Nagyobb állami figyelmet kérnek

Publikálás dátuma
2015.04.27 07:47
Az Év hangoskönyve díjat idén Esterházy Péter nyerte el a Ha minden jól megy és A mi a bánat című kiadványaiért, az Év kiadója a
Fotó: /
Idén csúcsra járt a könyvfesztivál, az óvatos becslések szerint pár ezerrel meghaladta a tavalyi 60 ezret az látogatók száma. A miniszter megnyitotta, de az államtitkára már nem jelent meg azon a konferencián, ahová a könyvszakma hívta meg, hogy megvitassák az állami szerepvállalást a kiváló eredményeket felmutató ipar további fejlesztésében. Jonathan Franzen a dedikálással órákra közlekedési dugót okozott a standok között. A fesztiválon ötszáz magyar szerzővel találkozhattak az olvasók és még vasárnapra is jutottak nagyágyúk.

Csúcsot döntött az idei 22. Nemzetközi Könyvfesztivál, nem csak a minden eddigi rendezvényt felülmúló 400 programjával, hanem a látogatók (lapzártánkig még csak megbecsült) számával, amely meghaladta az évek óta biztos 60 ezres számot. Szombaton voltak időszakok, amikor már csak üggyel-bajjal lehetett közlekedni a két hatalmas csarnokban elhelyezkedő standok között.

Jonathan Franzen, a fesztivál amerikai díszvendége rendes közlekedési dugót okozott, amikor megkezdte a dedikálást az Európa Könyvkiadó standjánál. Rajongói, a legtöbben két-három könyvével felszerelkezve, elképesztő méretű sorban várakoztak türelemmel végig az emeletre vezető lépcsőn, ahol a kígyózó sor még beláthatatlan terekre húzódott. Alighanem ez az érdeklődés is csúcsot döntött, a vele és Bart István fordítójával folytatott beszélgetés színhelyét át is kellett tenni a Millenáris Teátrumba, amely így is dugig megtelt.

Az ügyes és átgondolt kiadói szervezésnek köszönhetően vasárnapra is jutottak nagyágyúk, csak néhány név, akikkel olvasóik a fesztivál zárónapján találkoztak: Spiró György, Nyáry Krisztián, Grecsó Krisztián, Konrád György, Végel László, Esterházy Péter, Parti nagy Lajos, Makk Károly, Tóth Krisztina, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Varró Dániel, Csukás István.

Megrendítően jó élmény

A fesztivál látogatója jogosnak érzi Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők igazgatója elégedettségét, amikor lapunk arra kérte, foglalja össze idei fesztiváltapasztalatait.

- Úgy gondolom, a könyvfesztivál a maga alig több mint húsz évével olyan mértékben beépült a magyar szellemi-kulturális életbe, hogy olyan megkerülhetetlen rendezvény lett, mint a nyolc évtizednél idősebb ünnepi könyvhét. Erre utal például a kultúrára általában kevéssé figyelő sajtó idei törődése, a rendezvények szereplése a Magyarországon fogható fontos csatornák híradóiban. Külföldön már jó ideje elismerik a fesztiválunkat, amelyről azt tartják, hogy a hasonló fesztiváljellegű könyves rendezvények sorában ott vagyunk az öt legjobb között, szellemi és minőségi értelemben. A könyvet szerető közönség is annyira megszerette, hogy szombaton hovatovább járni sem lehetett. Ez megrendítően jó élmény, hiszen színtiszta kulturális eseményről van szó.

A 220 éves szervezett könyvkultúra évfordulóján kivételes sikernek bizonyult az idei díszvendég bemutatkozása is. ezzel kapcsolatban Zentai Péter László fontosnak tartotta hozzátenni:

- Az is nagyszerű, hogy Jonathan Franzen, aki ma Amerika legnagyobb nemzetközi sikerű írója és talán a legjelentősebb alkotója, hozzánk úgy jöhetett vendégségbe, hogy három regénye már megjelent korábban magyarul, Bart István szenzációs fordításában, ráadásul a negyedik, a Diszkomfortzóna című önéletrajzi jellegű könyve pedig most került frissen az olvasók elé. Eddig is a világ legjobb íróit volt szerencsénk vendégül látni, ez megemeli a fesztiválunk nemzetközi hírét. Azt jó volt tapasztalni, hogy Franzen a díjátadás és a nagyközönség előtti beszélgetések során megrendült az őt övező szeretet és figyelem láttán.

Köszönet Esterházynak

A MKKE igazgatója szerint mostanra a magyarországi és a határon túli kiadók egyaránt beletanultak abba, mit jelent ezen a fesztiválon jelen lenni.

- Ez nem egyszerűen egy könyváruda, ide tudatosan kell készülni, jó hangsúlyokkal, reklámokkal, saját programokkal és szerzőkkel. Ennek a tapasztalásnak is köszönhető, hogy a fesztivál felkeltse a közönség érdeklődését és annyi potenciális olvasót vonzzon, mint idén. És ami a vonzerőt illeti, szeretném kiemelni, hogy mit jelent Esterházy Péter személye a fesztiválnak. az elmúlt húsz évben a személyes hitelét, népszerűségét kölcsönözte a könyvfesztiválnak, idén is öt-hat rendezvényen vállalt részvételt, s tudjuk, személye vonzza a közönséget. A vasárnapi születésnapi szalonban ő is az ünnepeltek között volt, most 65. éves. Személyében azt szimbolizálja, mit tettek oda a magyar írók jelenlétükkel a könyvfesztivál sikeréhez.

Az államtitkár lemondta

A 220. éves könyvkultúra a fesztiválon szeretett volna alkalmat találni arra, hogy párbeszédet nyisson a kérdésről, milyen az állam szerepvállalása a könyvipar piacosításában, magyarán, hogyan támogatja a kormány a könyvkiadást. Sajnálatos módon a konferenciát az utolsó pillanatban Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára lemondta a részvételt. Maradt tehát a tények leszögezése: azaz, hogy méltatlanul kevés a magyar könyvszakma állami támogatása ahhoz képest, hogy a könyvkiadás messze a legnagyobb forgalmat produkálja a kulturális területek között.

A hazai szabadforgalmú könyvpiac tízezernél is több címet produkált az elmúlt évben, 17 milliónál nagyobb példányszámban, a könyvforgalom pedig újra túllépte a 44 milliárd forintot. Mindehhez képest az állami szerepvállalás mindössze 200 millió forint, azaz a forgalom mindössze 2 százaléka. Erről mondta a MKKE igazgatója a csonkán maradt konferencián: „Ilyen szempontból a könyvkiadás messze a legnagyobb a kulturális területek között, és ha figyelembe vesszük azt, hogy az elmúlt évek arányai alapján ebben mekkora volt az állami szerepvállalás, akkor azt joggal érezhetjük méltatlannak”.

Lapunknak Zentai Péter László hozzáfűzte, A magyar könyvkiadáson keresztül került a világ médiafigyelmébe Magyarország azzal, hogy elsőként a térségből, 1999-ben a Frankfurti könyvvásár díszvendége lett.

– Azóta a magyar könyvkultúra nemzetközileg megkapta azt a figyelmet, amelyre száz év óta vártunk. A magyar írók megérdemelten hozták haza a világ számottevő irodalmi díjait, beleértve a Nobel-díjat is. A magyar állam okkal-joggal sokszor büszkélkedhetett azzal, hogy milyen sokrétű irodalmunk van, amely érdekes portrét rajzol rólunk, büszkék lehetünk, hogy egy 10 milliós országnak sokkal több kiemelkedő teljesítményt felmutató írója van, mint a nálunk többször nagyobb nyelvterületeknek. Ennek ellenére a könyvkiadást, mint sikerágazatot említve, az állam elfeledkezett arról, hogy egy 10 milliós országban nem lehet mindent színtisztán piaci viszonyok között művelni, gondolok itt például a kiemelkedő minőségű irodalomra. Támogatás szükségeltetik, de ez a támogatás bántóan és méltatlanul szerény volt elmúlt időszakban. A tudományos szakkönyvek, a felsőoktatásban használatos kiadványok megjelentetése az ország vezetése szempontjából, a munkaerőpiacunk alakulása szempontjából lenne elengedhetetlen, és lenne ezért fontos ennek az ágazatnak a támogatása. Három-négy év után az erre fordítandó összeget az egymást követő kulturális kormányzatok nullára csökkentették. Most sikerült kivívnunk, hogy 100 millió forinttal a felsőoktatást támogatták az elmúlt esztendőben, de ennek a sokszorosára lenne szükség. Lehetetlen helyzet, hogy egy közepes budapesti színház éves támogatása több, mint a teljes magyar könyvkiadás támogatása. A térségben minden más országban ezt messze felülmúlja az állami részvétel. A magyar könyvkultúra ennél többet érdemel.

Az író, a színésznő, az egyetemi tanár – a romantikusan zengő cím egy hangoskönyv-bemutatót kínált. A terem tömve, a későn jövőnek már nem jut ülőhely, annyian kíváncsiak Esterházy Péter, Für Anikó és Mérő László beszélgetésére Kőrösi P. Józseffel. Többen szívesen végigállják a kimondottan szórakoztató órát. A téma Esterházy a Ha minden összejön és Mi a bánat, Für Anikó az Anyám álmai (Alice Munro) és Mérő László a Maga itt a tánctanár? című hangoskönyve, ami a Mojzer kiadónál jelent meg. Ez a közönségtalálkozó a legjobbak közül való volt: okos és könnyed.

Für Anikó elmondta, úgy olvassa fel a szöveget, hogy közben „megy a mozi előttem, én meg azt mondom, amit látok, az irodalomi mű így szüli meg az előadói reakciót.” Esterházy azt mondja, a színész és a szöveg közti idegenség nagyon is inspiráló lehet, mert akkor meg kell küzdenie a színésznek azért, amit ki kell kihoznia a szövegből. Őt olykor meglepi egy-egy felvétel, mert az előadó olyan arcát is ki tudja hozni az írott szövegnek, amikről ő nem is tudott. „Egyszer láttam a színész arcán, dunsztja sincs, hogy mit olvas. De a hangja tudta. Zseniálisan.”

Az idei könyvfesztivál egyik kétségtelen szenzációja, nehézsúlyú sztárja a francia közgazdász, Thomas Piketty világszerte nagy feltűnést keltő és óriási vitákat kavaró közgazdasági témájú könyve, A tőke a 21. században. A Kossuth Kiadó újdonságainak zászlóhajójaként szerepelt a fesztiválon rendezett bemutatón, érthetően. Különös egybeesés, hogy éppen a kiadói premierrel egy időben a Klubrádióban ment a könyvről a Magyar Tudományos Akadémián folytatott tudományos vitának a felvételéből készült műsor.

Ez a kettő így együtt azt az illúziót keltette, hogy a könyvkiadás révén együtt halad az idővel, hogy lám csak, ott vagyunk mi is a 21. században. A korát érteni akaró olvasónak biztató lehet, hogy a Financial Times A tőke a 21. században című művet 2014-ben az év, de talán az évtized legfontosabb közgazdasági témájú könyvének nevezte.

Franzen másik bőre

Jonathan Franzent tulajdonképpen Bart Istvánnak köszönhetjük. Az angol szerzők könyveinek sok tucatját tette eddig át magyarra, köztük Franzen Erős rengés, Javítások, Szabadság és a most frissen kiadott Diszkomforzóna című könyvét. A könyvfesztiválon egy beszélgetésben ő ezt úgy fogalmazta meg: a fordító a könyv bőrét lehúzza és belehúzza egy másik bőrbe. Ezekből a betűkből egyetlen sincs, ami az övé, ezek a betűk az enyémek.

A Népszavának Franzenről azt mondta: -Azt hiszem, a század első igazán nagy írója. aki megjelent Amerikában. Megírja mindazt, amit az ember valaha is sejtett és gondolt erről a rettenetes és csodálatos országról. Franzen nem hazudik. Magának sem és a közönségének sem. Szembenéz a világgal, amely olyan rémes, amilyennek leírja. És olyan nagyszerű is. Készül a következő Franzen-regény fordítása, eredeti címén Purity, s erről mondja Bart István:

- Már rágom. Elkészültem az első 50 oldallal, már kezdem érezni, hogyan beszélnek a szereplők. Még nem ismerem őket, de már ismerkedem velük.

Az érfelvágás humora

Hogy a felvágott ereknek, a szétlőtt fejnek lehet humora, azt a Tel Avivból érkezett Etgar Keret abszurd kisregénye, a Boldog boldogultak bizonyítja. A hazájában rendkívül népszerű, nemzetközileg legismertebb izraeli író a Libri Kiadó vendégeként most harmadszor érkezett Budapestre. Korábban a Gólem Színház mutatta be A trükk című darabját. Írásából Csuklónyiszálók címmel film is készült, amit a Sundance Fesztiválon mutattak be.

FOTÓ: Németh Dániel

FOTÓ: Németh Dániel

A lengyel szülőktől származó Keret lapunk érdeklődésére elmondta, szerinte a humora közel állhat a magyarokhoz. hazájában a magyar írók a humorukról ismertek. Hogy hogyan illik össze a nevetés a hallal, arra megvan a magyarázata: - A humor számomra védekezési mechanizmus. Olyan, mint autóban a légzsák. Amikor veszély van, akkor bukkan elő a humor, hogy tompítsa az ütközés fájdalmát. Izraelben a könyv megjelenésekor már nagyon jól ismertek, az olvasók tudták, mit várhatnak tőlem.

A Boldog boldogultak hőse öngyilkos lesz és egy olyan különös városba kerül, ahol azok „élik halálukat”, azaz hétköznapjaikat, akik saját kezükkel vetettek véget az életüknek. Ami az öngyilkosságot illeti, Keret elmondta, az öngyilkosság az izraeli emberek szemében tabu.

-Ha megölöd magad, nincs helyed a többi halott között, nem temethetnek el melléjük a temetőben. Ugyanakkor a fiatalok olyan erős hatásoknak vannak kitéve, például a sorkatonai szolgálat idején, hogy az öngyilkosság létező jelenség az izraeli fiatalok körében. A könyvem megjelenését otthon az idősebb nemzedék némileg rosszallóan fogadta, de a fiatalok, a diákok, egyetemisták, a harmincasok nemzedéke nagyon szerette, azonnal azonosult vele.

Az írásain keresztül hazájában sokféle emberhez elér Keret. Azt mondja, a húszas-harmincas városi olvasók mellett rengeteg levelet kap vidékről is, vallásosoktól, sőt ultra-ortodox hitűektől kezdve egészen az Izraelben élő arabokig sokan reagálnak az írására. -Azt hiszem, a történeteimben sok olyan karakter található, akiknek nehézséget okoz a beilleszkedés a társadalomba. Úgy érzem, azoknak, akik a világ különböző részeiből érkeznek Izraelbe, különösen érdekes, amit írok. És a dzsessz-rajongók között vagyok legnépszerűbb egyértelműen. És bármily furcsán hangzik, az én könyvem az, amiből a legtöbbet lopják el a boltokban.

Magvető az Év kiadója
A negyedik alkalommal átadott Év hangoskönyve díjat idén Esterházy Péter nyerte el a Ha minden jól megy és A mi a bánat című kiadványaiért. A Magvetőt választották idén az Év kiadójának a könyvszakmai képviselői, az Év vidéki könyvesboltja a vecsési Market Central Líra Könyváruház lett, míg az Év fővárosi könyvesboltjának járó díjat a Rákóczi úti Fókusz Könyváruház vehette át a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál zárónapján vasárnap.

A könyvfesztiválról készült fotógalériát itt tekintheti meg!

2015.04.27 07:47

Zongoraművek két kézre, tíz ujjra

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:57

Fotó: / Kállai Márton
Sajtótájékoztatót tartottak kedden a Zeneakadémián, amelyen két most futó projektre, valamint az évad bérletes koncertjeire hívták fel a figyelmet. Fekete Gyula rektorhelyettes, zeneszerző, a zsűri tagja a Bartók Világversennyel kapcsolatban elmondta: hat év alatt zajlanak le az események, ez évben a zeneszerzők mérettek meg, 54 országból 214 pályamű érkezett be. Öt-hat perces zongoradarabokat vártak, olyanokat, amelyeket „hagyományos” módon, azaz a billentyűket két kézzel, tíz ujjal megszólaltatva lehet előadni. A döntőbe hat versenyző jutott, a díjazottak névsorát a vasárnap esti gálahangversenyen hirdetik ki. Csonka András programigazgató az évad hangversenyeivel kapcsolatban azt tartotta kiemelésre fontosnak, hogy egységesen magas színvonalra törekednek, és előtérbe helyezik a kamarazenei sorozatokat. A fellépők közül elsők közt emelte ki a Takács-Nagy Gábor vezényletével érkező Manchesteri Kamarazenekart, valamint Fischer Ádám együttesét, a Dán Kamarazenekart. Nemes László Norbert, a Kodály Intézet igazgatója a Kodály Hub elnevezésű nemzetközi projektről beszélt, amelynek a Zeneakadémián kívül a Skót és a Hágai konzervatóriumok a résztvevői, és amelynek középpontjában a kisiskolásoknak kidolgozott új, játékos, örömteli zeneoktatási metódus áll.
2018.11.20 18:57

Irodalmi szenzáció – megjelent Szabó Magda kiadatlan kisregénye

Publikálás dátuma
2018.11.20 15:19

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Csigaház címmel jelent meg Szabó Magda hagyatékban talált kisregénye. Az eddigi ismereteink alapján a szerző költőként kezdte pályáját, ez a vélekedés azonban megdőlni látszik.
Két iskolai füzet, kockás borítójukon a cím: Csigaház, alatta az 1944-es évszám, és az SzM szignó. Szabó Magda eddig teljes egészében ismertnek hitt írói életműve egy különleges darabbal egészült ki: a hagyatékban talált kisregény az írói életpálya alakulását nagyban megváltoztatja. Mostanáig ugyanis úgy élt az irodalmi közvéleményben, hogy a szerző költőként indult, s első prózai alkotása az 1957-ben megjelent Freskó volt. Az irodalomtörténeti változást hozó mű azonban bizonyára nem véletlenül maradhatott kiadatlanul, ugyanis Szabó Magda tudatosan megsemmisítette a megjelentetni nem kívánt írásait – számolt be róla a kötetbemutatón Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője. A szerző így valószínűleg az utókornak szánta 1939-ben, Bécsben játszódó kisregényét, amely szerelmi és politikai szálak szövevényét rejti magában – s emiatt 1944-ben meg sem jelenhetett volna. A Csigaház nevű panzió lakóinak élete részleteiben tárul az olvasó elé: a Szabó Magdára jellemző módon tudhatjuk, hogy ki mit gondol, s érez, azonban a szereplők nem tudnak egymással beszélni, elmennek egymás mellett – emelte ki a bemutatón Jolsvai. A főszerkesztő rámutatott, nem csak az írónál már megszokott női karakterek lélektani fejlődésébe nyerhet az olvasó bepillantást a kisregény lapjain, de egy férfi esetében – aki a műben vázolt szerelmi négyszög egyik alappillére – is konkrét jellemrajz olvasható ki a műből.
Nagyon kevés kézirat maradt fenn Szabó Magdától, így különös jelentősége van jelen kötetnek, amely az eredeti kézirat alapján készült – hangsúlyozta Jolsvai. A most megjelent könyvbe beemeltek kéziratlapokat is, így az olvasók megismerhetik Szabó Magda kézírását, s bepillantást nyerhetnek a regényen végbement javításaiba. A főszerkesztő elmondta, bár az íróval már nem tudtak együtt dolgozni a szövegen, kizárólag apróbb módosításokra volt szükség; vesszőket, kisebb elírásokat javítottak. Az ember nem nyúl Szabó Magdához – fűzte hozzá. Az világosan látszik a mű kidolgozottságából, hogy nem ez volt a szerző legelső írása – emelte ki Jolsvai –, publikált az iskolaújságba, verseket, könyvismertetőket is írt, melyek azonban még nem kerültek elő a hagyatékból. Ami különösen jó hír az olvasóknak: valószínűleg újabb és újabb irodalmi csemegékre számíthatnak. Infó: Szabó Magda: Csigaház, 2018, Jaffa Kiadó 

Két újabb kötet decemberben

Szabó Magda életművét az elmúlt években a Jaffa Kiadó karolta fel, s immár huszonöt kötetből álló sorozatuk további két művel bővül az év végéig: az író egy újabb szakácskönyvével, valamint egy fotóalbummal ajándékozzák meg a Szabó Magda irodalmi munkássága mellett, élete iránt is kifejezetten érdeklődő olvasókat.

2018.11.20 15:19