Japán vendég Obamánál

Publikálás dátuma
2015.04.29. 07:36
Barack Obama és Abe Sinzo be nem tervezett sétát tett a Lincoln-emlékműnél FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Barack Obama amerikai elnök és Abe Sinzo japán kormányfő tegnap a Fehér Házban legfelső szinten is megerősítette az amerikai-japán stratégiai-védelmi együttműködést. Abe hivatalba lépése óta hetedszer tárgyaltak egymással, este az amerikai elnöki pár díszvacsorát adott a japán miniszterelnök tiszteletére. Abe ma beszédet mond a washingtoni kongresszus két háza előtt.

Hivatalos állami látogatást tesz az Egyesült Államokban a japán kormányfő. Abe Sinzo az egy hetes vizit első állomásán, Bostonban fejet hajtott a 2013-as terrortámadás áldozatai előtt. Az ünnepélyes fogadtatásra tegnap került sor a Fehér Ház előtt. Abe és Obama azonban – informálisan – már előző nap összefutottak, sétát tettek a washingtoni Lincoln-emlékműnél.

Az Egyesült Államok stratégiájának egyik prioritása az Ázsia felé fordulás, s e kapcsolatrendszerben kiemelkedő fontosságú az amerikai-japán stratégiai viszony. Obama és Abe csúcstalálkozóján a védelmi együttműködés megerősítése mellett a gazdasági kapcsolatok kiterjesztése, illetve a 12 országot felölelő Csendes-óceáni Partnerség (TPP) kérdése is napirenden szerepelt.

New Yorkban már hétfőn fontos tárgyalás zajlott, a külügy- és védelmi miniszterek 2+2-es keretben folytattak megbeszélést. Amerikai részről John Kerry és Ashton Carter, japán részről Kisida Fumio és Nakatani Gen megállapodásban rögzítette, hogy új szintre emelik a védelmi együttműködést az Egyesült Államok és Japán között. Abe, aki 2006-2007-ben már állt a japán kormány élén, 2012-es második hivatalba lépését követően világossá tette, hogy egyik fő célja Japán nemzetközi szerepvállalásának erősítése, az önvédelmi erők fellépése előtt álló alkotmányos korlátok fokozatos lebontása.

Japán tavaly jelentősen átalakította fegyveres erőinek szerkezetét, Tokió a tervek szerint a jövőben gyakrabban kapcsolódik be nemzetközi békefenntartó és humanitárius missziókba. E folyamatba illeszkedik az amerikai-japán védelmi együttműködés kiterjesztése is.

A New Yorkban aláírt új védelmi együttműködési irányelvek értelmében a State Department, a Pentagon, illetve a japán kül- és védelmi minisztérium szorosabb koordinációs mechanizmust állít fel, ennek révén a jövőben több közös műveletben vehetnek részt. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező Japánt aggasztja a kínai fegyverkezés ütemének növekedése, Kína egyre erőteljesebb fellépése a Kelet-kínai-tenger térségében.

Tokió számára rendkívüli jelentőségű, hogy megerősítse az amerikai nukleáris biztonsági garanciákat. Kiterjesztik a hírszerzési, s az űrhajózási együttműködést is. Az új együttműködési irányelvekről Washington és Tokió hírek szerint Pekinget előzetesen tájékoztatta.

Nagy várakozás előzi meg Abe Sinzo mai beszédét, a washingtoni kongresszus két háza előtt. A beszéd várhatóan felöleli az amerikai-japán kapcsolatok alakulását az egykori szembenállástól, a második világháborús kapitulációtól a mai stratégiai partnerségig. Az ázsiai térség államai Abe szavaiban a japán történelmi revizionizmus jeleit keresik majd.

Dél-Korea – a The Washington Post jelentése szerint – előre lobbizott az amerikaiaknál, jelezve, jó néven vennék, ha a japán kormányfő a kongresszusi beszédben bocsánatot kérne az egykori birodalmi Japán második világháborús szerepvállalásáért, a japán hadsereg által prostitúcióra elhurcolt koreai nők szenvedéseiért. Alighanem áthidaló megoldásként Abe hétfőn, a Harvard Egyetem diákjai előtt mondott beszédében sajnálkozását fejezte ki az elhurcolt embereknek okozott felmérhetetlen szenvedésekért és fájdalomért.

Japán kormányfő egyébként első alkalommal mond beszédet az amerikai képviselőház és a szenátus együttes ülésén. Abe számára személyesen is különösen jelentős ez, mivel nagyapja, Noboszuke Kisi nyomdokaiban jár, ám az egykori japán kormányfő 1957-ben még csak a képviselőházi honatyák előtt szólalhatott fel. Idén Abe már a harmadik külföldi méltóság, aki a kongresszusban szerepel. Március 3-án Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, március 25-én pedig Asraf Gáni afgán elnök szólalt fel.

Szerző

Közel az iráni nukleáris egyezség

Publikálás dátuma
2015.04.29. 07:34
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Minden korábbinál közelebb van a nukleáris megállapodás a Hatok és Irán között, mondta John Kerry amerikai külügyminiszter hétfőn New Yorkban, az atomsorompó egyezmény (NPT) felülvizsgálati konferenciáján.

A nukleáris hatalmak és az atomfegyverrel nem rendelkező országok képviselői a nukleáris leszerelés kilátásairól tárgyalnak. A több mint 16 ezer nukleáris fegyver 90 százalékát az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja. A tanácskozáson első alkalommal - megfigyelőként - Izrael is képviselteti magát, a nukleáris fegyverrel rendelkező zsidó állam azonban nem részese az egyezménynek, ahogy a többi kvázi atomhatalom, India, Pakisztán és Észak-Korea sem. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a tanácskozáson hangsúlyozta, ha nincs előrelépés a nukleáris leszerelés terén, a szerződés értelmét veszítheti.

Szerző

Újabb botrány a francia Nemzeti Frontnál

Egyre kellemetlenebb helyzetbe kerül a francia jobboldali radikális Nemzeti Front (FN). Bár a párt támogatottsága továbbra is 25 százalék körüli, nemrégiben politikai botrány rázta meg a pártelnök, Marine Le Pen és apja, a tiszteletbeli elnök Jean-Marie Le Pen szakítása miatt.

A politikai erő pénzügyei is meglehetősen kétesek, kivált, mióta kiderült, hogy Marine Le Pen Oroszországtól kapott pénzt. A botránysorozat azonban nem ért véget. A Médiapart internetes tényfeltáró magazin azt közölte, hogy a 82 éves pártalapító Jean-Marie Le Pen több millió eurót helyezett el svájci bankszámlákon. A Médiapart szerint 2,2 milliós számlát nyitott a HSBC banknál, az összeget aztán később a CBH magánbanknál helyezte el. Ebből 1,7 millió aranytartalék volt.

A Médiapart úgy tudja, hogy a Nanterre-i ügyészség értesítette erről a pénzmosás elleni hatóságot, a Trafcint. A lap idéz egy 2008-ban írott levelet, amelyből kiderült, hogy a tranzakciókat Le Pen személyi titkára, Gerald Gérin hajtotta végre. Ezt a levelet is átadták az illetékes hatóságoknak. Le Pen ugyan korábban már elismerte, hogy van svájci bankszámlája, ezúttal azonban az összeg egy a Bahamákon bejegyzett cégtől származik, s a pénz nem szerepelt a politikus vagyonbevallásában, amint az sem, hogy a vállalatnak haszonélvezője-e.

Florian Philippot, a párt alelnöke az iTELE-nek elmondta, nem tudja, igaz-e a lap értesülése.

Szerző