Uniós tagságot kér Kijev

Az Európai Unió egyelőre nem teljesíti Kijev kérését, nem küld uniós békefenntartókat Ukrajnába, de nemsokára egy „értékelő” misszió fogja a helyszínen megvizsgálni a szükségleteket és lehetőségeket. Petro Porosenko ukrán államfő uniós tagságot sürgetett.

Kijevben tárgyaltak tegnap az Európai Unió vezetői. Ez volt a tizenhetedik EU-Ukrajna csúcstalálkozó, de a társulási és szabadkereskedelmi egyezmény aláírása óta az első. A megbeszélések középpontjában a minszki fegyverszüneti egyezmény teljesítésének helyzete, a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése érdekében teendő lépések valamint a Kijev által kért uniós békefenntartók kérdése állt.

Az Európai Uniót Donald Tusk az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke képviselte, Federica Mogherini az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az utolsó percben mondta le a részvételt, a Földközi- tengeren kialakult menekültügyi helyzet kapcsán Ban Ki Mun ENSZ főtitkárral a helyszíneket látogatta meg.

Petro Porosenko ukrán államfő és a kijevi vezetés már a minszki február 12-i fegyverszüneti egyezmény aláírása után azzal a kéréssel fordult a Brüsszelhez, hogy az EU küldjön békefenntartókat a megállapodás végrehajtásnak biztosítása végett a kelet-ukrajnai konfliktusövezetbe.

Az Unió nem utasította el kerek-perec a kérést, de jelezte, nincs ilyen funkciója, uniós békefenntartó egységek nem léteznek, de amennyiben Kijev kérését hivatalosan is megfogalmazza, megvizsgálják azt. Múlt héten az EU az ukrán kérés ellenére sem fogadott el határozatot a kérdésben, jelezte, az EU-Ukrajna csúcs után térnek vissza a békefenntartók kérdésére.

Tegnap, a csúcstalálkozó után az uniós vezetők és Porosenko elnök közös sajtótájékoztatóján Donald Tusk elmondta, az EU pillanatnyilag nem küld békefenntartókat Ukrajnába, de a közeljövőben egy civil értékelő bizottság megy a helyszínre, felmérni a helyzetet és lehetőségeket.

„Tudjuk, hogy Ukrajna továbbra is az uniós katonai misszióban reménykedik”, mondta a Tanács elnöke, hangsúlyozva, hogy ez most nem lehetséges, az EBESZ küldöttség megerősítése a prioritás, amelynek a minszki egyezmény végrehajtásának felügyelete a feladata. Szükség esetén az EU további száz fővel növeli az EBESZ küldöttséget.

Tusk ezúttal is megjegyezte, hogy Kijev számíthat Brüsszel és a nyugati partnerek támogatásra, de meg kell hoznia a szükséges politikai-gazdasági reformlépéseket. „A reformok jelentik a legjobb választ az agresszor számára és a hősök emlékére," mondta a lengyel politikus.

Petro Porosenko államfő a csúcstalálkozót megnyitó beszédében azt állította, hogy Ukrajna a következő öt évben teljesíteni fogja az EU-csatlakozás minden feltételét. Úgy vélekedett, hogy az Uniónak el kell ismernie Ukrajna jogát a teljes tagságra, mert ez az orosz agresszióval és a háborús nehézségekkel küzdő ukrán népnek nagyon fontos lenne, hogy elismerjék törekvéseit, hogy az Unió kimondja, hogy Ukrajna is, mint bármely más állam, EU-tag lehet, amennyiben teljesíti a csatlakozás feltételeit.

További szankciókra számíthat Moszkva

Még a csúcstalálkozó kezdete előtt Donald Tusk elmondta, ha Oroszország nem tartja tiszteletben 100 százalékig a minszki fegyverszüneti egyezmény előírásait, a szankciók júliusi meghosszabbítására számíthat.

Bár tisztában van azzal, hogy nem minden EU tagállam támogatja a szankciókat, Tusk bízik abban, hogy akárcsak márciusban, ezúttal is sikerül mindenkit meggyőzni a Moszkva elleni büntetőintézkedések fenntartásáról.Hasonló álláspontot jelentett be Angela Merkel német kancellár is Varsóban, a két - lengyel és német - kormány közös ülését záró sajtótájékoztatón.