Halálbüntetés: Orbán megint hintázik

Publikálás dátuma
2015.05.02. 07:02
Orbán Viktor miniszterelnök és Páva Zsolt, Pécs polgármestere a pécsi Széchenyi téren. MTI Fotó: Sóki Tamás
Nem csillapodik a vihar Orbán Viktor napirenden tartott kérdése, a halálbüntetés körül. Bár maga a kormányfő erősítette meg Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének, hogy nem kívánja az európai joggal ellentétes halálbüntetést bevezetni Magyarországon, a jövő héten az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) valóban napirendre veszi Orbán javaslatát.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is "határozott kéréssel" fordult írásban Orbánhoz: vonja vissza javaslatát, egyértelmű dolgokat nincs értelme megvitatni - tette hozzá.

Borgőzős vágyálmok: Lázár lebuktatta a Tiborcz-gyarapodást

„Valaki valahol, valamilyen borgőzős éjszaka elhatározta, hogy megpróbál éket verni közém és a miniszterelnök közé” – reagált Lázár arra a kérdésünkre, hogy igaz-e, hogy személyesen ő lépett közbe egy, az Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. által elnyert közbeszerzési eljárásba. Ezt a sztorit péntek délelőtt írta meg a Direkt36, ám Lázár lapunknak cáfolta, állította nem igaz, hogy közbeavatkozott volna, s nem lehet ilyen híresztelésekkel „bekavarni” az ő és Orbán viszonyába. Mindezzel a Miniszterelnökséget vezető miniszter közvetve elismerte, hogy a kormányfővel ápolt személyes és munkaviszonyában nagyon is számítana, ha Orbán vejének üzleti érdekeltségeit felülvizsgálná a Miniszterelnökség, sőt, a kancelláriaminiszter lényegében azt is beismerte, hogy Tiborcz érdekeltsége gyarapodásának hátterében a kormányfő állhat. Lapunk kérdésére ugyanis, hogy itt Orbán veje elleni lépésről volt-e szó, Lázár azt válaszolta, hogy érti az „ékverési” szándékot, de a konfliktus „borgőzös vágyálom marad”, többek között azért, mert éket verni csak egyenlő partnerek közé lehet, de ő Orbánnak csak beosztottja. Ráadásul Lázár szerint az is mutatja, hogy ez mennyire nem valósul meg, hogy a miniszterelnök egyre több feladattal és bizalommal tiszteli meg. Szerinte a jászberényi közbeszerzés ügyében csak annyi történt, hogy minden kiírást megvizsgáltak, és mivel minden kiírás más, most másmilyen döntést hoztak. De ebben a Miniszterelnökségnek amúgy sem az Elios Zrt.-vel van ügye, hanem Jászberény városával – zárta szavait.

Habony és Lázár jóban vannak a Házban

A társadalmi együttélésünk is remek, jó a viszonyom Habony Árpáddal – mondta lapunknak a Miniszterelnökséget vezető miniszter, akit arról faggatunk, hogy ha nincs jogviszonya a Miniszterelnökségnek Habony Árpáddal, akkor mégis milyen jogalapon kapott állandó parlamenti belépőt.

Lázár János ugyanis mai kormányzati tájékoztatóján röviden kitért egy múlt heti kérdésre, miszerint az Orbán dolgozószobájába és a Fidesz-frakcióülésekre bejáratos Habony Árpád átesett-e nemzetbiztonsági átvilágításon. Lázár utánanézett, és „napiHabony-ügyként” bejelentette: „Habony nem esett át C-típusú átvilágításon”. Ez ugyanis szerinte csak a Miniszterelnökségen dolgozóknak, s a kormánytagoknak kötelező, de Habony ugyebár semmilyen hivatalos kapcsolatban nincs Orbánnal vagy a kormánnyal. „Ő nem a kollégánk, neki nem kötelező” – fogalmazott, hozzátéve a tanácsadónak nincs jogviszonya a kormánnyal. Lázár azt is mondta, hogy Habony messze nem rendszeres látogatója a Fidesz-frakcióüléseknek, csak a siófoki és a hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésen vett részt. A Népszava ezután tudakolta a tárcavezetőtől, hogy mindezek nyomán mégis hogyan adhatott ki a Lázár-tárca állandó parlamenti belépőt Habonynak. Megírtuk ugyanis, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes december végén - Szabó Szabolcs (Együtt) független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában - tudatta, hogy Habony Árpád rendelkezik állandó fényképes belépővel az Országház épületébe. Egy közérdekű adatigénylésre adott válaszában az Országgyűlés Hivatala pedig azt a tájékoztatást adta, hogy Habonynak a Miniszterelnökség kezdeményezésére van belépési engedélye az Országházba. Ezután az Országgyűlés Hivatal több hírportál megkeresésére egy olyan törvényi rendelkezésre hivatkozott Habony belépési engedélye kapcsán, amely az úgynevezett szakértői belépőkről szól. Ezekkel "a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Miniszterelnökség, a minisztériumok és egyéb központi államigazgatási szervek országgyűlési ügyekkel foglalkozó munkatársai" léphetnek be az Országgyűlés épületébe. Magyarán Habony vagy a Miniszterelnökségnek dolgozik, vagy törvényi felhatalmazás hiányában járkál ki-be a Házba. Minderre Lázár érdemben nem reagált, szerinte ugyanis az újságírók is jogviszony nélkül rendelkezhetnek állandó belépővel a Házba, ami nem igaz – minden egyes esetben külön engedélyt kell kérni erre azoknak az újságíróknak, akik nem rendelkeznek valamelyik frakciótól, vagy kormányszervtől úgynevezett „szakértői” belépővel. Az újságírók állandó belépési engedélyét először 2010-ben csak nem újították meg, később pedig visszavonták, s mióta Kövér László a házelnök, esetenkénti belépési engedéllyel jut csak be a sajtó az Országházba. Habonynak ezzel szemben bármikor bejárása van az épületbe, s így vélhetően Orbán dolgozószobájába is.

Menekült a kancelláriaminiszter is – az érdemi válaszadás elől

Kérdésünkre Lázár János nem tudott beszámolni egyetlen, a hódmezővásárhelyi menekültszállás nyomán kialakult, konkrét problémáról sem, noha korábban azt állította: naponta kapja a jelzéseket a menekült státuszért folyamodók megnövekedett érkezésével összefüggő problémákról a választókörzetében. „A társadalmi együttélés szabályainak nem tudnak megfelelni” – ismételgette a Miniszterelnökséget vezető miniszter, de nem volt hajlandó példát mondani erre, csupán arra invitálta munkatársunkat, hogy menjen el vele Hódmezővásárhelyre, s hallgassa meg a helyieket, vagy forduljon a Csongrád megyei Rendőr-főkapitánysághoz.

Lázár egyébként a menekültügy kapcsán arról beszélt heti szokásos tájékoztatóján, hogy azért kell társadalmi párbeszédet (értsd: nemzeti konzultációt – a szerk.) folytatni ebben a kérdésben, mert megsokszorozódott a menekültstátuszért folyamodó bevándorlók száma, s ez szerinte komoly társadalmi fenyegetettséget jelent, hiszen komoly problémák vannak a menekültekkel. Erre szerinte csak az ő választókörzetében tucatnyi példát lehetne felhozni. Noha idevágó kérdéseink elől tehát kitért, Lázár azt hangsúlyozta: nem magyar, hanem európai vita zajlik a menekültkérdés kezeléséről, hiszen a probléma uniós szintű. Az Orbán Viktor arcképével és aláírásával postázott, kifejezetten gyűlöletkeltő konzultációs kérdőív tartalmáról a miniszter egyetlen szót sem ejtett, s hárította a párt- és frakciótársa, a fideszes Pósán László idevágó nyilatkozatának rasszista voltára tett kérdést is.

Szerző

Nevenincs iskolarendszer

Publikálás dátuma
2015.05.02. 07:01
A XV. kerületi testület nagykoalícióban döntött: megszűnik a Neptun utcai iskola FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Pénzügyi és szakmai botrányok kísérik a magyar oktatási rendszer működését. A látszólag erős kijelentést ezen a héten is példák sokasága támasztja alá.

A 28 hazai állami egyetemből 22-nél talált szabálytalanságot az Állami Számvevőszék, 13 esetben büntetőeljárás is indult - jelentette be az Állami Számvevőszék elnöke, miután befejeződött az intézmények átvilágítása. Domokos László olyan felsőoktatási intézményről is beszélt, amely teljes két év gazdálkodási adatait nem volt képes bemutatni az ellenőröknek. Sok helyen vannak gondok a közbeszerzések körül, a 2013 óta működő szenátusok pedig csak elvétve végeztek ellenőrzést az egyetemen belül.

A hírek szerint a központi pénzelosztásoknál is bajok vannak, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kénytelen volt a felsőoktatási államtitkárhoz fordulni, mert a Klebelsberg-ösztöndíjas tanár szakos hallgatók kifizetése hetek óta késik. A diákok megélhetési gondokkal küszködnek.

Közben a hvg.hu megkeresésére az Európai Bizottság oktatási biztosa, vagyis Navracsics Tibor osztályvezetőjén keresztül mondott véleményt a magyar felsőoktatásban zajló folyamatokról. Bár a bizottság ezen a téren csak ajánlásokat fogalmazhat meg, minden tagállamnak szabad mozgástere van, a válaszlevél nem véletlenül emeli ki a felsőoktatási autonómia és sokszínűség jelentőségét. Egyetemi vezetők szerint az oktatási kormányzat legújabb terve, hogy konzisztóriumnak becézett öttagú állami bizottság telepedne az intézmények nyakára, amelynek vétójoga lenne a pedagógiai és gazdasági döntések meghozatalakor, súlyosan sérti az autonómiát. A sokszínűségnek pedig a képzések számának 20 százalékos csökkentése mond ellent.

A közoktatás háza táján ismét iskolabezárások, átnevezések borzolják a kedélyeket. Alig jutott nyugvópontra a Wallenberg Szakközépiskola megmaradásának kérdése (új helyre kell költöznie az intézmények, de egyben maradhat a képzés), máris kitört a botrány a főváros XV. kerületében. Itt április elején jelentette be a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, hogy megszünteti a Neptun utcai Általános Iskolát, mert az épületben a kínai-magyar két tannyelvű iskola gimnáziumi részlege működik ősztől. A tiltakozó szülők döbbenten hallgatták végig a kerület képviselőtestületének ülését, ahol a korábban őket támogató szocialista és DK-s helyi politikusok csendben, titkos szavazással jóváhagyták a tervet. A helyiek szerint a korábbi polgármester, a fideszes László Tamás akarata érvényesült, aki annak ellenére mozgatja a szálakat a háttérben, hogy a lakosság nem választotta újra a tavaly őszi önkormányzati voksoláson. A felkínált iskolába nem akarják átvinni a gyerekeket, sokan inkább másik kerületben keresnek megfelelő intézményt – legalábbis az elkeseredett szülők így távoztak az ülésteremből.

Náluk jobban járnak a szegedi Ságvári gyakorlóiskola diákjai és tanárai, hiszen iskolájukat megtarthatják, „csak” annak nevét veszik el tőlük. Hiába volt pólós tiltakozás, összefogás, a delmagyar.hu információi szerint szeptembertől SZTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium néven működik majd az intézmény.

Minden általános iskolában átverve érezhetik ugyanakkor magukat a jövő évi könyveket és munkafüzeteket megrendelő tanárok. Tavaly óriási volt a felháborodás, mert listába szedve adták meg, hogy mit lehet rendelni. Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár április elején azt ígérte, ilyen többé nem lesz, a Könyvtárellátó (Kello) honlapjára feltöltött könyvek közül szabadon lehet válogatni. Most azonban a 444.hu információi szerint sorra dobják vissza a rendeléseket, ha azok nem az ajánlott, ikonnal külön is megjelölt körből válogattak.

Szerző

Hiányozni fog, ha nem jön az ingyenebéd

Publikálás dátuma
2015.05.02. 07:00
El kellene fogadni, hogy komoly lapnál újságírásból nem lehet meggazdagodni. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Magyarországnak olyan miniszterelnöke van, aki nem bír magával, amikor állami pénzek közelébe kerül. Ilyenkor elveszti az önuralmát - véli az Élet és Irodalom (ÉS) főszerkesztője. Kovács Zoltán szerint egy újságnak az a dolga, hogy megírja ezt. Komolyan kéne vennünk magunkat - teszi hozzá. Csakhogy a lapok jelentős része valamely párthoz kapcsolódó birodalom része. Nincs független és erős polgárság, egy új kormány mindig új polgárságot csinál magának. Így hiányzik a független gondolkodás általános igénye is, ez magyarázza, hogy alig van független sajtó.

- Több mint 22 éve vagy az ÉS főszerkesztője. Ez öröm, vagy teher?

- Mindig szerettem az ÉS-nél dolgozni. Nagy élmény volt 1986-ban idekerülni, egy szerkesztőségben ülni Kardos G. Györggyel, Bella Istvánnal, Mezei Andrással, Vargha Balázzsal vagy Bertha Bulcsúval. Sajnos, ők már nincsenek köztünk. És ma is öröm, mert egymást szerető és tisztelő emberek dolgoznak együtt.

- Az ÉS annak idején a nyomtatott sajtó legszínvonalasabb terméke volt.

- Igen. Sőt, még akkor is jó volt itt dolgozni, amikor a rendszerváltás idején a megszűnés határára jutott a lap, mert bárhogy is, a szabad újságírás ígéretét adta. Más kérdés, hogy hirtelen nehéz évek jöttek, hiszen a rendszerváltás után minden, ami korábban már volt, gyanús lett. Az ÉS is. A példányszám drámaian csökkent, hatvanezerről a negyedére, sőt, volt olyan, amikor a nyomott példányszám 8600 volt. Hirtelen komoly adósság halmozódott fel, és a jövőt sem úgy gondoltuk, hogy becsatlakozunk valamelyik médiabirodalomhoz. Amikor mégis rákényszerültünk, nem sokáig tartott. 1993-ban a kollégáim bizalmából lettem főszerkesztő, és úgy döntöttünk a lap akkori munkatársaival, hogy vagy megszervezzük magunkat saját erőből, vagy ha nem sikerül, inkább hagyjuk az egészet. Akkoriban létezett még a Soros Alapítvány folyóirat-támogatási kuratóriuma, és a Nemzetik Kulturális Alap - ezek nélkül ma nem lennénk -, de hát ez 1997-ig tartott. A lap teljes önállóságának modellje akkorra alakult ki, azóta kizárólag piaci bevételeinkből élünk. Elvből, és hozzátehetem, gőgből sem pályázunk sehova, mert Magyarországon aki pénzt oszt, az többnyire meg is szégyeníti a pályázót.

- Meg lehet élni a piacról?

- Tiszta piaci viszonyok között egy hetilapnak el kell tudnia tartani magát. Nálunk sajnos nincsenek ilyenek, mert egyrészt a lapok jelentős része valamilyen párthoz kapcsolódó birodalom része, ráadásul a hirdetői piac is átpolitizált. Ezt nem panaszként mondom, csak mint tényt.

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

- Most hány példányban jelentek meg?

- 15 ezer körül, ebből jó heteken 10-11 ezret tudunk eladni. Elég sok előfizetőnk van, és nálunk négy éve az internetes változat díjfizetős. Ebből olyan összeg folyik be, amit ma már nehezen tudnánk nélkülözni. A költségvetésünk nem túl nagy, a lap működési költsége és minden egyéb költség a bevételekkel szigorúan egyensúlyban van.

- Viszont nem is próbál senki sem rátok telepedni.

- Már régóta nem. Előállítunk egy lapot a saját tudásunk, ízlésünk és elképzelésünk szerint, mindenfajta külső ráhatás nélkül. Amíg megveszik annyian, amennyien kellenek a kiadásunkhoz, addig azt remélem, rendben vagyunk. Mindig olyan lapot akartunk csinálni, amelyik teljesen eltartja magát. Ez a függetlenség alapja.

- Azért ehhez tartalom is kellett.

- A kilencvenes évek második felében oknyomozó riportokat kezdtünk közölni. Kiváló riportereink voltak, Ószabó Attila, Vajda Éva, Kóczián Péter, Rajnai Attila, szerkesztőjük Tarnói Gizella. Ez akkoriban új volt, és nagyon jól vitte a lapot. Ráadásul még nem volt az internetnek az az elszívó hatása, ami ma már lehetetlenné teszi az olvasók folyamatos lapnál tartását. Akkoriban, ha valaki tudni akarta, mik egy ügy fejleményei, meg kellett vennie a lapot. Jobb idők jöttek és a példányszámunk emelkedni kezdett. Egyébként nem az a baj, hogy megváltozott a világ, és jött az internet, ilyet nyilván nem mondok, de azt igen, hogy nagy bűn az internet ingyenessége. Elvi alapon ellenzek minden ingyenes szolgáltatást, bármiről legyen is szó. Én is féltem az es.hu díjfizetőssé tétele miatt, de mára komoly előfizetői gárda komoly pénzt hoz. Még úgy is, hogy nálunk, Magyarországon, amiért fizetni kell, az többnyire nem kell: a Kádár-rendszer hozzászoktatta a népet az ingyenességhez. Mire pedig ez megváltozott volna, visszajött a Kádár-rendszer.

– Miért kevés a független lap nálunk?

- A függetlenség a polgárság eszménye, nálunk pedig nincs számottevő polgári réteg. Nem tudott kialakulni, mert ahhoz elsősorban tiszta, átlátható és jogilag garantált versenyhelyzet kell. Ezt az államnak kellene garantálni, de a várakozások ellenére ilyen törekvés a rendszerváltás után sem volt, ma pedig olyan kormány van hatalmon, amelyik kifejezetten irtózik a független, anyagilag erős polgárságtól. A polgárság nem úgy jön létre, hogy a hatalomra került erő két-három hónap alatt hasadásig tömi kiválasztottjainak a zsebét meg bukszáját pénzzel, és azt mondja, íme, a polgárság. Miután pedig ilyenformán hiányzik a független és erős polgárság és a független gondolkodás általános igénye is, akkor meg minek a független sajtó? Nálunk a sikeres polgár Mészáros Lőrinc, de olyan is az ország.

- Meg lehet így élni?

- A legsikeresebb időszakunkban, amikor komoly nyereség mutatkozott, abban maradtunk, hogy a pénzt benne hagyjuk a kiadóban. Ma is ez jelenti a biztonságot. Azt viszont igazságtalannak tartom, hogy amiért mi erősen megküzdünk a piacon, azt ilyen-olyan apanázsok formájában más lapok simán megkapják. Nem azért bánt, mert nekik több van a zsebükben, hanem azért, mert az ingyenpénzek súlyosan rongálják a piacot. Akik adják, belepiszkálnak abba, ami hosszabb időn keresztül alakult ki, és egy nap alatt fölborítanak mindent. Kezdődik minden elölről. A kilencvenes évek elején a sajtó könnyen megadta magát, később meg már esélye sem volt megerősödni. A lapok nagy része valamilyen pártot, vagy párthoz kötődő médiabirodalmat keresett, és talált. Azt hiszem, többet kellett volna szenvedni. És ma is többet kellene szenvedni, el kellene fogadni, hogy komoly lapnál újságírásból nem lehet meggazdagodni. Ha ezt valaki nem fogadja el, válasszon más pályát. Vannak persze jól fizető helyek, de az a világ engem nem érdekel.

- Ma már támogatás nélkül nemigen megy.

- Igen, de az ingyenpénznél nincs veszélyesebb. Beépül a költségvetésbe, de mivel nem a kiadó üzemszerű gazdálkodásából származik, ha egyszer nem jön az ingyenebéd, hiányozni fog.

- Sokan az ÉS-t a közéleti része miatt olvassák.

- Ez megváltozott. A lap irodalmi része pontosan olyan olvasott, mint a többi. Az irodalmi szerkesztők, Károlyi, Grecsó, Csuhai kiváló munkát végeznek, sok új hang jelenik meg, mint ahogy a grafikusok között is. Az ÉS ma az egyetlen olyan lap, amelyik grafikát közöl, fotót nem.

Az interjú a következő oldalon folytatódik!