Most itt az első jele, hogy ennek vége szakadhat.
“Versenykorlátozó” és “indokolatlanul szűkíti a versenyt” – a Miniszterelnökség többek között ezekkel a megjegyzésekkel küldte vissza Jászberénynek a város közvilágításának korszerűsítéséről szóló pályázat tervezetét március közepén. Jászberény tavaly decemberben nyert 410 millió forint uniós támogatást erre a beruházásra. Mivel a munka várható értékét nettó 310 millióra becsülik, ezért a közbeszerzési kiírást kötelező előre engedélyezni az uniós pénzek felhasználását felügyelő Miniszterelnökségnek, ahogy minden 300 milliónál drágább uniós beruházást.
A minőség-ellenőrzés szerint a jászberényi tervezet nem felel meg sem a közbeszerzés alapelveinek, sem az unió által elvárt “hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének”. A terv harminc vizsgált pontjából tizenkettőt magas, további ötöt alacsony kockázatúnak találtak. A közbeszerzési eljárást már akkor sem lehet elindítani, ha csak egyetlen pontot is magas kockázatúnak minősítenek.
A teljes cikket itt olvashatja!
Az ügy négy oklahomai halálraítélt gyilkos - egyiküket januárban kivégezték - keresete nyomán jutott el az Egyesült Államok legmagasabb szintű bírói testülete elé, miután 15 olyan kivégzésből, amely során midazolamot alkalmaztak, három alanya a fájdalom jeleit mutatta és sokáig szenvedett az ítélet végrehajtásakor.
A helyzetet az idézte elő, hogy a halálbüntetést végrehajtó államok képtelenek műtéti kómaállapotot előidéző nyugtatót beszerezni, miután az Európai Unió 2011-ben megtiltotta az ilyen szerek kivégzési célra való exportját, és az amerikai gyógyszerforgalmazók nagy része is vonakodik ilyeneket eladni a büntetés-végrehajtásnak. Több konzervatív bíró aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kereset nem más, mint a halálbüntetés intézménye elleni rejtett támadás, és úgy vélekedett, hogy a méreginjekció az alternatív lehetőségeknél humánusabb eljárás.
Liberális oldalról ezzel szemben az a vélemény fogalmazódott meg, hogy az elítéltek úgy érzik, a háromfázisú beinjekciózás egy másik hatóanyaga, a kálium-klorid miatt "élve égnek el", és ha nincs olyan módszer, amely kiküszöbölné a fájdalomérzetet, akkor az azt jelenti, hogy a halálbüntetés sérti az amerikai alkotmány nyolcadik kiegészítését, amely megtiltja a kegyetlen és szokatlan büntetésformák alkalmazását. A konzervatív, de öntörvényűnek tartott Anthony Kennedy bíró, akinek szavazata gyakran döntő a Legfelsőbb Bíróságon, ezúttal nem adta jelét annak, hogy liberális kollégáinak álláspontjával rokonszenvezne.
Az Egyesült Államokban jelenleg az 50 tagállamból 32-ben, valamint szövetségi szintű polgári és katonai jogban alkalmazzák a halálbüntetést. A leggyakoribb kivégzési módszer a méreginjekció beadása. A méreginjekciónak a Legfelsőbb Bíróság általi esetleges - de nem valószínű - betiltására felkészülve, Tennessee-ben alternatívaként engedélyezték a villamosszék, Utah-ban a kivégzőosztag, Oklahomában a nitrogéngáz általi kivégzést.
A bíróság júniusban hirdet majd ítéletet az ügyben.
Az ügy négy oklahomai halálraítélt gyilkos - egyiküket januárban kivégezték - keresete nyomán jutott el az Egyesült Államok legmagasabb szintű bírói testülete elé, miután 15 olyan kivégzésből, amely során midazolamot alkalmaztak, három alanya a fájdalom jeleit mutatta és sokáig szenvedett az ítélet végrehajtásakor.
A helyzetet az idézte elő, hogy a halálbüntetést végrehajtó államok képtelenek műtéti kómaállapotot előidéző nyugtatót beszerezni, miután az Európai Unió 2011-ben megtiltotta az ilyen szerek kivégzési célra való exportját, és az amerikai gyógyszerforgalmazók nagy része is vonakodik ilyeneket eladni a büntetés-végrehajtásnak. Több konzervatív bíró aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kereset nem más, mint a halálbüntetés intézménye elleni rejtett támadás, és úgy vélekedett, hogy a méreginjekció az alternatív lehetőségeknél humánusabb eljárás.
Liberális oldalról ezzel szemben az a vélemény fogalmazódott meg, hogy az elítéltek úgy érzik, a háromfázisú beinjekciózás egy másik hatóanyaga, a kálium-klorid miatt "élve égnek el", és ha nincs olyan módszer, amely kiküszöbölné a fájdalomérzetet, akkor az azt jelenti, hogy a halálbüntetés sérti az amerikai alkotmány nyolcadik kiegészítését, amely megtiltja a kegyetlen és szokatlan büntetésformák alkalmazását. A konzervatív, de öntörvényűnek tartott Anthony Kennedy bíró, akinek szavazata gyakran döntő a Legfelsőbb Bíróságon, ezúttal nem adta jelét annak, hogy liberális kollégáinak álláspontjával rokonszenvezne.
Az Egyesült Államokban jelenleg az 50 tagállamból 32-ben, valamint szövetségi szintű polgári és katonai jogban alkalmazzák a halálbüntetést. A leggyakoribb kivégzési módszer a méreginjekció beadása. A méreginjekciónak a Legfelsőbb Bíróság általi esetleges - de nem valószínű - betiltására felkészülve, Tennessee-ben alternatívaként engedélyezték a villamosszék, Utah-ban a kivégzőosztag, Oklahomában a nitrogéngáz általi kivégzést.
A bíróság júniusban hirdet majd ítéletet az ügyben.
