Kesztyű

Mi, akik a regnáló rezsim kártékonykodására hívjuk fel a figyelmet kedvenc újságunk hasábjain, feladatunk az is, hogy próbáljunk javaslatot tenni a megoldásra a demokratikus baloldal számára. Én ezt több esetben megtettem, ezért örömmel olvastam Lendvai Ildikó sorait, amelyben azt írja, hogy a szocialistáknak fel kell venni a kesztyűt a tapolcai választások után, és új utakon kell tovább haladniuk. Elképzelései találkoznak azt hiszem nemcsak az én véleményemmel, hanem másokéval is, akik velem együtt országunkat csak egy demokratikus berendezkedésű államnak szeretnék látni. Egyetértek azzal is, hogy ki kell nyitni a párt kapuját a hasonlóan gondolkodó civil közösségek előtt is. Azonban van némi hiányérzetem. Miért egy "nyugdíjas" (remélem Ildikó megbocsátja nekem, volt diákjának) szocialista vezetőnek kell ezt észrevenni? Úgy látom, kellenének a fiatal, rátermett, másként gondolkodó pártvezetők is, mert ha ilyenek nem lesznek, akkor ki fogja felvenni a kesztyűt?