Jövőre sem emelkedik a közalkalmazotti bér

A megszabott határidő utolsó napján, április 30-án a magyar kormány benyújtotta Brüsszelnek a konvergencia-programot, amelyből kiderül, hogy idén és jövőre nem, de - a következő választásokra tekintettel - 2017-ben és 2018-ban jelentős adócsökkentést terveznek. A közalkalmazotti bérek emelését ugyan nem tervezik, viszont a nyugdíjasok jövőre is csekély, 1,6 százalékos járadékemelésre számíthatnak.

2014-ben átmenetileg kiugróan nagy, 3,6 százalékos volt Magyarországon a gazdasági növekedés, mégsem kerültünk tartósan közelebb a régió országaihoz - mondta egy, a szocialista párt által szervezett fórumon Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke az idén jóval kisebb ütemű, két százalékos növekedést tart valószínűnek, mivel a beruházások stagnálnak, viszont az tény, hogy a fogyasztás és az exporttöbblet a tavalyinál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdaság bővüléséhez.

A konvergenciaprogram, amely 2018-ig tartalmazza a kormány hivatalos előrejelzését, arra számít, hogy Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb lesz a növekedés. (Ez ránk is férne, hiszen csak 2014-ben érte el gazdaságunk a válság előtti szintet, más megfogalmazásban ez annyit tesz, mintha nyolc esztendő kiesett volna.) Banai Péter Benő nemzetgazdasági államtitkár ismét kifejtette, hogy az idei hiánycél 2,4 százalék. A kormány arra építi növekedés várakozásait, hogy a foglalkoztatás bővítése a következő években is jellemző lesz. Ennek kapcsán Vértes András megjegyezte, hogy az idei első negyedévben megtört a munkanélküliségi ráta két éven át tartó, szezonális hatásoktól független csökkenése, ami nyilván nem független a választási év befejeződésétől. Az idén a munkanélküliség és a foglalkoztatás már csak minimálisan javul, ez is főleg a közmunka bővítésének hatására. (A közmunkásoknak - a kormányzati jóslatok ellenére - mindössze 10 százaléka talál tartós álláslehetőséget, ráadásul nagy arányú foglalkoztatásuk csak költségvetési támogatásból valósulhat meg.)

Banai Péter Benő megerősítette: a bankadó 2016 január elsejétől mintegy 60 milliárd forinttal csökken, és a kormányzati remények szerint ez együtt járhat a hitelezési aktivitás bővítésével. A bankok szerint a különadó gátja volt a nagyobb arányú hitelezésnek, de a beruházások jelentős javulásban nemigen bíznak. (Az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban a későbbiekben a bankadó további csökkentésével számolnak.)

A kormányzat elképzelései szerint 2016-ban a magyar gazdaság növekedési üteme 2,5 százalék, az államháztartási hiány 2 százalék, az infláció pedig 1,6 százalék lesz, így a nyugdíjak is az utóbbi mértékben növekednek majd. (Az idén novemberben ezzel szemben nem lesz nyugdíjkorrekció, mert a kormány 2015-re 1,8 százalékos inflációval számolt, az pedig szinte bizonyos, hogy ennél kisebb lesz a fogyasztói áremelések üteme.) Az alacsonyabb inflációs szint két tényezőnek – a sertés tőkehús áfája csökkentésének, és a viszonylag erős forintnak – köszönhető – mondta az államtitkár. Viszont az erősödő forintban nemigen bíznak a közgazdászok, hiszen az alapkamat folyamatos csökkentése éppen a gyengülést segíti.

Egyébként a jövő évi lesz a legnagyobb adócsökkentés, 2017-ben és 2018-ban erre már kevesebb lehetőség nyílik majd. A közszférában általában a következő három évben nem növekednek a bérek, ez alól csak az életpályamodellben érintett ágazatok - a rendvédelmiek, a pedagógusok, az orvosok és a közigazgatási dolgozók jelentenek kivételt.

A kormány szerint 2018-ra már a GDP 70 százaléka alá csökkenhet az adósság szintje. De mi lesz addig?. teszik fel a kérdést a közgazdászok, ugyanis nem kizárt, hogy az alaptörvényben és a stabilitási törvényben rögzített adósságcsökkentés csak úgy valósulhat meg, ha az adósságképlet módosul, amit a Fidesz-nek, kétharmados törvény lévén, nem lesz könnyű átverekednie a Parlamenten.