Gumicsontos nemzeti konzultáció

Publikálás dátuma
2015.05.06. 07:07
Fotó: Kökényesi Gábor
Kék színű gumicsonttal zavarta meg tegnap Kovács Zoltán kormányszóvivő és Pósán László fideszes képviselő tájékoztatóját a PM szóvivője. Barabás Richárd a bevándorlásról tartandó nemzeti konzultációról mondott ezzel véleményt. Az ellenzéki politikus szerint a magyar politikába még nem dobtak be "ennyire drága, ennyire ostoba, rosszindulatú és gonosz gumicsontot", mint a mostani nemzeti konzultáció. A húszcentis gumicsontot azonban a miniszterelnök emberei nem vették át tőle, sőt, Pósán futóbolondnak nevezte Barabást.

A kormányszóvivő arról beszélt, hogy készülnek a konzultáció nyomtatványai, az Orbán Viktor által jegyzett kérdőívet pedig július 1-jéig díjmentesen lehet majd visszaküldeni a mellékelt borítékban. A nemzeti konzultációs kérdőív szakmaiságát firtató újságírói kérdésére Kovács azzal válaszolt, hogy azon nem szabad ilyesmit számon kérni, mert "ez nem közvélemény-kutatás, hanem politikai kérdőív". Olyan kérdőív, amelynek "kérdései a kormány politikai szándékai szerint íródtak". Pósán szerint azért érdemes a kérdésekre válaszolni, mert ennek ismeretében tud majd a kormány és az Országgyűlés konkrét, operatív lépéseket tenni.

A Tárki legfrissebb kutatása szerint csúcson van az idegenellenesek aránya Magyarországon. 2015 áprilisában a felnőtt lakosság 46 százaléka mondta, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 9 százaléka tekinthető idegenbarátnak, szerintük minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45 százaléka mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében. Az ő körükben a legmagasabb, 94 százalékkal az arab nemzetiségűek, a legalacsonyabb, 7 százalékkal a határon túli magyarok visszautasítottsága. Az arabokénál alig alacsonyabb a romák, de 70-80 százalék felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is.

Orbán idegenellenes kérdései nem arattak sikert az Európai Unióban, különösen azért, mert a nemzeti konzultációban összekapcsolják a bevándorlást a terrorizmussal. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke egyik Facebook-bejegyzésében arra figyelmeztetett: az elfogultságon, sugalmazó, félrevezető kérdéseken, a bevándorlókkal szembeni előítéleteken alapuló nyilvános konzultációt "aligha lehet objektív alapnak tekinteni a megalapozott politika tervezéséhez". Timmermans rosszindulatúnak nevezte, hogy az Orbán által jegyzett kérdőíven a migránsokat az emberek munkahelyét és megélhetését fenyegető veszélyként állítják be, ami csak növeli az előítéleteket.

Bár Orbán Viktor fejébe senki sem lát bele, nagy a valószínűsége annak, hogy a halálbüntetés és a migránsok elleni keményebb fellépés kérdését a miniszterelnök azért élesztette fel, hogy elvegye a Jobbik témáit. Ezt állította tegnap a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilapban Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője. A Miért élesztgeti Orbán a halálbüntetést című írás szerzője szerint a második legerősebb magyar párt, "az idegengyűlölő, rasszista Jobbik" egyre sikeresebb, míg Orbán Fideszének népszerűsége "hosszú távon folyamatosan csökken". Mivel az ország gondjait már egyre nehezebb rákenni a baloldalra és a liberálisokra, Orbán "nagyobb kaliberű" fegyvert húzott elő. Magyarországnak tényleg vannak gondjai a koszovói bevándorlókkal, s a kaposvári trafikosnő meggyilkolása is tény, ami azt a látszatot keltheti a lakosság körében, hogy Orbán az ő problémáikra reagál - olvasható a cikkben.

A konzultáció kérdései ugyan az eredeti elképzelésekkel ellentétben még nem szerepelnek az az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) holnapi ülésén, a testület azonban délután fél öttől arról vitázik, milyen következményekkel járhatna, ha valamely tagállam esetleg újra bevezetné a halálbüntetést. Orbán április 21-i pécsi látogatásán a kaposvári dohánybolti gyilkossággal kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, hogy azt napirenden kell tartani, később viszont Martin Schulz EP elnöknek azt mondta, nem tervezi a halálbüntetés esetleges visszaállítását, a kormány be fogja tartani az Unió szabályait. A halálbüntetést egyebek mellett az Alapvető Jogok Chartája és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is tiltja, elrettentő hatását pedig a kriminológusok erősen vitatják.

Szerző

Bedarálja a nyilvánosságot a Fidesz

Amíg két cégcsoport adóterhelése nagyot csökken, addig minden más, legalább közepes méretű szereplőé érdemben emelkedik - így foglalható röviden össze a reklámadó újraszabása a Napi.hu szerint. 

A portál kormány honlapján közzétett tervezet - miszerint 100 millió forintos adóalapig továbbra is 0 százalék, az e feletti rész után pedig egységesen 5,3 százalék lesz az adóteher - alapján, a 2013-as mérlegadatokkal készített számításai szerint a reklámadó tervezett újraszabásának egyértelmű nyertese az RTL-csoport - ez már csak azért sem csoda, mert az idén januártól 50 százalékra emelt kulcs csak őket sújtotta. A RTL-csoportot birtokló M-RTL Zrt. tavaly 23,7 milliárd forintnyi bevételt ért el - így a cég által fizetett adó elérhette a 4,5 milliárd forintot, ez az újraírt szabályok a harmadára, több mint 3 milliárd forinttal csökken. A nagy rivális - a folyamatosan veszteséges TV2-t is üzemeltető - MTM-SBS Zrt. pedig az eddigi mintegy 1,9 milliárd forintos elvonás helyett már "csak" egymilliárdos adó elé néz. Így amíg korábban ez a két cég fizette be az adó csaknem 70 százalékát, az új szabályok szerint ez 25 százalék körüli mértékre csökken.

A legnagyobbaktól elmaradó adóbevételt pedig sok helyről pótolja majd az állam. A Napi.hu becslések alapján ugyanis jó néhány társaság éves adóterhe több száz millió forinttal nőhet. Ide tartozik a közelmúltban tulajdonost, szerkezetet és nevet váltott Sanoma és Ringier, a szinten részben átalakult Axel-Springer, a Pannon Lapok Társasága, míg a 100 és 200 millió forint közötti többletterhelést "elszenvedők" táborát a gyarapíthatja - többek közt - a Viasat Hungária, az Origo, az Advenio, az MTM Metro Gratis, az Index.hu, a Lapcom, a Népszabadság. Lapunkat - jelentős bevételek híján - ilyen mértékben nem, ám a Népszava működését befolyásoló több millió forintos terhet jelent majd. Ráadásul a változás érzékenyen érintheti azt a több tízezer vállalkozást is, amelyeknek egyáltalán nem volt, és nem is lesz reklámbevétele, de saját maguk reklámozása miatt mégis a reklámadó törvény hatálya alá tartoznak - írták.

Ugyanakkor nagy kérdés, miként terheli majd az adókötelezettség a Fidesz új médiáját, hiszen piaci körökben már tényként beszélnek arról, hogy az állami reklámköltéseket, amelyeket eddig is célzottan osztott szét a kormány, a Simicska-Orbán háború eredményeképp elkezdték átcsoportosítani. Az ezek felett diszponáló Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) már kiírta az első közbeszerzést, így hamarosan kiderül, mely reklámcégek, s hol helyezik el a több mint húszmilliárd forintos állami közpénzkeretből a hirdetéseket. Várható, hogy az eddig kedvezményezett Simicska-médiabirodalom (a Hír Tv, a Magyar Nemzet, a Heti Válasz, s a Lánchíd Rádió) helyett ezentúl a főlapnak - már Orbán Viktor által nyíltan is - kinevezett Napi Gazdasághoz, valamint a Habony Árpád-Győri Tibor nevével fémjelzett, hatmillió forintős tőkéből alapított holdingcéghez, a Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-hez áramlanak majd a reklámköltések. Nem is véletlen, hogy a Napi Gazdaság a mai piaci viszonyok között 340 forintról 180-ra tudta csökkenteni árát, s hogy toborozza az újságírókat, ahogyan a Simicska-féle Hír Tv munkatársait az állami hírcsatorna. Tegnapi hír, hogy távozik a köztévétől Jegyes-Tóth Kriszta, az esti, kiemelt és közéleti tartalmú beszélgetéseket a főműsorsávban mostantól a volt Hír Tv-s Földi-Kovács Andrea vezeti. Kovács, két hete az M1 délelőtti sávjának hírolvasója, helyére a szintén ex-Hír Tv-s Szabó Anett kerül.

Szerző

Balhé helyett tárgyalást!

Publikálás dátuma
2015.05.06. 07:05
Tanácstalanok az egészségügyiek, nem tudja senki, mi lesz FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az egészségügyi szervezetek üdvözlik, hogy Zombor Gábor államtitkár egyeztetést kezdett velük az ágazat jövőjéről, de május 12-én megtartják a fővárosba tervezett demonstrációkat, hogy nyomatékosítsák követeléseiket. A kormány várhatóan ma tárgyal a tiltakozó akciókról és a szociális ágazat béremeléséről. Közben a szociális sztrájkbizottság bírósághoz akar fordulni, mert nem sikerült megállapodniuk az elégséges szolgáltatásokról a szaktárcával.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) nagyüzem volt tegnap. Az egészségügyi államtitkár ágazati egyeztető fórumra hívta a terület szakmai és érdekvédelmi szervezeteit, tanácskozott az Országos Fogyatékosügyi Tanács, és délután a szociális ágazati sztrájkbizottság is próbált megegyezésre jutni a még elégséges szolgáltatásokról. Az utóbbi hónapokban gyakorlatilag valamennyi egészségügyi szakmai és érdek-képviseleti szervezet megfogalmazta, hogy a végéhez ért az ágazatban dolgozók türelme, azonnali bérrendezést és szerkezeti változtatásokat követelnek, mert már a betegellátásban is érződik a szakember- és eszközhiány. Zombor Gábor érdekegyeztető fóruma tehát most elsősorban a hibalista véglegesítéséhez és persze a kedélyek csillapításához kellett – legalábbis így látják a Népszavának nyilatkozó résztvevők.

Az államtitkárság közleményben tájékoztatott, hogy a megbeszélésen jelen volt a Magyar Védőnők Egyesülete, az Autonóm Területi Szakszervezet, az MSZ-EDDSZ, az Orvosi Egyetemek Szakszervezeti Szövetsége, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete, a Magyar Orvosok Szövetsége, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Szakdolgozói Kamara, az Országos Alapellátási Szövetség, a Magyar Kórházszövetség, a FAKOOSZ, és a Független Egészségügyi Szakszervezet. Az egészségügyi államtitkár a találkozón bejelentette, hogy a mai kormányülésre az ágazat követeléseinek részletes összefoglalójával érkezik, de ígérni egyelőre mindössze ennyit tudott. Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke arra emlékeztetett, hogy a pártoktól való távolságtartást hangsúlyozó hozzászólók a betegbiztonság helyreállítását tartották a legfontosabbnak, amihez meg kell oldani a szakma finanszírozási gondjait, ezen belül is elsősorban méltó béreket kell adni az orvosoknak és ápolóknak.

A szakszervezetek a várhatóan május 11-én folytatódó egyeztetésre készülnek a részletes elvárásokkal, amelyek között első helyen szerepel a túlórapénzek kifizetésének egyértelmű szabályozása, a pótlékok beépítése az alapbérbe. Kiss László most csak megemlítette, jövő hétfőn már részletesen is leteszi az asztalra azt a javaslatukat, hogy a személyi jövedelemadó tervezett egy százalékos csökkentésének összegét inkább egészségügyi bérrendezésre kellene fordítani. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara korábban ötvenezer forintos azonnali alapilletmény-emelést kért az államtitkártól. Az egyeztetésen a tárca közleménye szerint a résztvevő szervezetek megerősítették az egészségügyért felelős államtitkárt, hogy az intézmények valóban kifizetik a dolgozóiknak az elrendelt túlóráért és túlmunkáért járó összegeket, ám hozzátették, ezek elszámolási ideje nem egységes, ezen az eljáráson változtatni kell.

Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke, Selmeczi Kamill értékelése szerint minden résztvevő a bérek rendezését nevezte az ágazat legfontosabb feladatának. Saját területén ez azt jelenti, hogy növelni kell a háziorvosi praxisok bevételeit, hogy meg lehessen emelni az orvosi és ápolói béreket. A szervezet elnöke úgy látja, a magyar gazdaság növekvő pályára állt, elő lehet tehát teremteni a jóléti ellátások javításának fedezetét. Ahhoz, hogy erről a politikai döntés megszülethessen, az ágazatban dolgozóknak minden információval segíteniük kell a döntéshozókat – érvelt Selmeczi Kamill, aki abban is reménykedik, hogy az alapellátást újraszabályozó törvény tervezetét is megtárgyalja mai ülésén a kormány.

A napi.hu értesülései szerint ezen a kormányülésen döntés születhet a szociális ágazatban dolgozók béremeléséről, ami az ígéret szerint júliustól kilencvenezer ember fizetését javíthatja. A kérdés két hete már eljutott a miniszterek elé, de akkor néhány kiegészítést kérve visszadobták a javaslatot. A lapnak Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár úgy fogalmazott: teljes a kormányzati egyetértés, hogy szükség van a béremelésre.

Kevésbé optimistán nyilatkozott a Népszavának Szűcs Viktória, a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság ügyvivője a kormányzattal való tegnapi tárgyalás után, mert eddig sajnos még nem vehették kézbe az írásos bérrendezési javaslatot, csak szóban kaptak tájékoztatást, hogy új szociális bértáblát vezet be a kormány. Nem tartja teljesen megnyugtatónak a bérrendezésre éves szinten betervezett 15 milliárdos többlet összeget sem, úgy számolnak, hogy annak csak töredéke lenne idén kifizetve, de azt a kijelentést végképp nem, hogy kiegészítést kapna az, aki rosszabbul járna az új besorolásokkal.  Változatlanul nincs szó klasszikus érdekegyeztetésről, csak egyfajta kormányzati tájékoztatásról – mondta lapunknak a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy a mostani egyeztetést is sikertelennek tartják emiatt. A bérrendezésre, a szociális ágazati érdekegyeztetés újraindítására és a munkaközi szünetnek a munkaidőbe történő beépítésére vonatkozó követeléseikre egyelőre csak formai válaszokat kapnak, tehát változatlanul fenntartják a sztrájkkészültséget. Mivel pedig elfogadhatatlannak tartják a tárca értelmezését, hogy elégséges szolgáltatás az, ha az adminisztratív jellegű feladatokon kívül minden szakmai munkát el kell látni sztrájk idején, a kérdés eldöntését majd a bíróságra bízzák. Szűcs Viktória a mai kormányülés döntéseitől teszi függővé a sztrájkbizottságuk további lépéseit. 

Legalább nincs visszalépés
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács tegnapi ülésén biztató terveket vázolt Czibere Károly – nyilatkozta lapunknak Hegedüs Lajos, a tanács társelnöke. A szociális ügyekért felelős államtitkár bejelentette, hogy idén a második félévben is megvan a pénz a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, a jövő évi költségvetésbe pedig sikerült visszaállítani erre a célra az idén elvont ötmilliárd forintos támogatást. A civil szervezetek által kiemelten fontosnak tartott támogató szolgálatok pedig az ideinél több pénzhez jutnak, így a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke szerint több helyen újra tudják indítani a szolgáltatást és lesz lehetőség a régi szállító járművek cseréjére is. Nincs komoly előrelépés, de legalább nem lesz több elvonás sem - értékelte a helyzetet a társelnök.