Előfizetés

Illatos út - Tarlós a kormányban bízik

Publikálás dátuma
2015.04.30. 10:57
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A kormány segítségével megoldódik a főváros IX. kerületében található Illatos úti telephelyen felhalmozott veszélyes hulladék miatt kialakult probléma - mondta Tarlós István főpolgármester csütörtökön az M1 műsorában.

Az ügyben a kormány a főváros segítségére sietett, a kormányülésen is foglalkoztak a problémával, és több mint egymilliárd forintot adnak a hulladék ártalmatlanítására - mondta Tarlós István. Hangsúlyozta, a fővárosnak nincs jogi lehetősége arra, hogy operatív lépéseket tegyen az ügyben, de a városvezetés minden, módjában álló segítséget megad az ott élőknek.
Azzal kapcsolatban, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén levették napirendről a városüzemeltetési rendszerről szóló előterjesztést, Tarlós István azt mondta: azért halasztották el a tárgyalását, mert "a BKK-tól még többet" elvesznek. A városigazgatóság erős szervezet, alapvetően a városüzemeltetésért felel - tette hozzá.

Tarlós István közölte, a BKK-tól elveszik azokat a fejlesztési projekteket, amelyeket nem kezdett el. A BKK új projektek lebonyolításával nem foglalkozhat, "csak és kizárólag a forgalomszervezés lesz a feladata" - jelentette ki.Tarlós István elmondta azt is, úgy néz ki, hogy a kormány tízmilliárd forintot ad a margitszigeti fejlesztések befejezésére.

Nem tiltják be a méreginjekciót az USA-ban?

Az amerikai Legfelsőbb Bíróságon 5-4 arányban többségben lévő konzervatív bírók az ügyben szerdán megtartott meghallgatáson kifejezésre juttatták, hogy nem hajlanak a midazolam elnevezésű nyugtatószert is tartalmazó méreginjekció általi kivégzés betiltására, és nem értenek egyet azzal a keresettel, amely szerint az ítélet-végrehajtásnak ez a módja alkotmányba ütköző volna.

Az ügy négy oklahomai halálraítélt gyilkos - egyiküket januárban kivégezték - keresete nyomán jutott el az Egyesült Államok legmagasabb szintű bírói testülete elé, miután 15 olyan kivégzésből, amely során midazolamot alkalmaztak, három alanya a fájdalom jeleit mutatta és sokáig szenvedett az ítélet végrehajtásakor.

A helyzetet az idézte elő, hogy a halálbüntetést végrehajtó államok képtelenek műtéti kómaállapotot előidéző nyugtatót beszerezni, miután az Európai Unió 2011-ben megtiltotta az ilyen szerek kivégzési célra való exportját, és az amerikai gyógyszerforgalmazók nagy része is vonakodik ilyeneket eladni a büntetés-végrehajtásnak. Több konzervatív bíró aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kereset nem más, mint a halálbüntetés intézménye elleni rejtett támadás, és úgy vélekedett, hogy a méreginjekció az alternatív lehetőségeknél humánusabb eljárás.

Liberális oldalról ezzel szemben az a vélemény fogalmazódott meg, hogy az elítéltek úgy érzik, a háromfázisú beinjekciózás egy másik hatóanyaga, a kálium-klorid miatt "élve égnek el", és ha nincs olyan módszer, amely kiküszöbölné a fájdalomérzetet, akkor az azt jelenti, hogy a halálbüntetés sérti az amerikai alkotmány nyolcadik kiegészítését, amely megtiltja a kegyetlen és szokatlan büntetésformák alkalmazását. A konzervatív, de öntörvényűnek tartott Anthony Kennedy bíró, akinek szavazata gyakran döntő a Legfelsőbb Bíróságon, ezúttal nem adta jelét annak, hogy liberális kollégáinak álláspontjával rokonszenvezne.

Az Egyesült Államokban jelenleg az 50 tagállamból 32-ben, valamint szövetségi szintű polgári és katonai jogban alkalmazzák a halálbüntetést. A leggyakoribb kivégzési módszer a méreginjekció beadása. A méreginjekciónak a Legfelsőbb Bíróság általi esetleges - de nem valószínű - betiltására felkészülve, Tennessee-ben alternatívaként engedélyezték a villamosszék, Utah-ban a kivégzőosztag, Oklahomában a nitrogéngáz általi kivégzést.
A bíróság júniusban hirdet majd ítéletet az ügyben.

Tiltakozássorozat a rendőri erőszak ellen

Baltimore-ban és több amerikai nagyvárosban nagyszabású tiltakozásokat tartottak szerdán a túlzott rendőri erőszak ellen.

A baltimore-iakkal való szolidaritást is kifejező megmozdulások más városok mellett kiterjedtek New Yorkra, Washingtonra, Bostonra, Chicagóra, Detroitra és Minneapolisra is. A tüntetők felháborodásának oka, hogy Baltimore előtt már Fergusonban, New Yorkban, Clevelandben, North Charlestonban és máshol fegyvertelen feketék vesztették életüket rendőri fellépés következtében.
Bill de Blasio New York-i polgármester arra hívta fel a tüntetőket, hogy a tiltakozás békés formáját válasszák, ám azok Manhattanben összecsaptak a rendőrökkel. Hatvannál több tiltakozót előállította a hatóságok.

Baltimore-ban, ahol ezrek vonultak utcára, még az éjszakai kijárási tilalom szerdai életbe lépése előtt 18 embert őrizetbe vettek. A nap folyamán viszont vádemelés nélkül elengedtek 101 embert a hétfőn és keddre virradóra elfogott több mint kétszáz közül, mert a rendőrség nem győzte a papírmunkát, és lejárt a vád nélküli fogva tartás legfeljebb 48 órás határideje. A helyzetet bonyolítja, hogy a rendőri őrizetbe vételt követően végzetes gerincsérülést szenvedett baltimore-i Freddie Gray haláláról péntekre esedékes előzetes halottkémi jelentést a korábbi híradásokkal ellentétben mégsem hozzák nyilvánosságra. A baltimore-i rendőrség a jelentést az ügyben szintén vizsgálatot folytató amerikai igazságügyi minisztérium rendelkezésére bocsátja majd.

A The Washington Post csütörtök este internetes kiadásában egy bírósági iratra hivatkozva arról írt, hogy Gray a rabszállítóba zárva "szándékosan próbált meg sérülést okozni magának" és a jármű falához "csapkodta magát". Ezt eskü alatt vallotta egy most is börtönben lévő rab, akit Gray-jel egy furgonban szállítottak be. A rab nem látta, hogy Freddie Gray pontosan mit csinál, mert egy fémfal választotta el őket. A 25 éves fiatalember eszméletlen volt, amikor április 12-én a rendőrségre érkezett. Egy héttel később belehalt súlyos gerincsérülésébe.