Mecénások Klubja;halálbüntetés;Orbán;

Rokonszenvezők gyűrűjében: takarásban a gyöngyvirág FOTÓ: MTI/SÓKI TAMÁS

Orbán egyre szélsőségesebb

Napirenden tartaná a halálbüntetés kérdését Orbán Viktor. A kormányfő szerint a kaposvári gyilkosság is mutatja, hogy a három csapás törvénye és a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő, ezért a bűnözők előtt világossá kell tenni, hogy Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó. Hétfőn a jobbikos Apáti István érvelt a halálbüntetés visszaállítása mellett, amit 1990-ben eltörölt az Alkotmánybíróság és aminek alkalmazását az unió, és az Európa Tanács sem engedi.

A halálbüntetés visszaállításának napirenden tartásáról beszélt tegnap Pécsen Orbán Viktor. Néhány éve azt hitték, hogy a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani börtönbüntetést.

"Az ilyen megérdemelné a halálbüntetést"
Rogán Antal kedden az M1 aktuális csatorna műsorában azt mondta:  ha egy fiatal eladólányt 22 ezer forintért meggyilkolnak, akkor az embernek automatikusan az jut eszébe, hogy "az ilyen ember megérdemelné a halálbüntetést" .A frakcióvezető szerint legitim a halálbüntetésről szóló vita, mert "erről a magyar társadalomnak nem volt módja dönteni".

Ám, mert ezek visszatartó ereje önmagában nem elegendő, a miniszterelnök szerint a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani. A bűnözők előtt világossá kell tenni, hogy Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó.

Ezt kérdésre válaszolva fogalmazta meg Orbán, aki tavaly májusban, az egyik szokásos rádióinterjújában azt állította, a halálbüntetésnek igenis van visszatartó ereje. Kétségkívül nagy dilemma, hogy a halálbüntetésnél valakinek elveszik az életét, de miután ennek visszatartó hatása van, ezért néhány életet meg is mentenek.

Az Európai Unió tiltja a halálbüntetést, "pedig ez is megérne egy misét" - mondta akkor. Néhány héttel korábban az Origó arról tudósított, hogy maroslelei fórumán Lázár János bevallotta, a társadalomnak ahhoz a részéhez tartozik, amelyik visszaállítaná a halálbüntetést.

Hétfőn a kaposvári trafikos gyilkosságra utalva a jobbikos Apáti István közölte: a vonatkozó nemzetközi szerződések módosítását kezdeményezve meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy a jogerős ítéletet meghozó bíró az emberölés súlyosabbnak minősülő eseteinél akár halálbüntetést is kiszabhasson.

Semmi sem elég súlyos
Lényegében a halálbüntetés pótlására került be 1993-ban a magyar Btk.-ba a felülvizsgálat nélküli, 40 évre szóló, azaz „tényleges” életfogytiglani szabadságvesztés (tész), hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői többé ne jelenthessenek veszélyt a társadalomra. 2013-ban azonban a bátmonostori hármasgyilkosság másodfokú eljárását azért függesztette fel a Szegedi Ítélőtábla, és fordult az Alkotmánybírósághoz, mert egy hasonló angol ügy miatt úgy vélte: a tész ellentétes lehet az európai egyezmény embertelen büntetést tiltó rendelkezésével. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága éppen egy éve ki is mondta, hogy a magyar szabályozás embertelen, megalázó, ennek nyomán tavaly novemberben az Országgyűlés látszat-finomítást fogadott el: eszerint hivatalból kötelező lesz felülvizsgálati eljárást lefolytatni minden negyvenéves büntetését betöltő elítélt esetében. 2010 júniusában fogadták el a három csapás törvényét, amely a többszörösen visszaesőkre kívánt lesújtani, azzal, hogy az életfogytiglani büntetést kötelezővé teszi olyan bűnözőkkel szemben, akik harmadszor követnek el erőszakos bűncselekményt. 2014 februárjában az akkori ombudsman, Székely László ezt alkotmányellenesnek találta, ám az igazságügyi tárca kitartott a törvény mellett, amely ma is hatályban van.

A kormányfő pontosan tudja, hogy amíg az Európa Tanács tagjai vagyunk, nem lehet visszaállítani a halálbüntetést, amelyet az Alkotmánybíróság 1990-ben egyhangú határozatával eltörölt. A 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelyben ezt megtiltják és amihez Magyarország is csatlakozott.

Hívő keresztény....
„Hívő keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést anélkül, hogy ne
mondana ellent az egyház tanításának” – mondta Rétvári Bence, a KDNP alelnöke
2012 nyarán, amikor a Jobbik vetette fel a kérdést. A közleményre a 444 bukkant.

Miután tehát ennek alkalmazását az uniós jogrend sem engedi, esetleges újbóli bevezetése beláthatatlan következményekkel járna, ki kellene lépni például az Európai Unióból. A miniszterelnök egyébként a hatalmas népszerűségvesztés ellensúlyozására indult Modern városok elnevezéssel országos turnéra, amelynek során a 23 megyei jogú városban ezerkétszáz milliárd forintnyi uniós fejlesztési pénzt ígér.

Gesztus a szélsőjobbnak
Az MSZP nem tart szükségesnek változtatást a halálbüntetést illetően, ehelyett a bűncselekmények megelőzésére fektetne nagyobb hangsúlyt. A DK véleménye szerint azzal, hogy Orbán elővette a halálbüntetés témáját, "erkölcsileg még mélyebbre süllyedt" és újabb gesztust tett a Jobbiknak. Az Együtt azt állítja, hogy a miniszterelnök a kicsinyes politikai haszonszerzés érdekében "jobbikosabb" lett a Jobbiknál is, és pártja népszerűségvesztését egyre szélsőségesebb kijelentésekkel próbálja megállítani.

Sopron, Eger, Zalaegerszeg és Miskolc után tegnap a pécsieket igyekezett levenni a lábukról Orbán, aki autópályák, elkerülő utak, ipari parkok és aquapark ígéretével érkezett a baranyai megyeszékhelyre. Megemlítette, szívesen adnának több pénzt a Pécsi Tudományegyetemnek, ha az intézmény képes lenne a jelenlegi 2300 helyett 5000 fizetős külföldi hallgató felvételére felkészülni. Arról is beszélt, hogy kormánya 45,5 milliárdos adósságot vállalt át a várostól, mert az adósrabszolga értelmesen nem tud a jövőről beszélni, arról viszont nem beszélt, hogy ez nem most történt.

Kiderült, a kormány becsületbeli ügynek tekinti, hogy sikeres várossá tegye Pécset, miután az önkormányzati választáson nagy bizalmat kapott a polgármester és a képviselő-testület, amit meg akarnak hálálni. Ezért írt alá most együttműködési megállapodást a fideszes Páva Zsolt polgármesterrel, amelynek értelmében 2016-ban elkezdődik és be is fejeződik az M6-os horvát határig történő továbbépítése, illetve még ebben a ciklusban az M60-ast is megépítik az országhatárig. A szocialista Szakács László erre úgy reagált: Orbán ígéretei annyit érnek, mint az üveggyöngyök, hiszen pécsi látogatásán az öt évvel ezelőttivel megegyező ígéreteket tett. A kormányfő ugyanis már 2010-ben úgy beszélt az M6-os autópálya meghosszabbításáról, egy pécsi elkerülő út építéséről, a 67-es út felújításáról és egy híd megépítéséről a Dráván, hogy mindezt elintézettnek lehet tekinteni.

Amikor már kérdezhetett a sajtó, az Index újságírója felvetette, hogy a paksi erőműbővítés terveinek titkosítása kimeríti az alkotmányos puccs fogalmát. "Ez a mi életünk, nem a kormány biznisze" - fogalmazott. Orbán azzal védekezett, hogy a kabinet két törvényt is beterjesztett a parlamentnek a bővítéssel kapcsolatban és a titkosítás csak műszaki kérdésekre terjed ki, ami megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. "Ez Európa egyik legátláthatóbb tendere" - mondta. Nem tették ezt másképp Finnországban sem, ahol ugyancsak orosz szerepvállalással épül atomerőmű.

Orbán nem úszta meg, hogy ezúttal is Habony Árpádról kelljen beszélnie. A Népszabadság tudósítója arról kérdezte, hogy ő vagy a Fidesz vezetői, mikor kaptak utoljára politikai tanácsot Habonytól. A miniszterelnök közölte, "a politikai tanácsadó egy jogi kifejezés, és nem azt jelenti, hogy kivel szokott az ember beszélgetni. (...) Hogy én kire hallgatok még a feleségemen kívül, az meg az én dolgom, mert én vállalom a felelősséget a döntéseimért". Hozzátette: "ha van politikai tanácsa, ne tartsa magában, küldje el nekem, és akkor majd megírhatják, hogy a Népszabadság újságírójának politikai tanácsaira is hallgatok". A tervbe vett adócsökkentés valójában béremelés mindenkinek, az egészségügyi dolgozók pedig méltatlanul alulfizetettek. Ezt az egészségügyi dolgozók hetek óta tartó fekete pólós tiltakozásáról szóló kérdésre válaszolva mondta. Azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség betiltotta Juhász Péternek a miniszterelnök háza elé tervezett demonstrációját kijelentette, ő nem egy miniszterelnöki rezidenciában lakik, ezért nem tartja helyesnek, ha úgy jönnek oda demonstrálni, hogy ezzel másokat, akik ott laknak, zavarnak.

 Gyöngyvirágos ölelés

Öleléssel, virággal várta vagy 150 jobbára idős rajongója tegnap a pécsi városháza előtt a miniszterelnököt. A bama.hu percről percre tudósításából ország-világ értesülhetett arról, hogy az egyik meghatódott szimpatizáns a miniszterelnöknek Páva Zsoltról azt mondta, "nem elég kemény", amire a polgármester arcáról lehervadt a mosoly. Egy asszonytól gyöngyvirágot kapott, amitől viszont Orbán hatódott meg. Elcsukló hangon kérdezte a nőtől: "tudja milyen gyönyörű gyöngyvirágmezők vannak az én falumban? Kicsit el vagyok itten zárva a fontos dolgoktól" - magyarázta. Azt is mondta, hogy mindenkinek a támogatására, jóindulatára, imádságára szüksége van. A miniszterelnöki konvojt a közeli Bodára tervezett atomtemető ellenzői is várták, akiknek jelenlétét a hívek annyira nehezményezték, hogy dulakodni kezdtek velük. Orbán, aki nem értette az ingerültség okát, a tiltakozóknak a városházáról azt üzente: nem szükséges a kormány ellen tüntetni, mert az atomtemetőről nem a kabinet, hanem a város és a környéke fog dönteni.

A köznevelésről és a szakképzésről szóló törvényről folyt a vita tegnap a parlamentben, az oktatási kormányzat szerint az új rendszer sokkal több lehetőséget biztosít a diákoknak. A Népszava által megkérdezett oktatási szakértő szerint viszont nem sok jó olvasható ki a kormány elképzeléseiből.