Merényleteket hiúsított meg Párizs

Franciaország az elmúlt hónapok folyamán öt terrortámadást hiúsított meg – közölte Manuel Valls miniszterelnök a France Inter rádióban. Azt is közölte, hogy Párizs jobban megvédi a vallási objektumokat.

Szerdán jelentették be, hogy a rendőrség letartóztatott egy 24 éves férfit, az algériai származású Sid Ahmed Ghlamot, aki terrorakciót akart végrehajtani egy templom ellen. Az ügyészség azt feltételezi, tettestársai is lehettek. Párizsban a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni januári terrorakció óta a készültség legmagasabb foka van érvényben. Az akkori támadásban, majd egy bevásárlóközpontnál történt túszejtő akcióban összesen húsz személy vesztette életét.

Bár Bernard Cazeneuve belügyminiszter előzőleg azt közölte, hogy a szerdai letartóztatás a rendőrség éberségének volt köszönhető, a merénylő éppen saját magát leplezte le. A férfire akkor lettek figyelmesek, amikor lőtt sebét akarta kezeltetni. Az illetőre az őt kezelő orvosi stáb hívta fel a rendőrök figyelmét, akik később fegyvereket találtak gépkocsijában, majd a házkutatás során is fontos bizonyítékokra bukkantak. A hatóságok azt gyanítják, hogy a férfi egy Párizs elővárosában, Villejuifban történt gyilkossággal is összefüggésbe hozható.

A 24 éves informatikus hallgatót még vasárnap vették őrizetbe. Azzal vádolják, hogy „valószínűleg egy vagy két” templom ellen akart terrorakciót végrehajtani. A titkosszolgálatok szerint a férfi a szélsőséges dzsihadista Iszlám Állam (IS) oldalán akart harcolni a szíriai polgárháborúban. Ugyanakkor nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a férfi közvetlen kapcsolatban állt volna bármiféle szervezettel. ENnek némiképp ellentmond Francois Moulin főügyész közlése, aki szerint a férfi "feltehetően Szíriában tartózkodó" személyek utasítására akart templomokat megtámadni Sid Ahmed Ghlam, s állandó kapcsolatban is állt velük - írta honlapján a L'Express.

Egyelőre kérdés, hogyan radikalizálódott a 24 éves fiatalember, mindössze annyi ismert, hogy 2014 februárjában egy héten át tartózkodott Szíriában. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy ekkor átlépte volna-e a szíriai határt. Bár később kétszer is ellenőrizte őt a titkosszolgálat, nem bukkantak vele kapcsolatban semmi gyanúsra. A Le Parisien úgy tudja, hogy a férfi egy közvetítő révén, állítólagos szíriai mentorától kapott fegyvereket.

Szerző

Nemzetközi fejvadász keresi Paks II. vezetőjét

Publikálás dátuma
2015.04.24. 03:05
FOTÓ: Népszava
A jövő évi költségvetés - Lázár János kancelláriaminiszter szerint - átláthatóbb, kiszámíthatóbb viszonyokat teremt azáltal, ha már májusban lefektetik a fő számokat. Tegnapi sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy a nemzetgazdasági miniszter április végéig fogja a kormány elé terjeszteni, és a költségvetés tervezetét május 13-ig szeretnék az Országgyűlés elé terjeszteni.

A miniszter megerősítette, hogy a bankadó változni fog a jövőben, és lépcsőzetesen csökkentik. Cserébe azt várják, hogy a hitelezés a jövőben jelentősen növekedjen, viszont erre nem lesz kötelező érvényű szabály. A távközlési adó mértékén viszont nem kíván változtatni a kormány. A reklámadóval kapcsolatban a miniszter elmondta: április végéig elkészül a tervezet, az viszont még mindig nem dőlt el, hogy az 5,3 százalék felső kulcs és a nulla között lesz-e még egy sáv. A költségvetési többlet megengedi, hogy egyrészt infrastrukturális fejlesztéseket – például autópálya építést – hajtsanak végre, másrészt "a dolgozó embereket" támogassák adócsökkentésekkel - mondta Lázár János.

A miniszter arról is beszélt, hogy a Magyarország, Oroszország és az Európai Unió között létrejött nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződés mérföldkőnek tekinthető előrelépés az olcsó áram érdekében tett kormányzati erőfeszítések között. Szerinte a brüsszeli hozzájárulás bizonyíték arra, hogy az Európai Bizottságnak nem az a kérdés, épülnek-e új atomerőműblokkok Pakson, hanem az, hogy ezek hogyan valósulnak meg. Az is elhangzott, hogy nemzetközi menedzsercsoport vezetheti majd Paks I-et a jövőben. Lázár János elmondta, hogy nemzetközi fejvadász cég keresi a megfelelő vezetőket, és szintén keresik Paks II új vezetőjét is, aki már májusban elfoglalhatja helyét.

Szerző

Mindent hárít a kormány

Publikálás dátuma
2015.04.24. 03:04
Újabb Quaestor-károsult ügyfeleket „talált” a jegybank FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Huszonnégy olyan önkormányzat van Magyarországon, amelynek működése veszélybe került mert a kockázatos brókercégektől vásároltak értékpapírokat. A kormány kezdeményezi, hogy az Állami Számvevőszékhez soron kívüli ellenőrizze az érintett helyhatóságokat. A brókerbotrányt vizsgáló albizottság tegnap ülésezett először - eredmény nélkül.

Semmi olyan eseményre nem emlékszik Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi elnöke, amely kiemelt jelentőségű lett volna a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt., valamint a Quaestor esetében - ez derült ki a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedéseket vizsgáló albizottság csütörtökön tartott első ülésén. Farkas halaszthatatlan elfoglaltságára hivatkozva nem vett részt az ülésen. Az albizottsághoz írt levelét Szűcs Lajos (Fidesz) elnök ismertette.

A testület Farkas Ádámot is meghívta az ülésre, aki közvetlenül a 2010-es kormányváltást megelőzően volt a felügyelet elnöke, de ö sem tudott megjelenni, mert az Európai Bankfelügyeleti Hatóság képviseletében éppen Rigában tartózkodik.

Az ülésen résztvevő, a szocialistákat képviselő Szakács László lapunknak elmondta, hogy javasolta Orbán Viktor kormányfő, valamint Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meghívását is, mivel mindkettejüknek tudomásuk volt arról, hogy 24 önkormányzat állampapírjait, végeredményben a közpénzeket kockázatos magáncégeknél tartotta. A Fidesz-kormány felelőssége a brókerbotrányokban egyértelmű, és az albizottságot azért hozták létre a kormánypártok, hogy erről megpróbálja elterelni a figyelmet. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a Quaestor-kötvény újabb sorozatának engedélyezését Windisch László, az MNB pénzügyi felügyeletekért felelős alelnöke írta alá, ezért őt is be kell számoltatni az albizottság előtt.

Viszont Szűcs Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy az albizottság nem vizsgálódhat olyan ügyekben, amelyek például az Állami Számvevőszék, az önkormányzatok, vagy az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartoznak, és olyan ügyben sem, amely döntéselőkészítési szakaszban van, vagy amely büntető-, szabálysértési eljárás tárgya. Elmondta: átnézik a javaslatokat, hogy mi illeszthető be a vizsgálati keretbe. Az albizottság hétfőn tartja legközelebbi ülését.

Tegnap Giró-Szász András - a sajtó nyomására - ismertette, mely önkormányzatok kerültek veszélybe: Győr, Almásfüzitő, Dunaszeg, Győrszemere, Dunakeszi, Abony, Törökszentmiklós, Mezőkeresztes, Vecsés, Budapest IV. kerülete, Alsónémedi, Fót, Arló, Kissikátor, Rudabánya, Almásfüzitő, Ceglédbercel, Kazincbarcika és Mezőkövesd. Még nem tudni, hogy ezek közül hány önkormányzatnál fenyeget csődhelyzet, jelenleg a Belügyminisztérium is adatokat gyűjt a történtekről. Százhalombatta kockáztatta a legtöbbet, nagyjából hozzávetőleg 3,5 milliárdos értékben. Kiderült, - a 444. hu értesülése szerint, - hogy Győr vett Quaestor-kötvényeket is, nem csak államkötvényeket.

A szerdai kormányülésen döntés született arról, hogy a kormány az Állami Számvevőszékhez fordul, és kéri ezen önkormányzatok soron kívüli törvényességi ellenőrzését, hogy kiderüljön milyen körülmények között fektették be és kockáztatták ezeket a pénzeket - erről Lázár János tájékoztatta az újságírókat.

Időközben a Quaestor-károsultak újabb csoportja került a jegybank látókörébe. A kötvényesek kártalanításáról szóló törvény szerint nem csupán a Quaestor Financial Hrurira, hanem a kapcsolt vállalkozások ügyfeleit is kártalanítják. Most derült ki, hogy voltak akik a "fiókjait" tovább üzemeltető anyacéggel, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel kötöttek kötvényvásárlási szerződést. Viszont az MNB ezt a társaságot nem felügyeli - derítette ki a Portfólió. A cégnek nem volt kötvény vagy bármilyen egyéb értékpapír forgalmazására felügyeleti engedélye. Az MNB emiatt jogosulatlan szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított el e társasággal szemben. A vizsgálat jelen fázisában több százas ügyfélkör és mintegy tízmilliárd forintos érték került az MNB látókörébe.

Szerző