Szakadék a munkásosztály és az értelmiség között

A szakadék mélyül, nincs aki képviselje a munkásokat. Az értelmiségből kiemelt politikusok egy része megpróbálja ugyan a munkások érdekeit képviselni, de hogyan? Tudni kell, a munkás az munkás. Az értelmiségi az értelmiségi. Soha nincsenek egy platformon. Egy munkást munkás mivolta miatt soha nem emelnek be a parlament falai közé. A próbálkozásért tisztelet... De nem látnak igazán bele a hétköznapi keserves életükbe. Nem látnak bele, hiszen soha nem mozogtak közöttük. Nem mentek velük együtt a gyárba robotolni. Nem érezték, hogy a verejtékező homlokon az izzadtság mennyire tud marni. Mennyire tud marni a szó "mozogj-mozogj, vagy holnap már nem kell jönni" Mennyire tud marni a gondolat munka közben, hogy a megkeresett pénz ugyan mire lesz elég, "vagy etetem a gyereket, vagy ruházom". Reszket a gondolattól, hogy valamelyik lebetegszik, mert hát ugye gyógyszerre már nem futja. Az üres has itt nem csak átérzett, hanem átélt állapot. Na ebből volt már elég. Nem lehet az embereket a végtelenségig rabszolgaként hajszolni. Nem lehet a szegénységet tudatosan a végtelenségig fenntartani.