A taktika: ígér, fenyeget, kitér, végül lecsap

Csak részben, s java részt félrevezetően táncolt vissza az Orbán-kormány legújabb felsőoktatási terveiből a hallgatók és oktatóik hét eleji tiltakozásainak hatására. Hasonló meghátrálásra az utóbbi időben már többször volt példa. Az egyetemi autonómiát, s a diákok tanuláshoz fűződő jogait korlátozó elképzelések azonban továbbra is fenyegetőek, éppen ezért - valamint a kormány szakmai- és érdekegyeztetést nélkülöző döntéshozatali gyakorlata elleni tiltakozásul - holnap újabb tüntetés lesz Budapesten. A fő kérdés, megmozdul-e akkora tömeg a következő generáció jogaiért, amely meghátrálásra késztetheti a kormányt.

"Nem vagyunk kommunisták, nem az emberek ellen kormányzunk, hanem velük közösen. Ha az embereknek ez nem teszik, ésszerűtlennek tartják, nem lehet megvalósítani." (Orbán Viktor a Kossuth Rádióban a netadóról)

"Tiltakozunk a közelmúltban bejelentett iskolabezárások és szakmegszüntetések ellen, valamint minden olyan korábbi intézkedés ellen, amely előzetes, valódi és nyílt szakmai egyeztetés nélkül, emberek életét megkeserítve, párbeszéd hiányában lett bevezetve" - írják a vasárnap délután négy órára meghirdetett, "Nem tűrhetünk tovább!" című esemény meghívójában. A Szabad Oktatást nevű Facebook-közösség holnap a fővárosi József nádor téren várja azokat a felsőoktatási hallgatókat és oktatóikat, akiket "nem vert át" a kormány a héten bejelentett "engedményeivel", valamint mindenki mást is, akik változást szeretnének elérni az országban.

A civil csoport nemcsak a köznevelési és felsőoktatási kormányzati tervek ellen tüntet, hanem konkrét követeléseket is megfogalmazott. Ezek között szerepel, hogy alkotmányos jogállamot akarnak, valamint a jelenlegi parlament feloszlatását kezdeményezik, követelik a korrupció felszámolását, továbbá az ügyészség függetlenedését a kormánytól és Polt Péter legfőbb ügyész lemondását. El akarnák érni a - már említett - iskolák bezárásával kapcsolatos tervek visszavonását, az érintettekkel való egyeztetést, a felsőoktatás autonómiáját, nyilvánosságot, átláthatóságot, a döntések hátterének ismeretét, valódi és előzetes szakmai egyeztetést,. Mindezeken túl továbbra is tántoríthatatlanul követelik a felsőoktatási szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztés és a felsőoktatási törvénymódosítási terv visszavonását. Egyúttal célul tűzték ki a vasárnapi zárva tartás megszüntetését is.

Nagy felháborodást váltott ugyanis ki néhány napja a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos kormánytervezet, és annak is főleg azon része, amellyel meg akarják szüntetni a nemzetközi és a társadalmi tanulmányok, a műszaki menedzser, valamint az ipari termék- és formatervező mérnöki BA/BSc szakokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mindössze három órát adott az egyetemeknek arra, hogy megújítsák az érintett szakokat, ellenkező esetben a kormány azok akkreditációjának megvonásáról dönt. Ezt utasították el az ELTE Társadalomtudományi Karának hallgatói és tanárai, akik tiltakozó fórumot szerveztek hétfő estére, amelyhez nemcsak más képzések diákjai és oktatói, hanem több más felsőoktatási intézmény is csatlakozott.

Volt, amit maguk is átgondoltak...

Kocsis Máté józsefvárosi polgármester vetette fel a 14-18 évesek, a politikusok és az újságírók kötelező drogtesztjének ötletét. A 2014. decemberi javaslat felbolygatta a közvéleményt. "Aki nem támogatja az ötletet, az a drogot támogatja" - mondta Rogán Antal, majd a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: a drogteszt-javaslat megvalósításához mindent hajlandóak mozgósítani, anyagi forrásokat, technikai eszközöket és megfelelő lebonyolítási menetrendet egyaránt. Szakértők szakmailag és jogilag is nonszensznek minősítették Kocsis ötletét, az ellenzék egy emberként tiltakozott ellene, a PM-es Szabó Tímea például inkább alkoholszondát javasolt a Fidesz és a KDNP irodái elé.

A javaslatot még a Jobbik sem támogatta, Novák Előd alelnök akkor azt mondta, hogy inkább a felderítésre és a drogprevencióra kellene fordítani a tesztelésre tervezett forrásokat. Noha az elképzelés mögé még Orbán Viktor is beállt, mondván: ez nagy segítség lenne a szülőknek, s ő maga bizony igénybe venné a "szolgáltatást", a kormánypártoknak sem voltak igazán egységesek az ügyben: a KDNP-s Rubovszky György például egyenesen alkotmányellenesnek nevezte az ötletet. A javaslatot foggal-körömmel védő Rogán Antal az idén januárra ígérte az idevágó fideszes javaslat benyújtását, de ez azóta sem történt meg. Utolsó, márciusi értesüléseink szerint a Fidesz-frakció a kormányra, a kormány pedig a drogellenes stratégia kidolgozására vár.

Noha a Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülése után a szaktárca már azt állította, okafogyottá vált minden tiltakozás, valójában a tüntető hallgatókat teljes joggal nem nyugtatta meg, hogy a hétfői tiltakozások hatására Palkovics László felsőoktatási államtitkár valamennyit puhított a korábbi javaslaton. A látszólagos engedmények és az ellentmondásos kommunikáció ellenére ugyanis az Orbán-kormány nem lépett vissza attól a tervétől, hogy meghatározza, milyen szakokon tanulhat egyáltalán - akár a saját költségén - a következő generáció. Az egyetemi autonómia korlátozására vonatkozó elképzeléseik sem módosultak, csupán annyit jelentettek be: annyira már nem biztos, hogy megszüntetik azokat a szakokat, amelyeket nemrég még meg akartak.

Az államtitkár a nemzetközi tanulmányok esetében a megszüntetés helyett már arról beszélt, hogy a Magyar Rektori Konferencia az oktatókkal együtt dolgozzon ki egy javaslatot, milyen átalakításokkal javítanának a képzés színvonalán. Erre azonban csak hétfőig kaptak időt, azaz négy nap alatt kellene átalakítaniuk az egész képzést, mert jövő szerdán már szavazni akar róla a kormány. Egy szak akkreditációja általános ügymenetben évekig is eltarthat, így az újabb kommunikációs blöffnek a tiltakozók nem ültek fel. Sőt, az érintett karok hallgatói szerda estére is tüntetést szerveztek, ahol világossá tették: elégedetlenek a kormány engedményeivel, a javaslat teljes visszavonását kérik és azt, hogy vonják be őket is a folyamatba.

Erre márpedig a kabinet nem mutat hajlandóságot, így lényegében ugyanazokat a cseleket alkalmazza, mint minden korábbi esetben, amikor tömegek vonultak az utcára. Magyarán: ígér, fenyeget, kitér, s végül lecsap. Az elmúlt öt év márpedig bebizonyította: e taktikával szemben kizárólag a több ezres utcai demonstrációk, s a civilek, az ellenzék és szakma egységes fellépése lehet hatásos.

Magyarázat és ellenlépés

A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint kényszerűségből kellett nekik előállniuk a szakok megszüntetésével, pedig korábban felkérték már a rektori konferenciát is a saját javaslat kidolgozására. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Tanulás, tudás, innováció elnevezésű konferenciáján adott elő, ahol a VS.hu-nak azt mondta, már 2013-ben felkérték az Országos Rektori Konferenciát, dolgozzanak ki egy javaslatot arról, hogyan lehetséges a szakok optimalizálása.

A rektori konferencia ekkor 10 százalékos leépítést is vállalt – mondta Maruzsa –, majd ezek után egy olyan javaslatot adott át az államtitkárságnak, amely szerint a képzési szerkezet alapvetően jó, csak egy-két szaknál vissza kellene állítani az osztatlan képzést. Maruzsa azt mondta: a felsőoktatási államtitkárság emiatt volt kénytelen maga rendezni az ügyet, ennek az eredménye a mostani, társadalmi vita alatt álló tervezetük. Állította: "a szak megszüntetése nem fogja azt jelenti, hogy kevesebb hallgatót fognak felvenni az adott karra, hanem ugyanannyit". Az adott intézmény többi szakán bővítik a keretszámokat, így például ott, ahol volt társadalmi tanulmányok, több diákot vehetnek jövőre fel a szociológia, szociális munka képzésre. Csakhogy ez egyértelmű hazugság, hiszen bizonyos, most megszüntetni tervezett képzések már eddig is kizárólag önköltséges formában voltak elérhetőek a hallgatók számára, s az ebből befolyt tandíj az egyetemi karok legfőbb bevételeként garantálta más képzések működését.

Nemcsak a szakok megszüntetése miatt, hanem a felsőoktatási törvény egyetemi autonómiát érintő módosítása okán is állásfoglalást kér az Európai Bizottságtól a Demokratikus Koalíció, mert úgy látja, hogy a kormány felsőoktatás átalakítására vonatkozó elképzelési több ponton is szembe mennek az Európai Uniót jellemző értékekkel - közölte Niedermüller Péter. A párt EP-képviselője szerint a kormányzat megpróbálja a lehető legszigorúbb állami, kormányzati kontroll alá vonni a felsőoktatást, aminek ékes bizonyítéka az, hogy a kancellárok kinevezése után létre akarják hozni a konzisztórium elnevezésű intézményt, amely lényegében teljhatalmat kapna a rektorok és az egyetemi szenátusok fölött.

Volt, amit csak a népharag tudott legyőzni

Felsőoktatás 2012

A napokban is zajló diáktüntetésekhez hasonlóan járt el a kormány 2012-ben is, amikor december 5-én az érintettekkel való egyeztetés nélkül egy kormányülésen elfogadták az Emmi javaslatát, amely szerint 10 480-ra csökkentették volna az államilag finanszírozott helyek számát a felsőoktatásban. Csakúgy, mint a hétfői demonstráción, a diákok három éve is az ELTE Társadalomtudományi Karának Gömbaulájában gyűltek össze, ahol pontokba szedték a követeléseiket, majd elfoglalták az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának épületét. Két nappal később újabb tüntetés volt tízezer emberrel, s a Parlament előtt ért véget. Akkor a kormány visszavonulót fújt a Hallgatói Hálózat és más diákszervezet országos tömegtüntetéseinek hatására, így végül 55 ezer ösztöndíjas helyet biztosítottak és a korábbi tervekkel ellentétben olyan szak sem maradt, ahol egyáltalán ne lett volna államilag támogatott képzés (utóbbiakat persze jelentősen szűkítették a kommunikációs, a jogász-, illetve a mostani tervekben is érintett nemzetközi és társadalomtudományi szakok esetében - a szerk.). Noha a kabinet sikerrel hűtötte le a visszavonulással a társadalmi fölháborodást, valójában a diákok fő követelését, a döntéshozatalban való részvétel jogát továbbra is ignorálták. Így a hallgatói szerződést nem törölték el és az egyetemi autonómiába is jelentősen belenyúltak a kancellária-rendszer bevezetésével.

Internetadó

Október 21-én Varga Mihály jelentette be, a távközlési adót a kormány kiterjeszti „az internet-szolgáltatásra, minthogy a telefonálás és az üzenetküldés ma már sok esetben az interneten keresztül történik”. A javaslat gigabájtonként 150 forintos adóról szólt, ami egy háztartás havi internet-előfizetési díjának többszöröse. Mindez 5 nappal később tízezreket vitt utcára. Noha csak a költségvetés vitájában derült ki, hogy a kabinet 25 milliárd forintot várt volna az új adóból, előzőleg fideszesek csupa egymásnak ellentmondó indokot dobtak be a sarc mellett. Rogán Antal egyenesen az internet fejlesztését kívánta megoldani ebből, Kovács Zoltán pedig a hiányplafon betartásával magyarázta. Németh Szilárd azzal állt elő, hogy önerőként kell egy 100 milliárdos uniós forrás lehívásához. Október 26-án a civilek által Facebookon szervezett, netadó ellenes tüntetés volt hosszú ideje az első olyan alkalom, hogy nagyobb – több tízezres - tömeg mozdult meg a Fidesz-kormány ellen.

A tüntetők régi számítógép-alkatrészeket, használt telefonokat, egereket vittek magukkal, úgy tervezték, hogy azokat leteszik a Fidesz Lendvay utcai székházánál. Ám késő este néhányan a pártszékház ablakait dobálták meg a használt holmikkal, majd néhányan bemásztak az épület erkélyére is. Megindult a civil tüntetés-hullám. A tüntetésekkel párhuzamosan kiderült: alig két hónap alatt több mint 10 százalékot esett a Fidesz népszerűsége a teljes népesség körében, Orbán személyes megítélése pedig 10 százaléknál nagyobbat zuhant. A tervezet visszavonását végül Rogán Antal jelentette be november 5-én. Bár elemzők szerint Orbán a tiltakozások miatt hátrált meg, nem kizárható, hogy a Deutsche Telekom "rosszallása" késztette visszakozásra.

Útdíj (részsiker)

A december végén bedobott, január elsejével életbe lépett újfajta útdíj-rendszeren a kormány már februártól módosított, ugyanis annak egy hónapos "próbaüzeme" gyakorlatilag káoszba torkollott. Így a Szombathelyet és Kaposvárt elkerülő gyorsforgalmi utak a hálózat továbbépítéséig ingyenesekké váltak, ahogy a Liszt Ferenc reptérig vezető szakasz is, illetve a Duna-hidakon sem kell már kétszer fizetni. Az átgondolatlan és előkészítetlen döntés nemcsak fölháborodást, számos autós útblokádot is hozott. S noha a kormányt nem igazán ezek a tüntetések kényszeríthették a részleges visszatáncolásra, inkább azok a Fónagy János, közlekedési államtitkár által is elismert logikai hibák, amelyeket eredetileg tartalmazott az új rendszer, a kabinet mégiscsak meghátrált.