Később nyitják csak meg a magyar pavilont

Publikálás dátuma
2015.05.02 07:12
Expo Milano: az Északi Liga politikusai és a város polgármestere nyitották meg a világkiállítást FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/VI
A fenntartható fejlődés és az élelmiszerbiztonság áll a tegnap megnyílt milánói világkiállítás középpontjában, akárcsak a korábban botrányokkal övezett magyar pavilon tematikájában is, de lesz Felszállott a páva is.

Csak bő egy hónappal a milánói világkiállítás (Expo Milano) május 1-jei kezdete után, június 5-én tartják a magyar pavilon hivatalos megnyitóját, az épületben azonban máris megkezdődtek a programok. Szőcs Géza, magyar kiállítás kormánybiztosa hangsúlyozta: az expo nyitóünnepségei közepette sokkal kisebb visszhangja lenne a magyar pavilon megnyitójának, ezért és az olasz szervezők kérésére - hasonlóan más nemzeti pavilonokhoz - a világkiállítás kezdeténél némileg később tartják meg azt.

Mivel az idei expo témája a fenntartható fejlődés és az élelmiszer-biztonság, a magyar pavilon hivatalos megnyitóját a környezetvédelmi világnapra, június 5-re hirdették meg. A pavilon azonban készen áll, így a programok már elindultak - az első napokon többnyire zenei rendezvények várják a látogatókat.

Bogányi Gergely csütörtökön Milánó belvárosában, a Palazzo Cusaniban mutatta be a magyar sajtóban csak csodazongoraként emlegetett, új fejlesztésű hangszerét az olasz szakma és sajtó előtt, tegnap pedig a nagyközönség számára is a magyar pavilonban, ahol fellépett mások mellett Szakcsi Lakatos Béla, Kathy Horváth Lajos és a FolkEmbassy is.

A magyar népi kultúrát a Fölszállott a páva is képviselni fogja. Május négy hétvégéjén a közmédia népzenei és néptáncos tehetségkutató versenyének legjobbjai adnak ízelítőt a Kárpát-medence táncaiból, zenéiből. A Hungaricon kiállítás részeként az érdeklődők megtekinthetik azt a Zsolnay vázát, amely az 1906-os Milánói Világkiállításon, csodával határos módon maradt épen, egyedüliként az akkor leégett pavilon berendezési tárgyai közül.

A milánói magyar pavilon már többször is bekerült korábban a hírekbe, s nem elsősorban művészi kvalitásai, hanem inkább a körülötte zajló botrányok kapcsán, miután a kormánybiztos tavaly bejelentette, hogy a megvalósíthatóság időbeni korlátai, valamint a nehezen tervezhető költségek miatt nem az első, hanem a második helyezett Alakor - egy ősi búzafajta nevét viselő - pályaműből indulnak ki. A pályázat egyik nyertese, Getto Tamás akkor azt nyilatkozta: semmilyen racionális érvet, okot nem lát arra, hogy miért nem az ő elképzeléseik szerint épül meg a magyar pavilon. Szőcs Géza döntését akkor széles körű szakmai tiltakozás fogadta.

Szerző

Bevándorlók érkezésének állítanak hajó formájú emlékművet Baján

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:40

Fotó: Wikipedia
A tervek szerint még idén elkészül a németek betelepülésének emlékét őrző ulmi dereglye.
A bajai német nemzetiségi szervezetek az eredeti méretben készülő dereglyével főként a dél- és középnémet területekről, illetve a Rajna vidékéről a 18. században Magyarországra érkező telepesek előtt tisztelegnének - nyilatkozta az emlékmű-állítás projektvezetője, Manz Alfréd. Őseik ugyanis többnyire ilyen hajókkal érkeztek a török idők után elnéptelenedett vidékekre, így a Bácskába is.
A német nevén Ulmer Schachtelt kulturális attrakciónak is szánják, hiszen bár létezik néhány kisebb mása, de eredeti méretű még nem készült Magyarországon. A tervek szerint a hajó fedélzetén kialakított faház oktatási célokat is szolgálna a magyarországi németek történelmével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos interaktív kiállítások formájában.
Az emlékműhöz kapcsolódva az Országos Német Önkormányzat egy nemzetiségi tanösvényt is létesít Baján a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja területén, amelynek első állomása a betelepítés körülményeit mutatja majd be a hajón szemléltetve. A további hét állomás a magyarországi németek kultúrájába és közösségi életébe nyújt majd betekintést.
A projektvezető az eredeti ulmi tervek alapján készülő, 21 méter hosszú, 4 és fél méter széles dereglyéről elmondta: a történelmileg korhű hajó vörösfenyőből készül. Az emlékmű alapozása már megtörtént, jelenleg a famunkálatokat végzik.
Manz Alfréd emlékeztetett arra, hogy a Duna-menti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált lapos folyami hajó nevét egy korabeli stuttgarti képviselőről kapta, aki az Ulmban gyártott dunai hajókat egyszerű felépítésük miatt doboznak, Schachtelnek nevezte. Az ulmiakat gúnyolták is a kis kereskedőhajók, mert "ezeket csak annyira eszkábálták össze, hogy kibírják a 2-3 hetes utat Ulm és Bécs között" - fogalmazott a projekt vezetője.
A korábban bort és különféle árukat szállító hajókat csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Érkezésüket követően a járműveket szétszedték, a fát pedig eladták vagy házépítéshez használták fel. A dereglye építési módjára jellemző volt még, hogy a hajópadlón és a hajófalon a deszkák közötti réseket hosszúszálú mohával tömték ki, "schoppenelték". A tevékenység nyomán nevezték el az ulmi hajóépítőket Schoppereknek.
A dereglyék hajófala nagyjából egy méter magas volt, lapos padlózatukkal közvetlenül a partig lehetett velük haladni. Nagyságuk és alakjuk folyton változott, idővel elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajó közepén állt egy fakunyhó. A járművet nem hajtotta semmi, csak a sodrás, a hajóorrban és a hajófarban elhelyezett 2-2 rúddal, evezővel csak irányították. Jellemzője volt továbbá a hajótörzsön látható ferde fekete-fehér csíkozás, amely nem Ulm szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.
A hajó formájú emlékműhöz szükseges pénzt "folyami kilométerjegyek" értékesítéséből és adományokból, valamint pályázati forrásokból teremtik meg. A gyűjtéshez bárki hozzájárulhat, így kaptak már támogatást számos nemzetiségi önkormányzattól, állami szervezetektől, kitelepített német családok leszármazottjaitól Németországból, de még a tengerentúlról is. A műtárgy a Bajai Német Önkormányzat, a Bácskai Németekért Közalapítvány és a Bácska Német Kulturális Egyesület együttműködésében, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának (MNÁMK) partnerségével épül meg az MNÁMK főépülete előtt.

Szigetvári Zsolt hegymászó halt meg pénteken a Tátrában

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:35

Fotó: Shutterstock
A férfi hegymászó edzőként végzett a Testnevelési Egyetemen.
Szigetvári Zsoltról a mászócsapata emlékezett meg a közösségi oldalán. Lapunk is megírta: egy magyar turistacsoportot elsodort a lavina kétezer méteren a Magas-Tátrában, a kis-tarpataki-völgyben, a hótömeg két embert temetett maga alá, egyikük életét pedig már nem lehetett megmenteni. 
A 48 évesen elhunyt férfi 2001-ben csatlakozott az Excelsior nevű csapathoz. A tanfolyamok elvégzése után 2004-től vált alapfokú segédoktatóvá. Később kijárva az oktatói lépcsőket és elvégezve a Testnevelési Egyetem hegymászó sportedző szakát, vált az egyesület alpesi oktatójává - idézte a megemlékező sorokat a hvg.hu.