Orbán médiát váltott

"Kibékíthetetlen, feloldhatatlan, nincs kompromisszum" - így jellemezte konfliktusát Simicska Lajossal a kormányfő az Echo Tv-ben, ahol több mint egy év után jelent meg és adott maratoni interjút Bayer Zsoltnak. Orbán Viktor a tévét immár azon kevés "megmaradt" kormánybarát médiumhoz sorolta, amely még segíteni tud a Fidesznek, miközben szavazóik fejében szerinte a lojális média hiánya "tájékozódási zavart" keltett. Ám Orbán szerint a Napi Gazdaság ezt majd helyre teszi, ehhez pedig a már-már szélsőjobboldali üzeneteket is kijelölte.

"Nem világos az emberek számára, mi igaz, mi nem igaz, mi történik, mi az, amiről csak állítják, hogy történik, és meg se történt, de beszélnek róla, mik a kormány tényleges szándékai, mi az, amiről szó sem volt. Zavar van, ha nem is az erőben, de a tájékozódásban mindenképpen. Ennek az az oka, hogy elvesztettük a médiánkat". Ez volt Orbán Viktor péntek esti Echo Tv-s szereplésének egyik legfontosabb állítása, egyúttal - szerinte - a Fidesz rohamosan zuhanó népszerűségére, a veszprémi és tapolcai időközi választási vereségre is válasz.

Éleződik a feszültség a Fideszben

Rossz jelnek tekintik egyes fideszesek, hogy Orbán Viktor most már az Echo Tv-t is használja - értesült lapunk. Eddig a kormányfő igyekezett távol tartani magát az állítólag általa is szélsőségesnek tartott Széles-féle médiavállalkozásoktól, pedig a Magyar Hírlap és az Echo, némi, a Jobbik irányba tett tétova lépés után immár évek óta hűségesen szolgálja Orbán Viktort és a Fideszt. Az időközi választásokon elszenvedett vereségek, főként a tapolcai fiaskó a jelek szerint egyértelmű utat jelöltek ki Orbán számára - a szélsőség felé. Információink szerint egyre többen aggódnak a Fideszen belül is, és forrásaink szerint néhányan már szeretnék kifejezésre juttatni ellenvéleményüket. A halálbüntetéssel kapcsolatban például már a KDNP-sek sem simultak bele az orbáni retorikába, de a menekült-ügy kezelését is többen veszélyesnek tartják, így a kormánypártokon belül egyre élesedik a feszültség.

Bayer Zsolt három év után - egy maratoni miniszterelnöki interjúval - újrainduló műsora, a Mélymagyar legfontosabb üzenete szakértők szerint mégis csak az volt: Orbán elfogadta a meghívást és megjelent a tévében. (Legutóbb 2014 márciusában adott ott interjút.) Erre magyarázattal is szolgált, miszerint az Echo Tv azon kevés "megmaradt médiák" egyike, amely még segíthet a kormánynak, illetve a fideszes szavazóknak a tájékozódásban. A kormányfő Simicska Lajos nevének, illetve az ő érdekeltségében lévő médiumok, így a Magyar Nemzet, a Hír Tv és a Lánchíd Rádió neve említése nélkül utalt arra, hogy "nagyon fontos támaszt" vesztettek el: olyan médiát, amely "befolyásos, színvonalas, erős, és tájékozódást segítő volt". Amellyel azt is jelezte egyúttal a hűséges Fidesz-szavazóknak, ezen médiumokra ő maga már nem tekint úgy, mint hiteles és pontos orgánumokra, a híveknek mást kell hát választaniuk. "Ha a jobboldali közösség a kormánnyal szemben kritikus, de méltányos médiák mellé nem hoz létre újabbakat (…) akkor a zavar fent fog maradni. Tehát én bíztatok mindenkit, hogy tegyenek ebbe energiát, személyeset meg pénzügyit is" - tette egyértelművé Orbán, nem titkoltan az átalakuló Napi Gazdaságot méltatva: azt "Liszkay barátunk" (Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet Simicskával szembekerült egykori főszerkesztője - a szerk.) megvásárolta, és abból "egy ilyen irányadó lapot kíván létrehozni".

De hogy mi vezetett a jobboldali média elvesztéséhez? Noha magától Simicskától tudható, hogy a 2014-es újabb kétharmados választási győzelem után - egyebek mellett - a számára Orbán által belengetett reklámadó, valamint az új média létrehozásának szándéka váltotta ki, Orbán szerint semmi más, mint "a nagybirtokrendszer és a kisgazdavilág" konfliktusáról van szó. Mint ugyanis elárulta, a jobboldali magyar média tulajdonosai egyszerre nagybirtokosok is, "és a polgári kormány úgy döntött, hogy ezt a világot meg fogja változtatni", és a korábbi nagybirtokrendszert a kis- és közepes birtokosok között osztja majd fel. "És itt aztán beütköztünk egy csomó konfliktusba" - mondta, a Simicskával való viszonyát pedig "kibékíthetetlen, feloldhatatlan, nincs kompromisszum" jelzőkkel illette, és - mint kijelentette - "ez nem is fog megváltozni". Reagált arra is, hogy több mint harmincéves barátságuk után Simicska ügynökvádat fogalmazott meg vele szemben: azt mondta, le kell választania a személyességet az ügyről, és ilyen értelemben "túllépni nem, de együtt élni lehet vele".

Az ötvenperces interjúban Orbán következetesen olyan "polgári" Magyarországról, "polgári berendezkedés" kialakításáról beszélt, amelyet a Századvég stratégiai igazgatója csupán néhány nappal a veszprémi időközi választás előtt, utóbb a Fideszen belül is botrányt kavarva "politikai terméknek" nevezett. Most a kormányfő világossá tette, márpedig ennek kialakítása a cél a következő években, még ha el is fogadja az emberek türelmetlenségét, "hogy miért nem háromszor annyi a valami". Itt pedig vissza is nyúlt a 2010-hez, amikor a szavazófülék forradalmáról beszélt: miközben 2013-ban a parlamentben ezt már eltagadta - mondván, "a kétharmados győzelmet sem interpretáltuk forradalomként" - most ismét ezt jelölte hívószóként. "2010 és 14 között, gondolom itt lehet ilyen mélymagyarosan beszélni, mi csináltunk egy forradalmat”, amiről még Antall József mondta, hogy hát tetszettek volna [forradalmat csinálni], hát nekünk tetszett" - fogalmazott Orbán, s közben az ellenzéket "ellenforradalmárként" emlegette.

Utalt Orbán a bróker-botrány károsultjaira is: szerinte, hogy előzőleg "mit tudtak az emberek és mit nem, egyáltalán a magyar fajta mennyire hiszékeny, az megér néhány kötetnyi regényt". Kiemelte, nem tudja máshová terhelni a kártalanítás költségét, mint a pénzügyi szektorra. Beszélt a bevándorlásól is, amely szerinte az egész Európai Unióban "a legsúlyosabban" érinti Magyarországot: szerinte a második legnagyobb célország mi vagyunk Svédország után, holott ezt semmilyen adat nem támasztja alá, sőt: az Eurostat 2012-ben közölt, 2010-es adatai szerint a legtöbben az Egyesült Királyságba "vándoroltak be", amelyet a rangsorban Spanyolország, Olaszország, majd Németország követ, Magyarországon pedig kizárólag átutaznak a vándorlók. Orbán azt is vitatta, hogy a migránsok politikai üldözésnek lennének kitéve: "ilyenek is vannak, de csak töredék, valójában megélhetési bevándorlásról van szó". A bevándorlás után a halálbüntetés is szóba került, amely szerinte pusztán azért demokrácia-vita, amiért Brüsszel eleve vitatja, hogy ilyesmiről egyáltalán lehessen beszélni. Azt mondta, "polgári berendezkedésként" kell tudni megvédeni a törvénytisztelő embereket.