A közel 700 oldalas mű alapvetése, hogy a kapitalista berendezkedés természetes következménye az egyenlőtlenség. A könyvről nagyon sok kritikát írtak, több megoldási javaslatát - köztük a globális vagyonadót - utópisztikusnak nevezték.
Andor László közgazdász, volt EU-biztos szerint a francia közgazdász könyvének megjelenése óta az egyenlőtlenségek problematikája az érdeklődés középpontjába került, azóta sokkal többen gondolkodnak erről, keresik a megoldásokat. Persze ez nem kizárólag Piketty miatt van, annak is köszönhető, hogy Ferenc pápa és Barack Obama amerikai elnök sokkal többet kezdett beszélni az egyenlőtlenségről - tette hozzá.
A húsz országot felölelő, 200 éves adatbázist tartalmazó mű az örökösödés negatív szerepét hangsúlyozza, egyik javaslata a globális vagyonadóra vonatkozik. A közgazdasági ismeretek terjesztését a demokrácia fontos részének tekinti, miként az Európai Bizottság (EB) is - mondta Andor László.
MTI Fotó: Kovács Tamás
A volt EU-biztos beszélt arról is, hogy a válság alatt az EU-tagországok felében nőtt az egyenlőtlenség, mégpedig 2008-2013. között az egyik legnagyobb mértékben Magyarországon, amit speciális módon kizárólag a jóléti juttatásokban bekövetkezett változások magyaráznak. Az egyenlőbb társadalmak viszont jobban teljesítettek a válság időszakában, állapította már meg az OECD is - mondta előadásában a volt uniós biztos. Egyrészt a nagyobb létbiztonságból több kereslet fakad, másrészt a az összetartó társadalom könnyebben reformálható, harmadrészt a a növekvő esélyegyenlőtlenség az alsóbb jövedelmi rétegek eladósodását generálja.
Az eurózónában a válság óta a centrum és a periféria között tapasztalható divergenciára - ami jelenleg a legsúlyosabb destabilizáló tényező az unión belül - Piketty megoldása az, hogy legyenek eurózóna-kötvények, közös kincstár, sőt közös parlament. Ez nem szociálpolitika, nem egyszerűen tagországokon belüli újraelosztás kérdése, az eurózóna építményét kell továbbfejleszteni - mondta Andor László.
Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter kijelentette: nem szereti a könyvet, annak ellenére, hogy a szerző teljesítményét tiszteletre méltónak tartja. A könyv rengeteg feloldatlan ellentmondással terhelt - mondta. Szerinte Piketty közpolitikai igényű könyvet akart írni, miközben ez legfeljebb statisztikai és gazdaságtörténeti jelentőségű munka - tette hozzá.
Egyáltalán nincs kifejtve, miért baj, hogy a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket naponta "szüli" a kapitalizmus, és nem ad választ arra, hogy milyen mértékű egyenlőtlenség elfogadható - mondta Bokros Lajos.
Kifejtette, felmerül a kérdés: miért kell örülni annak, ha a kapitalisták hatalma, vagyona csökken a kapitalizmusban? "Akkor ki kell mondani nyíltan, hogy a szocializmus pártján állunk" - jelentette ki Bokros.
Csaba László közgazdász, akadémikus úgy vélekedett, a kiadó közszolgálatot teljesített a könyv kiadásával, Piketty könyve szerinte tudományos értelemben jelentős lépés az európai közgazdaságtanban.
Kiemelte: fontos, hogy nem "ezoterikus" szerző ír a kapitalizmus működéséről, a valóságot elemzi, az európai hagyományokra épít. Bebizonyítja, hogy az Egyesült Államok fejlődése egyedi, nem megismételhető; Franciaország és Anglia a modell az általa vizsgált szempontból. Arról szól, hogyan menthető meg a szociális piacgazdaság, a demokratikus kapitalizmus.
Ferge Zsuzsa szociológus, egyetemi tanár kiváló alkotásnak nevezte a könyvet. Erényei közül kiemelte, hogy hogy olvasható, sőt izgalmas, érthető és jókor jelent meg, hiszen a válság miatt halmozódnak a problémák.
A szerző kimondja, hogy nem megdönteni akarja a kapitalizmust, hanem élhetővé tenni. Ha a kormányok, szupranacionális szervezetek valamennyit megértenek a könyvben ismertetett adatokból, már elért valamit - mondta Ferge Zsuzsa. A szociológus későbbi hozzászólásában felvetette, hogy a háztartási adatfelvételek rosszak, mert azokból leginkább a gazdagok maradnak ki. Feltette a kérdést, miért nincs vagyonstatisztika? Megemlítette, hogy a piacgazdaságban megszokott automatikus stabilizátorokat, mint a progresszív jövedelemadót, a hosszú munkanélküli járadékot az Orbán-kormány megszüntette, de nem ajánlott újat. Emiatt nő az elszegényedés és fokozódik a különböző társadalmi rétegek között a jövedelemkülönbség.
Tóth István György szociológus, a TÁRKI vezérigazgatója szerint a könyv sikerében egyebek között szerepe van annak is, hogy fő üzenete az, hogy a gazdagok gazdagodnak, ami rossz, ezért meg kell állítani őket. Empirikus megfigyelések szerint a tőkejövedelmek hozama jobban nő, mint a munkajövedelmeké, növekszik az örökölt vagyonok szerepe, ezért meg kell adóztatni a vagyonokat és a gazdagokat.
A TÁRKI vezérigazgatója szerint Piketty úgy tekinti, mintha a tőkések száma nem növekedne, holott az első és a második generációs tőkések száma nem konstans, van mobilitás. Piketty egyetlen javaslata a globális vagyon- és tőkeadó bevezetése, a globális adózást azonban lehetetlen érvényesíteni - mondta Tóth István György, aki szerint nem a versenyt és az innovációt kell visszafogni, hanem a hatalommal való visszaélést. Korunk hőse ne az adóhivatalnok, hanem a versenyhivatali ember legyen - jelentette ki.
MTI Fotó: Kovács Tamás
A konferencia részeként kerekasztal beszélgetésen Surányi György közgazdász, volt jegybankelnök, Szelényi Iván szociológus és Vértes András a GKI Gazdaságkutató elnöke Felcsuti Péter moderálásával arról fejtették ki véleményüket, miként értelmezhetők a magyarországi körülmények között Piketty "tanai".
A Piketty-féle felvetés alapvetően szociáldemokrata ihletésű - vélekedett Felcsuti Péter, volt bankár, a könyv magyar kiadásának szaklektora. A kapitalista gazdaság, ha magára hagyják nem képes előállítani olyan mechanizmust, amivel az egyenlőtlenségek ellen hatna - idézte Piketty egyik meghatározó gondolatát.
A magyar gazdaság számára mindez nagyon fontos probléma. A fogyasztás és a reáljövedelem összességében idén éri majd el a válság előtt szintet, és mivel az egyenlőtlenség az utóbbi években nőtt, ez azt jelenti, hogy aki gazdag, az jobban gazdagodott, míg a szegény jobban szegényedett - fogalmazott Surányi György volt jegybankelnök.
A 2010 óta elfogadott adóintézkedések a költségvetést hosszú távon kimondottan sújtották: a gazdagokat előnyben részesítő változtatások nem kompenzálták a büdzsé bevételkiesését, míg a kényszerből kivetett válságadók kimondottan rontják a gazdaság potenciális növekedését - mondta Surányi.
Ez egy bátor, reform könyv, olyan, amilyet a közgazdászok csak akkor írnak, ha már megkapták a Nobel-díjukat - fogalmazott Szelényi Iván szociológus a Thomas Piketty munkájáról. Véleménye szerint az a gondolat pedig, hogy a kapitalizmust a saját érdekében kell megfegyelmezni, nem új gondolat.
Szelényi szerint az egyenlőtlenség növekedéséből akkor lesz társadalmi probléma, ha a szegények helyzete összességében nem javul. Erre példaként Kínát hozta fel, ahol nagyon és gyorsan nő a jövedelmi egyenlőtlenség, ám amíg a szegények helyzete folyamatosan és érezhetően javul, a tömegeket nem érdekli, ha a felső néhány százalék pozíciója még nagyobb mértékben erősödik.
Vértes András hangsúlyozta, Piketty a vagyoni különbségek oldaláról közelíti az egyenlőtlenség kérdését, míg Magyarországon a statisztika a jövedelemkülönbségeket méri. Az is sajátos a hazai gazdaságpolitikában, hogy válságban növelte és fokozza a jövedelemkülönbségeket, miközben a védekezni képtelen rétegekre hárítja a terhet. Ez veszélyes művelet - tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy a gazdasági növekedés gyorsabb lesz-e a jövedelemegyenlőtlenség növekedésétől, Surányi György azt válaszolta, míg a skandinávoknál visszaütött a nivellálás, de úgy látja, hogy a túl nagy egyenlőtlenség is fékező hatású. Magyarországon is látszik, hogy a gazdagabb réteg kereslete nem húzóerő a gazdaság számára, mondhatni a további egyenlőtlenség potenciálisan fékezi a gazdasági növekedést. Szelényi Íván szerint sem igaz, hogy a nagyfokú egyenlőtlenség kell a növekedéshez, de prosperáló gazdaságban elfogadottak a nagyobb vagyoni eltérések. A szociológus megemlítette, hogy Piketty alapvetően a vagyonegyenlőtlenségről ír, ezen belül is az öröklött vagyon arányait, illetve az ezek alapján szerezhető úgynevezett járadékjövedelmeket veszi górcső alá. Vértes András szerint a gazdasági növekedés legfőbb gátja az említetteken túl mégiscsak a jogbiztonság hiánya és a hibás gazdaságpolitika. A külföldi és a hazai tőke is kifelé megy, a GDP-növekedés és a foglalkoztatás változatlanul elégtelen.
Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: az elmúlt években ez volt a legdrágább projektjük. Közel hét-nyolc hónapig tárgyaltak a kiadóval, mert egy ügyes ügynök úgy érezte, gyémántot tart a kezében, s a jogot így is kezelte. Beszámolt arról is, hogy a rendkívüli érdeklődés miatt, és közgazdászhallgatók okulására a konferencia anyagát felteszik a youtube-ra.
