Levélözön a devizásoknak

Publikálás dátuma
2015.04.28. 07:23
A nem lakossági devizahitelesek is egyenlő bánásmódra törekszenek a magánszemélyekkel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A devizahiteladósok csakmem 80 százalékának már postára adták a pénzintézetek az elszámolásról szóló levelüket. Időközben a Magyar Autóklub (MAK( egy újabb igénnyel jelentkezett. Véleményük szerint a nem lakossági, hanem a kényszervállalkozások, kis családi cégek által felvett deviza autóhitelek esetében is el kellene számolniuk a bankoknak az adósokkal.

Már csak pár napot kell várni, és a pénzintézetek minden devizahiteladóssal elszámolnak, legkésőbb a most következő hosszú hétvégét követően. Emellett a jövő hónapban azoknak a volt devizahiteleseknek, akiknek a szerződése már lezárult, de a törvény által leírt feltételeknek megfelelnek, az általuk megjelölt számlán megjelenik a túlfizetés visszajáró összege is, akárcsak azoknál, akiknek élő szerződésük van ugyan, de túlfizettek. Májusban emellett már arról is értesülni fognak az érintett ügyfelek, hogy a jövőben mekkora lesz a jövőben befizetendő törlesztőrészletük.

Ezzel kapcsolatban a Népszava érdeklődésére Gergely Péter, a Bankráció internetes portál szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályok szerint a forintosított hitelek kamatát a bankok a jövőben úgy lesznek kötelesek kiszámítani, hogy azt a 3 hónapos bankközi kamathoz (BUBOR) kötik. Ez most a rendkívül alacsony mértékű, jegybanki alapkamat időszakában nem is okoz gondot, ám ha - amint az várható - egy-két éven belül növekedni fog a ráta, akkor ez 10-40 százalékos, akár milliós nagyságrendű többletterhet is jelenthet az ügyfeleknek. Éppen ezért - ajánlja a szakember - érdemes az egyéb pénzügyi termékek kamatával összehasonlítani a forintosított hitel kondícióit, és egy olyan konstrukciót váltani akár az ügyfél saját bankjánál, akár másutt, ahol akár 10-20 esztendőre is garantálják a fix kamatot. (A bankok közötti választáshoz többek között a Bankráció honlapja is segítséget nyújt.)

A pénzügyi intézmények által kiküldött levél alapján ellenőrizni lehet, hogy az ismertetett adatok megegyeznek-e az évente kiküldött egyenlegértesítőkkel. Az ügyfélnek joga van arra, hogy elkérje az elszámolás teljes levezetését.

A részletes elszámolás havi bontásban tartalmazza többek között az előírt törlesztőrészletet, annak tőke-, kamat- és kezelésiköltség-tartalmát az adott devizában és forintban, a még esedékessé nem vált tőketartozást, a devizában nyilvántartott hátralék, illetve túlfizetés összegét, a havi törlesztésnél alkalmazott árfolyamot, az adott hónapban ténylegesen, illetve az átszámítás során alkalmazott éves ügyleti kamatlábat. Ha az ügyfélnek van bankszámlája az elszámolásra kötelezett pénzügyi szolgáltatónál, a neki járó összeget azon a számlán kell jóváírni, ha azonban nincs, a szolgáltatónál nyilatkoznia kell arról, hogy melyik bankszámlára kéri a pénzt, esetleg készpénzben akarja-e felvenni. Az elszámolás nyomán visszajáró összeget a pénzügyi intézményeknek legkésőbb az értesítő megküldése után 15 napon belül jóvá kell írniuk az ügyfél számláján, a már megszűnt fogyasztói szerződések esetében pedig átutalniuk.

A jegybank és a Bankszövetség vezetői korábban arra figyelmeztettek, hogy az elszámolás képlete olyan bonyolult, hogy az ügyfélnek nem érdemes utánaszámolnia. Ezt az álláspontot megerősítette Gergely Péter is. Egy nagy kereskedelmi bankunknál mindössze három olyan munkatársa van, aki érti a képletet, és az egész pénzügyi szférában jó ha 100-200-an mondhatják el ezt magukról. Ha valaki nem ért egyet a pénzügyi szolgáltató által küldött elszámolással, az elszámolás átvételétől számított 30 napon belül tehet panaszt írásban, annál a szolgáltatónál, akitől az elszámolást kapta.

A Magyar Autóklub szerint nemcsak a lakossági, hanem a kényszervállalkozások, kis családi vállalkozások által felvett deviza autóhitelek esetében is el kellene számolniuk a bankoknak az adósokkal - írja azenpenzem.hu portál. A MAK szerint ugyanúgy a valós és védendő fogyasztók közé tartoznak az úgynevezett kényszervállalkozások vagy családi vállalkozások (például színész bt., takarító kft. vagy más, szolgáltató szektorba tartozó, kis létszámú gazdasági társaságok), mint a magánszemélyek. A szakértők szerint az elszámolási jogszabályok megalkotásakor nem mérlegelték, hogy több tízezer olyan autóhitel-, illetve kölcsönszerződést is megkötöttek, ahol ugyan a hitelfelvevő nem természetes személy, hanem gazdasági társaság, viszont a természetes személyekhez hasonlóan az ő esetükben is hiányzik a speciális pénzügyi és közgazdasági szakismeret és tájékozottság.

Szerző

Vallomást tett Tarsoly Csaba, és mindent elmondott

Az előzetesben lévő Tarsoly Csaba, a Quaestor tulajdonosa, volt elnök-vezérigazgatója több órás vallomást tett, amit videóra is vettek. Mindez még az előzetes letartóztatását követő harmadik napon, azaz április elsején történt, ám csak most vált ismertté. 

Papp Gábor, a Quaestor-vezér ügyvédje szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai ragaszkodtak az ötórás vallomás felvételéhez. Tarsoly Csaba a hírek szerint mindent elmondott, Papp Gábor ügyvéd szerint is érdemi vallomás született.

Ha Tarsoly Csaba és a különböző Quaestor-érdekeltségek külföldre menekített pénzeit nem tárják fel a hatóságok, az csak és kizárólag a politikai akarat hiánya miatt fordulhat elő – írja közleményében Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselője. A politikus szerint a Fidesz mindent megtesz azért, hogy a Quaestor-ügyben eltolja magától és másra hárítsa a felelősséget, a kormánypártnak nem érdeke, hogy kiderüljön az igazság. Szelényi közölte: a kormánypárt többségével visszaélve hozott létre egy politikai albizottságot, ahol kedvére szavazgathat meg bármit ahelyett, hogy az igazság kiderítésével foglalkoznának.

A képviselő azt írta: vizsgálni kell, hová lett a kisbefektetők és az önkormányzatok pénze, ahogy azt is, hogy hová menekített ki Tarsoly Csaba százmilliárdos vagyonokat. Kérdés az is, hogy mit tesznek a hatóságok a vagyoni kör és a pénzmozgások feltárására, mit tesz a NAV, a nyomozóhatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint hogy kik voltak azok a „jól értesültek”, akik február közepe után és még március közepe előtt kimenthették pénzüket a bedőlő Quaestorból.

Új fejlemény, hogy az eredetileg 7 fős helyett 9 fős lesz a parlament költségvetési bizottságának a brókerbotrányt vizsgáló albizottsága, miután a költségvetési bizottság hétfői ülésén egyhangúlag elfogadta a bővítést. A bizottság elfogadta, hogy Szűcs Lajos (Fidesz) legyen az albizottság elnöke. A jelenlegi fideszes tagok - Boldog István, Kerényi János és Witzmann Mihály - mellé László Tamás került be az albizottságba. Az ellenzéket Schmuck Erzsébet (LMP), Hegedűs Lórántné (Jobbik), Szelényi Zsuzsanna (független) és Szakács László (MSZP) képviseli. Szűcs Lajos elnök - aki egyben a költségvetési bizottság alelnöke is - közölte, hogy az albizottság a jövő héten tartja a következő ülését.

Ugyancsak tegnap ismertették, hogy az ügyészség vádat emelt Kiss Szilárd volt moszkvai mezőgazdasági attasé ellen, mert vesztegetéssel gyanúsítják. Az egykori szakdiplomata több Quaestor-cégben is tisztségviselő volt.

Szerző

Kun-Mediátor - Több száz feljelentés érkezett

Mintegy négyszáz feljelentés érkezett a Kun-Mediátor-üggyel kapcsolatban eddig a nyomozás során, de ez a szám folyamatosan növekszik - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Szabó Zoltán elmondta: a vállalkozás felelős vezetőjének jelenlegi tartózkodási helye a nyomozó hatóság előtt nem ismert, továbbra is körözik. A Kun-Mediátor több károsultját képviselő ügyvéd, Dobrossy István elmondta: tudomása van arról, hogy házkutatásokat tartottak a nyomozók az ügyben, de arról, hogy hányszor és hol, nincs információja. Dobrai Sándorné, a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. körözés alatt álló ügyvezetője hollétéről nincs tudomása, mint ahogy arról sem, hol tartózkodik Kemecsi László résztulajdonos, Dobrai Sándorné veje. Kemecsi László vallomást tett és igyekszik segíteni abban, hogy a több száz károsult visszakapja a pénzét - emlékeztetett az ügyvéd.

A rendőrség április 14-én este tette közzé: sikkasztás bűntettének gyanúja miatt nyomozást indított, miután a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. karcagi fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetésükhöz. A feljelentők az átlagosnál magasabb kamat reményében helyezték el megtakarításaikat a kft.-nél. A Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. fő tevékenységként utazási irodaként működött, utazásközvetítéssel foglalkozott, de pénzváltást is folytatott, bár pénzügyi tevékenységre nem volt engedélye. Az MNB jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított a cégnél.

A társaság utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonta a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal.

Szerző