uniós biztos. Egyrészt a nagyobb létbiztonságból több kereslet fakad, másrészt a az összetartó társadalom könnyebben reformálható, harmadrészt a a növekvő esélyegyenlőtlenség az alsóbb jövedelmi rétegek eladósodását generálja.

Az eurózónában a válság óta a centrum és a periféria között tapasztalható divergenciára - ami jelenleg a legsúlyosabb destabilizáló tényező az unión belül - Piketty megoldása az, hogy legyenek eurózóna-kötvények, közös kincstár, sőt közös parlament. Ez nem szociálpolitika, nem egyszerűen tagországokon belüli újraelosztás kérdése, az eurózóna építményét kell továbbfejleszteni - mondta Andor László.

Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter kijelentette: nem szereti a könyvet, annak ellenére, hogy a szerző teljesítményét tiszteletre méltónak tartja. A könyv rengeteg feloldatlan ellentmondással terhelt - mondta. Szerinte Piketty közpolitikai igényű könyvet akart írni, miközben ez legfeljebb statisztikai és gazdaságtörténeti jelentőségű munka - tette hozzá.

Egyáltalán nincs kifejtve, miért baj, hogy a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket naponta "szüli" a kapitalizmus, és nem ad választ arra, hogy milyen mértékű egyenlőtlenség elfogadható - mondta Bokros Lajos.

Kifejtette, felmerül a kérdés: miért kell örülni annak, ha a kapitalisták hatalma, vagyona csökken a kapitalizmusban? "Akkor ki kell mondani nyíltan, hogy a szocializmus pártján állunk" - jelentette ki Bokros.

Csaba László közgazdász, akadémikus úgy vélekedett, a kiadó közszolgálatot teljesített a könyv kiadásával, Piketty könyve szerinte tudományos értelemben jelentős lépés az európai közgazdaságtanban.

Kiemelte: fontos, hogy nem "ezoterikus" szerző ír a kapitalizmus működéséről, a valóságot elemzi, az európai hagyományokra épít. Bebizonyítja, hogy az Egyesült Államok fejlődése egyedi, nem megismételhető; Franciaország és Anglia a modell az általa vizsgált szempontból. Arról szól, hogyan menthető meg a szociális piacgazdaság, a demokratikus kapitalizmus.

Ferge Zsuzsa szociológus, egyetemi tanár kiváló alkotásnak nevezte a könyvet. Erényei közül kiemelte, hogy hogy olvasható, sőt izgalmas, érthető és jókor jelent meg, hiszen a válság miatt halmozódnak a problémák.

A szerző kimondja, hogy nem megdönteni akarja a kapitalizmust, hanem élhetővé tenni. Ha a kormányok, szupranacionális szervezetek valamennyit megértenek a könyvben ismertetett adatokból, már elért valamit - mondta Ferge Zsuzsa. A szociológus későbbi hozzászólásában felvetette, hogy a háztartási adatfelvételek rosszak, mert azokból leginkább a gazdagok maradnak ki. Feltette a kérdést, miért nincs vagyonstatisztika? Megemlítette, hogy a piacgazdaságban megszokott automatikus stabilizátorokat, mint a progresszív jövedelemadót, a hosszú munkanélküli járadékot az Orbán-kormány megszüntette, de nem ajánlott újat. Emiatt nő az elszegényedés és fokozódik a különböző társadalmi rétegek között a jövedelemkülönbség.

Tóth István György szociológus, a TÁRKI vezérigazgatója szerint a könyv sikerében egyebek között szerepe van annak is, hogy fő üzenete az, hogy a gazdagok gazdagodnak, ami rossz, ezért meg kell állítani őket. Empirikus megfigyelések szerint a tőkejövedelmek hozama jobban nő, mint a munkajövedelmeké, növekszik az örökölt vagyonok szerepe, ezért meg kell adóztatni a vagyonokat és a gazdagokat.

A TÁRKI vezérigazgatója szerint Piketty úgy tekinti, mintha a tőkések száma nem növekedne, holott az első és a második generációs tőkések száma nem konstans, van mobilitás. Piketty egyetlen javaslata a globális vagyon- és tőkeadó bevezetése, a globális adózást azonban lehetetlen érvényesíteni - mondta Tóth István György, aki szerint nem a versenyt és az innovációt kell visszafogni, hanem a hatalommal való visszaélést. Korunk hőse ne az adóhivatalnok, hanem a versenyhivatali ember legyen - jelentette ki.

MTI Fotó: Kovács Tamás

MTI Fotó: Kovács Tamás

A konferencia részeként kerekasztal beszélgetésen Surányi György közgazdász, volt jegybankelnök, Szelényi Iván szociológus és Vértes András a GKI Gazdaságkutató elnöke Felcsuti Péter moderálásával arról fejtették ki véleményüket, miként értelmezhetők a magyarországi körülmények között Piketty "tanai".

A Piketty-féle felvetés alapvetően szociáldemokrata ihletésű - vélekedett Felcsuti Péter, volt bankár, a könyv magyar kiadásának szaklektora. A kapitalista gazdaság, ha magára hagyják nem képes előállítani olyan mechanizmust, amivel az egyenlőtlenségek ellen hatna - idézte Piketty egyik meghatározó gondolatát.

A magyar gazdaság számára mindez nagyon fontos probléma. A fogyasztás és a reáljövedelem összességében idén éri majd el a válság előtt szintet, és mivel az egyenlőtlenség az utóbbi években nőtt, ez azt jelenti, hogy aki gazdag, az jobban gazdagodott, míg a szegény jobban szegényedett - fogalmazott Surányi György volt jegybankelnök.

A 2010 óta elfogadott adóintézkedések a költségvetést hosszú távon kimondottan sújtották: a gazdagokat előnyben részesítő változtatások nem kompenzálták a büdzsé bevételkiesését, míg a kényszerből kivetett válságadók kimondottan rontják a gazdaság potenciális növekedését - mondta Surányi.

Ez egy bátor, reform könyv, olyan, amilyet a közgazdászok csak akkor írnak, ha már megkapták a Nobel-díjukat - fogalmazott Szelényi Iván szociológus a Thomas Piketty munkájáról. Véleménye szerint az a gondolat pedig, hogy a kapitalizmust a saját érdekében kell megfegyelmezni, nem új gondolat.

Szelényi szerint az egyenlőtlenség növekedéséből akkor lesz társadalmi probléma, ha a szegények helyzete összességében nem javul. Erre példaként Kínát hozta fel, ahol nagyon és gyorsan nő a jövedelmi egyenlőtlenség, ám amíg a szegények helyzete folyamatosan és érezhetően javul, a tömegeket nem érdekli, ha a felső néhány százalék pozíciója még nagyobb mértékben erősödik.

Vértes András hangsúlyozta, Piketty a vagyoni különbségek oldaláról közelíti az egyenlőtlenség kérdését, míg Magyarországon a statisztika a jövedelemkülönbségeket méri. Az is sajátos a hazai gazdaságpolitikában, hogy válságban növelte és fokozza a jövedelemkülönbségeket, miközben a védekezni képtelen rétegekre hárítja a terhet. Ez veszélyes művelet - tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a gazdasági növekedés gyorsabb lesz-e a jövedelemegyenlőtlenség növekedésétől, Surányi György azt válaszolta, míg a skandinávoknál visszaütött a nivellálás, de úgy látja, hogy a túl nagy egyenlőtlenség is fékező hatású. Magyarországon is látszik, hogy a gazdagabb réteg kereslete nem húzóerő a gazdaság számára, mondhatni a további egyenlőtlenség potenciálisan fékezi a gazdasági növekedést. Szelényi Íván szerint sem igaz, hogy a nagyfokú egyenlőtlenség kell a növekedéshez, de prosperáló gazdaságban elfogadottak a nagyobb vagyoni eltérések. A szociológus megemlítette, hogy Piketty alapvetően a vagyonegyenlőtlenségről ír, ezen belül is az öröklött vagyon arányait, illetve az ezek alapján szerezhető úgynevezett járadékjövedelmeket veszi górcső alá. Vértes András szerint a gazdasági növekedés legfőbb gátja az említetteken túl mégiscsak a jogbiztonság hiánya és a hibás gazdaságpolitika. A külföldi és a hazai tőke is kifelé megy, a GDP-növekedés és a foglalkoztatás változatlanul elégtelen.

Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: az elmúlt években ez volt a legdrágább projektjük. Közel hét-nyolc hónapig tárgyaltak a kiadóval, mert egy ügyes ügynök úgy érezte, gyémántot tart a kezében, s a jogot így is kezelte. Beszámolt arról is, hogy a rendkívüli érdeklődés miatt, és közgazdászhallgatók okulására a konferencia anyagát felteszik a youtube-ra.

Szerző

Karácsony Gergely sem könnyen döntötte el: j vagy ly a jó megoldás

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:44

Draskovics Ádám
Úgy tűnik, az ellenzéki politikusoknak nehezen megy a helyesírás: a szocialisták emlékezetes hétfői durva hibája után most Karácsony Gergelynek gyűlt meg a baja a "j vagy ly"-dilemmával.
Karácsony Gergely reggel arról írt a Facebook-oldalán, semmi haszna nincs Budapestnek abból, hogy fideszes a vezetése, mert 67 milliárdos hitelt vesz fel. A Párbeszéd társelnökének bejegyzése úgy folytatódik:
"Miközben Mészáros Lőrinc dupla áron építi csilivili stadionokat városszerte, a budapestieknek fontos dolgokra még hitelből se nagyon van pénz. Persze Orbán Viktor dolgozószobájából ez már nem látszik."
Az eredeti posztban azonban a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a "dolgozószobájából" szóban lévő j-t ly-nek írta. A szerkesztési előzményekből kiderül, Karácsony Gergelynek ezt a bejegyzés másodszori módosításakor sikerült javítania - írta a hvg.hu a Pesti Srácok alapján.
Hétfőn az MSZP két képviselője, Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó vitt az Országgyűlés mentelmi bizottságának tárgyalószobája elé olyan papírlapokat, amelyekre a fojtani szó helytelenül, ly-vel írták.

Nem engedik el a suzukisok kezét

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:03

Népszava
Nem hagyják magukat a Suzuki dolgozói, egyre többen lépnek be a helyi szakszervezetbe. A Vasas ráerősít a toborzásra.
Már több mint száz tagja van az esztergomi Suzuki gyárban két hete megalakított szakszervezetnek, és naponta tucatnyian töltenek ki belépési nyilatkozatokat, a vezetők azonban egyelőre nem mernek a nyilvánosság elé állni. Lapunk megkeresésére - az esetleges retorzióktól tartva - elzárkóztak a nyilatkozattól. Félelmük nem alaptalan: a Suzuki menedzsmentje ugyanis már a megalakulás másnapján elbocsátotta a szakszervezeti titkárnak megválasztott férfit. A szakszervezeti tisztséget betöltőket ugyan munkajogi védelem illeti meg, tehát nem lehetne csak úgy felmondani nekik. A Suzuki azonban még azelőtt lépett, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség – ennek tagszervezeteként jött létre a helyi szakszervezet - megküldte volna a menedzsmentnek a megalakulást bejelentő értesítést (a szakszervezetet csütörtök délután alakították meg a gyár parkolójában, a cég péntek reggel felmondott a dolgozónak). Hogy a két esemény között összefüggés van, az Balogh Béla, a Vasas elnöke szerint egyértelmű.  
A titkár munkájára ugyanis 14 év alatt semmilyen panasz nem volt - sőt, szalag melletti dolgozóból részlegvezetővé léptették elő -, mégis a munkájának minőségét kifogásolva bocsátották el.
A mintegy 3100 munkavállalót foglalkoztató Suzukinál ráadásul nem először történik ilyen „furcsa egybeesés”, a cég korábban rendre sikerrel igyekezett elfojtani az érdekvédelmi kezdeményezéseket. Szintén nagy port kavarva, azonnali hatállyal bocsátották el például 2006-ban az akkor megalakult helyi szakszervezet vezetőjét. A Suzuki akkor arra hivatkozott, hogy a férfi szekrényében alkoholtartalmú üveget találtak. A szakszervezeti vezető szerint viszont feltörték a szekrényét, ezért munkaügyi bírósághoz fordult, a pert pedig meg is nyerte: a bíróság visszahelyezte állásába. A férfi végül elhagyta a céget, a 27 éve Magyarországon működő autóipari vállalatnál így azóta sem folyt érdemi szakszervezeti tevékenység. Most viszont – feltehetőleg az utóbbi időszak erőteljesebb szakszervezeti megmozdulásai, az audis dolgozók sikeres sztrájkja, és a több autóipari cégnél kötött kétszámjegyű bérmegállapodások hatására – ismét szervezkedni kezdtek a dolgozók.
A Vasas nem is hagyja abba a toborzást, sőt, szórólapokkal még rá is erősítenek – közölte Balogh Béla. A kirúgott szakszervezeti vezető ügyét munkaügyi bíróságra viszik, és segítséget kértek az ipari szakszervezeteket összefogó nemzetközi IndustriALL Globaltól is.
Szeretnék a Suzuki menedzsmentjével is felvenni a kapcsolatot, ám eddig mindössze annyi történt, hogy a cégvezetés a hagyományos, postai úton történő levelezésre kérte a szakszervezeti szövetséget. „A HR-vezető küldött nekünk egy postai levelet, de annak tartalmát még nem ismerjük, mivel még nem érkezett meg” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. A Magyar Suzuki Zrt.-nek lapunk is feltett kérdéseket – például, hogy egyeztetnek-e majd a frissen megalakult szakszervezettel, illetve pontosan milyen okból mondtak fel a titkárrá választott munkavállalónak -, ám ezekre eddig nem kaptunk választ. Helyette egy állásfoglalást küldtek, miszerint a vállalat és az üzemi tanács szerdán is tárgyalt az üzemi tanács bérfejlesztésre és béren kívüli juttatások bővítésére vonatkozó javaslatáról. Az éves bónuszról és a béren kívüli juttatások emeléséről megállapodás született, a 2019 évi béremelés mértékéről viszont még zajlanak az egyeztetések, de várhatóan február végéig erről is megállapodnak - írták, konkrét számokat azonban nem közöltek. Egy üzemi tanácsnak és egy szakszervezetnek azonban egészen más szerepe és jogosítványa van. Az üzemi tanácsok csak üzemi megállapodást köthetnek, amely viszont nem szabályozhat munkabérrel összefüggő kérdéseket. A szakszervezet viszont – ha létszáma eléri a munkavállalók tíz százalékát – bértárgyalásokat kezdeményezhet, egyeztethet a dolgozók munkakörülményeiről, és ezeket szabályozandó, kollektív szerződést is köthet a munkáltatóval. Balogh Béla jelezte is: a Vasas többi tagszervezetéhez hasonlóan a Suzukinál működő tagszervezet is kezdeményezni fogja a bértárgyalásokat, amelyhez adatokat kérnek majd a cégvezetéstől. „Nem teljesíthetetlen elvárásokat szeretnénk megfogalmazni, partnerként kívánunk fellépni. A munkavállalók számára ugyanakkor megfelelő életszínvonalat biztosító bérezést és munkakörülményeket szeretnének elérni” – hangsúlyozta. A Suzuki menedzsmentje valószínűleg épp egy erős bérköveteléstől tartva igyekszik csírájában elfojtani a szakszervezeti kezdeményezést, és vállalja be akár a munkaügyi pert is. 
A Suzuki menedzsmentje valószínűleg épp egy erős bérköveteléstől tartva igyekszik csírájában elfojtani a szakszervezeti kezdeményezést, és vállalja be akár a munkaügyi pert is.
A szakszervezetnek ugyanis – az üzemi tanácsoktól eltérően – sztrájk szervezésére is joga van. A győri Audi gyárban pár hete lezajlott sikeres sztrájk alapján pedig a Suzuki vezetősége is joggal tarthat hasonló következményektől egy erős szakszervezet létrejötte esetén. Márpedig a három Magyarországon működő autógyár közül éppen a Suzukinál a legalacsonyabbak a fizetések. A G7 céges beszámolókon alapuló számításai szerint 2017-ben az Audinál 600 ezer, a Mercedesnél 470 ezer, a Suzukinál 430 ezer forint körül volt a bruttó átlagfizetés. A gazdasági portál szerint ráadásul a suzukis dolgozók érvelhetnek azzal is , hogy a cégnél futná magasabb szintű bérekre. A 2017-es számok szerint a termelékenységben a Suzuki ugyanis jobban teljesített a Mercedesnél, az egy dolgozóra jutó nyereséget vizsgálva pedig még az Audit is felülmúlta. 
Frissítve: 2019.02.20 15:40