Előfizetés

Könyvfesztivál - A nagy hálózatok uralják a piacot

Publikálás dátuma
2015.04.24. 20:59
Érdeklődők a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitónapján a budapesti Millenáris Teátrumban 2015. április 23-án. MTI Fotó
A magyar könyvpiacon az elmúlt időszakban tovább folytatódott a több éve megindult nagymértékű koncentráció - hangzott el azon a konferencián, amelyet a könyvkiadás és -kereskedelem aktuális kérdéseiről rendezett a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) pénteken a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

A szervezett magyar könyvpiac megalapításának 220. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozás első pódiumbeszélgetésén Kovács Péter, a Libri ügyvezető igazgatója, Kolosi Beáta, a Líra vezérigazgatója és Banyó Péter, a Pozsonyi Pagony vezetője vett részt, akik mind egyetértettek abban, hogy folytatódott a nagymértékű piaci koncentráció, és bár vannak új cégalapítási kísérletek, egyre inkább néhány nagyobb hálózatra szorítkozik a magyar könyvpiac forgalmának tetemes része. Emellett továbbra is jellemző a kiadók és a kereskedők növekvő összefonódása.

Kovács Péter szerint nem szabad elfelejteni, hogy a magyar könyvpiac növekedett 2014-ben, ez pedig jelentős és örömteli változás a korábbi években tapasztaltakhoz képest. Hozzátette azonban, hogy a piac legfőbb problémája továbbra is a pénzhiány.
Kolosi Beáta emlékeztetett arra, hogy a koncentráció nem kizárólag a magyar piac sajátossága, Európában sokfelé hasonló folyamatok mennek végbe, számos országban megtalálhatóak a piac nagy részét uraló kiadócsoportok.

A beszélgetést moderáló Sugár S. Andrásnak, a Scolar Kiadó vezetőjének a bolti ár és a kiadóknak fizetett átvételi ár közötti árrés helyes mértékét firtató kérdésére Kolosi Beáta elmondta, valóban magasnak tűnhet az átlagosan 50 százalékos árrés, azonban tudni kell, hogy a valóságban ennek egy része nem marad meg a kereskedőnél. A vásárlóknak nyújtott rendszeres és magas árengedmények miatt ugyanis a kereskedő nagyjából az ajánlott bolti ár 40 százalékát tarthatja meg, ebből kell kigazdálkodnia költségeit. "Nincs sok értelme az árrés csökkentéséről beszélni, mivel az gyorsan az összes kereskedő csődjével járna, ez pedig nyilvánvalóan nem kedvezne a kiadóknak sem" - fogalmazott, hozzátéve, hogy elsősorban arról kellene beszélni, hogy miért váltak általánossá a piacon a teljesen irreális árengedmények.

Hasonlóan vélekedett Kovács Péter is, aki szerint az árrés kérdése csupán egyetlen vetülete a kiadók és a kereskedők közötti viszonynak. Ha a viszonylag magas árrést a kereskedő megfelelő gazdálkodással és magas színvonalú szolgáltatásokkal tudja kompenzálni, akkor végső soron a kiadók is jól járnak. "A nagyjából 50 százalékos árrés reális, sőt a Pozsonyi Pagonyhoz hasonló kisebb hálózatok esetében még alacsonyabb is a kelleténél" - erősítette meg Banyó Péter. Sugár S. András azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy az árrés a független kiadók marketingköltségeivel együtt - amelyet többnyire a kereskedőnél kénytelenek elkölteni - elérheti a könyvek bolti árának 60 százalékát is.

Kovács Péter szerint sok mindenre megoldás jelentene, ha törvényben határoznák meg az árrés mértékét. Hasonlóan vélekedett Kolosi Beáta is, aki szerint ez lehetne az egyik kulcsa a magyar könyvpiac konszolidálásának. Banyó Péter szerint azonban, bár első ránézésre előnyösnek tűnhet a kisebb független kiadók szempontjából a kötött árrés rendszere, hosszú távon az állami beavatkozás csak torzítaná a természetes piaci folyamatokat. A beszélgetés résztvevői szerint ugyancsak előnytelen lenne a piac teljes egésze szempontjából, ha a kereskedők nem bizományi rendszerben vennék át a kiadóktól könyveiket.

Kovács Péter elmondta, ha előre kellene fizetniük a kiadóknak a könyvekért, a kockázat miatt csak azokat a kiadványokat vennék át, amelyeket biztosan el tudnak adni. Véleménye szerint mindez viszonylag gyorsan a magyar könyvpiac halálához vezetne, és természetesen nem jelentene megoldást a könyvpiacot fojtogató pénzhiányra sem. A Libri ügyvezető igazgatója hozzátette azt is, tévedés azt gondolni, hogy a nagy boltláncoknak nincsen szükségük a kisebb kiadók könyveire. Pont ellenkezőleg, az Ulpius-ház csődje megmutatta, hogy szűk kínálattal nem lehet hosszú távon könyvesboltokat sikerrel üzemeltetni.

Dupla bemutatót tart a Katona József Színház - Fotó

Publikálás dátuma
2015.04.24. 20:28
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Dupla bemutatót tart a Katona József Színház a hétvégén: szombaton és vasárnap láthatja a közönség Schilling Árpád rendezésében kétestés produkcióként a Faust I-II. premierjét.

A Johann Wolfgang von Goethe művéből készülő előadásban Faustot Máté Gábor, Mephistophelest Kulka János, Margarétát pedig Mészáros Blanka, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója alakítja - olvasható a színház honlapján.
Mint írják, különlegesség, hogy a drámairodalom egyik legnagyobb ívű művének két része valóban két részben látható, azaz izgalmas színházi vállalkozásként kétestés produkció készült.

Schilling Árpád korábban több alkalommal is rendezett a Katona József Színházban: 1998-ban az Alulról az Ibolyát, 1999-ben a Közellenség, 2000-ben a Bernarda Alba háza, 2006-ban pedig a Krétakörrel közösen létrehozott Előtte, utána című előadást állította színpadra. Kilenc év után most a kétestés Fausttal tért vissza a Katonába. A rendező szerint az előadás a nézők kalandvágyára épít. "Kihívás ezt a művet a maga hosszúságában és komplexitásában megfogni. A Katona és Goethe konstellációjától elvárható, hogy csak egy bizonyos szintig szolgáljuk ki a közönségigényt és elvárjunk némi szellemi munkát a nézőktől. Nagy kérdés, hogy hol találkozik a mi művészeti elvárásunk és a néző teherbírása" - idézi Schilling Árpádot a színház honlapja.

Az előadás ismertetője szerint a Faust első része egy középkorú tanárember szellemi megfáradásáról, kiábrándulásáról szól. A magányos férfi belefárad az univerzális tudás megszerzéséért folytatott küzdelembe, és inkább megrontja a fiatalkorú Margarétát, akibe a maga módján azért beleszeret. A mű második része egy öregedő értelmiségi zavaros álomvilágába kalauzol minket, amelyben az antik kultúra összes nimfája és kentaurja megfordul. "Vidám, hedonista körtánc kavarog, majd feltűnik szép Heléna, Faust múzsája, akivel összeköltöznek, gyereket nemzenek, a gyerek később meghal, és ők szétválnak. Végül Faust is meghal, nem marad utána más csak néhány szellemes idézet." Mint írják, a Faust I. és a Faust II. külön-külön is teljes értékű előadás, azonban a gazdagabb élmény és a mélyebb megértés érdekében javasolják, hogy a két részt egymás után, sorrendben tekintsék meg a nézők. Az előadás 16 éven aluliaknak nem ajánlott.

A fordítást Márton László készítette, az előadásban a főszereplők mellett Monori Lili, Keresztes Tamás, Székely B. Miklós, Dér Zsolt, Nagy Ervin, Tasnádi Bence, Dankó István, Haumann Péter, Bodnár Erika, Pelsőczy Réka, Bán János és Tóth Anita játszik. A díszlet és a jelmez Ágh Márton munkája, a zeneszerző Dargay Marcell. Az idei évad Faust-előadásaira a jegyek már elfogytak, őszre július elejétől lehet jegyet vásárolni.

Ma este búcsúznak Pap Verától

Publikálás dátuma
2015.04.24. 19:54
Fotó: Népszava
Péntek este 22 órakor búcsúznak a Vígszínházban Pap Vera Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művésztől a társulat tagjai, a színésznő pályatársai, barátai és tisztelői.

A Vígszínház vezető színésznője 59 évesen, méltósággal és türelemmel viselt hosszú betegség után hunyt el április 9-én.
"Szeretnénk méltóképpen megemlékezni Veráról, akiről megszámlálhatatlan varázslatos emléket őrzünk mindannyian – nézők, vígszínházi és nem-vígszínházi tagok, az egész magyar színházi szakma" - olvasható a Vígszínház honlapján.

A Vígszínházban közösen búcsúzhatnak a művésztől a közönség és a társulat tagjai. Barátok, kollégák segítségével idézik fel Pap Vera páratlan személyiségét, színházi és filmes szerepeit. "Emlékezzünk együtt arra a művészre, arra az emberre, aki olyan sok örömet szerzett nekünk, és aki egész életével bizonyította, hogy nincs szebb, mint a másik embernek adás képessége" - írják a színház honlapján. A búcsúztatóra is itt, a vigszinhaz.hu-n regisztrálhatnak Pap Vera tisztelői.

Pap Vera a Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után, 1979-ben a Vígszínházhoz szerződött, és azóta, 36 éve megszakítás nélkül volt a társulat hűséges tagja. Nevéhez olyan legendás alakítások fűződnek, mint a Szentivánéji álom Hermiája, Kornis Kozmájának Hédije, az Úri Muri Rozikája, Amadeus Konstanzája, a Cserepes Margit házassága című Fejes Endre-darab címszerepe, a Leonce és Léna Lénája, a Györgyike drága gyermek Györgyikéje, a Salemi boszorkányok Proktornéja, a Kurázsi mama Yvette-je, A revizor Polgármesternéje, Az ember tragédiája Évája, az Augusztus Oklahomában és a Mikve főszerepe.

Színházi szerepei mellett több mint 40 filmben és tévéjátékban nyújtott kiemelkedő alakítást. Még főiskolás évei alatt kapta első főszerepét a Gábor Pál rendezte Angi Vera című filmben. Ezért a szerepért 1980-ban a chicagói filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját, 1981-ben pedig a David di Donatello-díjat, amelyre egész életében büszke volt. Rövid idő alatt nemcsak hazánkban, hanem az ország határain túl is felfigyeltek tehetségére, szelíd bájára, szuggesztív drámai erejére.

Az Angi Vera után számos filmes szerepet kapott, játszott a Csapd le csacsi!, A névtelen vár, a Dögkeselyű, az Uramisten és a Roncsfilm című alkotásokban is.
Pap Vera munkájáért 1987-ben Jászai Mari-díjat kapott, emellett háromszor jutalmazták Ajtay Andor-díjjal (1988, 1998, 2004), 1990-ben a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 1991-ben az Országos Színházi Találkozón a legjobb női alakítás díját vehette át, ugyancsak ezzel a díjjal ismerték el 2011-ben a 11. Pécsi Országos Színházi Találkozón. 2001-ben érdemes művész lett, 2009-ben kiváló művész címet kapott. 2008-ban Harsányi Zsolt-emlékdíjjal, 2009-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűvel ismerték el kiváló munkáját.

A színésznő 2013-ban Kossuth-díjat kapott "a nehéz női sorsot megjelenítő szerepek hiteles színpadi és filmes megformálásáért, a humoros, groteszk és drámai szerepekben egyaránt emlékezetes, maradandó művészi élményt nyújtó színészi játékáért".
Pap Vera betegsége alatt szinte megszakítás nélkül játszott, február 8-án lépett utoljára színpadra. A színésznőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Vígszínház is saját halottjának tekinti.