Spiró György: Óriási hülyülés és hülyítés folyik a világban

2005-ben még 25, 2020-ban már csak a magyarok 13 százaléka olvasott könyvet rendszeresen, a Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő szerint pedig nem önmagában az analfabetizmussal van baj, hanem azzal, hogy a füllel történő befogadás is diktálva van.

Kácsor Zsolt: Tessenek olvasni Spirót, Spirót, Spirót!

EGY OLVASÓ VALLOMÁSAI 17.

Hová tűnt Avraham Bogatir?

Tragikus tévedések

Spiró György Főtitkárok című darabja a színpadi ismeretterjesztés és a shakespeare-i királydráma között egyensúlyoz.

Mégsem volt olyan vidám – Szalay Zoltán újabb fotóalbuma Parti Nagy Lajos képmelléírásaival

A hatvanas-hetvenes évek pillanatai után a nyolcvanas-kilencvenes évek jelennek meg Szalay Zoltán újabb fotóalbumában. Szembesülés a múlttal: amikor egy éles szemű fotós képei leplezik le a mindig is szépnek hitt valóságunkat.

Kácsor Zsolt: Spiró György, a hétköznapi zseni

AZ IRIGYKEDŐ UTÓKOR V.

Kádár feltámasztása: Spiró György terrorról, öncsalásról, félelemről

A Sajnálatos események című tragédia főhőse Kádár János, aki bűnei terhe alatt válik cinikus végrehajtóvá, hatalommenedzseré, majd demens öregemberré.

„Ősszel kezdtük, tavasszal levágtuk, megsirattuk, felfaltuk” - Spiró György memoárja a „Malaccal teljes éveikről”

A hatvanas évek szellemi nyitása és bürokráciája éppúgy része Spiró György esszékötetének, ahogy a kelet-európai rendszerváltások, vagy az ember technikai fejlődése és erkölcsi szintje közötti ellentét.

Körfüggöny vagy vérplazma?

Csináljunk színházat címmel indított új beszélgetéssorozatot a Magyar Színházi Társaság. A házigazda Csizmadia Tibor első vendégei Spiró György és Székely Gábor voltak, akik vezettek színházat a hetvenes-nyolcvanas években. Szó volt a fenntartóval való kapcsolatról és a cenzúráról is.

Spiró György: írói győzelem, ha le tudok menni kutyába

Rekonstruálni szerette volna az egymástól kissé eltérő, de végső soron állami balgaságokat Spiró György, akinek a napokban jelent meg a Magvetőnél az Egyéni javaslat című humoreszkgyűjteménye. Az író szerint képesek vagyunk hinni bármilyen ostobaságban, akkor is, ha világos, hogy a vesztünket okozza.

Spiró a sokarcú íróóriás

Most egy alapítvány ismerte el munkásságát, amelyik gy szellemi szalon keretében szeretné elérhetővé tenni a kortárs irodalmat az irodalomtanárok és a diákok számára is.

Orbánt szidta a rendező, letiltották a Csirkefejet

A bemutató előtt egy nappal tiltotta meg Spiró György kultuszdarabjának bemutatását a Párizsi Magyar Intézet. Az ok: a darab rendezője ismerősöknek küldött levelében kritizálta Orbán Viktort, arra panaszkodott. hogy Magyarországon „a butaság újra államvallásá alakult.”

Harc a megváltóért

Vajon miért játszanak ennyi Csehov-darabot ma is a színházakban, többek közt erre kerestük a választ annak apropóján, hogy megjelent újra Almási Miklós tanulmánykötete az orosz drámaíróról és műveiről.

Mindenki a maga módján partizánkodjon

Nem voltak illúziói a választás eredményével kapcsolatban Spiró Györgynek, aki szerint ma nagyon hasonló folyamatok zajlanak a kelet-európai régióban, mint a török korban.

Áldozattá válva

Spiró György új darabja, a Széljegy a Katona József Színházban, a Kamrában a bizalomról szól, illetve annak a kegyetlen, gátlástalan kijátszásáról. Simon McBurney a mai Színházi Világnapra írt üzenetében zsarnoki, közönyös világrendről beszél.

Végül rájövünk: rólunk szól a mesély

Spiró György új regényét olvasva önfeledt nevetésünket szép lassan felváltja a riadtság. Vad szatíra ez vagy lehetséges perspektíva? Recenzió.

Spiró szerint nem változott semmi

Színlelt megbékélés, árulásokkal

Az elhatalmasodott félelem

Spiró György a Prah című darabjában megírta a rendszerváltás veszteseit. Mára az egyre szaporodó mindenkori vesztesek lettek belőlük. A lecsúszottak vagy a középosztály alsó rétegébe sem feljutók. Legalább az ország fele. Róluk beszél húsba vágó módon, ugyanakkor komikusan is, a Pinceszínházban bemutatott produkció.

Spíró György szenzációsan figurázta ki a Fideszt

Spíró Györgyöt a héten elfogadott Pintér-csomag ihlette meg, hogy egy esszében figurázza ki a Fidesz terrortörvényét. A Kossuth-díjas író a HVG e heti számában pontokba szedte, miként lehetne Budapest lakosait megóvni a merényletektől. Az írásban szerepel hídlezárás, a főváros átnevezése, az autók kitiltása, vagy épp szuperdugódíj, mint lehetséges opciók a magyarok "védelmére."

Spiró György a Bóta Caféban

A Kossuth-díjas író, költő, irodalomtörténész, tanár, Spiró György a Bóta Café vendége június 1-én, szerda este 9 órától a Fix Tévében.

Népszerű a magyar irodalom a varsói könyvvásáron

A Zeszyty Literackie (Irodalmi Füzetek) című lengyel irodalmi folyóirat magyar tematikájú számát mutatták be szombaton a Varsói Nemzetközi Könyvvásáron, a kötetbe többek között a Lengyelországban újra felfedezett Szerb Antaltól és Márai Sándortól válogattak be naplórészleteket, és betekintést nyújtottak Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiájába is.

Búcsút vettek Kertész Imrétől, a legszabadabb embertől

Spiró György szerint Kertész Imre a kilátástalannak tűnő évtizedekben a legszabadabb ember volt, Esterházy Péter a csöndet, a nyugtalanságot és a szenvedést nevezte az írót jellemző legfontosabb szavaknak a Nobel-díjas Kertész Imre pénteki búcsúztatásán a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.

Spiró: a mai egy szélsőségesen igazságtalan világ

Hogyan lehetne szabadság egy olyan országban, ahol a szegények aránya negyven százalék körüli? – teszi fel a kérdést Spiró György. A Kossuth-díjas író választ is ad: amíg nem biztosítanak tisztességes életfeltételeket a legnyomorultabbak számára, addig azoknak a rétegeknek a szabadsága, amelyek jobban élnek, hamis. Spiró, aki ma ünnepli hetvenedik születésnapját, úgy véli, Magyarországon olyan társadalomstruktúra épült ki részben spontán módon, részben erőltetve, amely a dél-amerikai társadalmakra vagy az első világháború utáni Olaszországra hasonlít. Akárhol is alakul ki egy ilyen rendszer, abban nem élvezet élni, szellemi embernek lenni pedig nehéz.

Szubjektív irodalmi toplista 2015

Arra a nem kis feladatra vállalkoztam, hogy a 2015-ben, magyar szerző tollából megjelent könyvtermésből állítsak össze toplistát. Ez a rangsorolás szigorúan szubjektív, nem a szerkesztőségi kollektíva eredménye, még csak nem is a különböző sikerlisták, kiadói adatok alapján épül fel, csupán egyéni ízlésemet tükrözi. Az idei esztendő a magyar írók éve volt: Krasznahorkai László megkapta a Nemzetközi Man Booker-díjat, Dragomán Györgytől volt hangos a német és román sajtó is, Amerikában pedig újra felfedezték Spiró György Fogság, és Szabó Magda Az ajtó című regényét is. Az idei évi irodalmi termés azonban csak néhány kivételes művel szolgált.

Közelkép : Mindenféle mindenféleség

Az újságnak a neve, ami megmaradt az emlékezetemben, a "Vszakaja vszacsina", amit Kulcsár „tanár úr” (két évvel fiatalabban, mint én a diákja) megtanított nekünk az egyetem újságíró tanszékén. Katalin cárnő idején látott napvilágot ez az újság, magyarul Mindenféle mindenféleség címen, amibe időnként a cárnő is írt, persze álnéven: ő volt a Szevernaja Pcsela, azaz az Északi Méhecske.

A változás felismerése

Már egy hónappal a Művészetek Palotájában rendszeresen megrendezésre kerülő Literárium kortárs írók előtt tisztelgő műsorsorozatának Kertész Imrét köszöntő száma előtt elkelt az összes jegy. A közönség azonban nem volt maradéktalanul elégedett: sok újat nem tudhatott meg a Nobel-díjas szerzőről, s csak néhány perc erejéig láthatta a nagybeteg írót.

Spiró György is ott lesz a krakkói Conrad-fesztiválon

Mintegy 150 külföldi és lengyelországi szerző, köztük Szvetlana Alekszijevics idei irodalmi Nobel-díjas részvételével kezdődik hétfőn Krakkóban a kortárs világirodalom alkotóit bemutató, immár hetedik alkalommal megrendezett Conrad-fesztivál, amelyen idén a magyar irodalmat Spiró György képviseli.

Helló, dr. Mengele! - Spiró György a díjazott

Hétfőn adják át Spiró Györgynek az évad legjobb magyar drámájáért odaítélt díjat Helló, dr. Mengele! című darabjáért a Rózsavölgyi Szalonban.

Nappali menedékhely

Sodor. Ha csak egyetlen szót lenne szabad leírnom Spiró György legújabb könyvéről bizony ez lenne az. Sodor, végig, nem csak a bonyolult és kaotikus orosz történelem legbonyolultabb és legkaotikusabb korszakán, nem csak a cári és lenini és sztálini éveken, nem csak Gorkij életén és az őt körülvevő számtalan ismert és ismeretlen figurák garmadáján, de de az emberi érzéseken. Sodor, keresztül az éveken, melyek vérrel is gyilkossággal vannak átitatva.