A kormányszóvivő arról beszélt, hogy készülnek a konzultáció nyomtatványai, az Orbán Viktor által jegyzett kérdőívet pedig július 1-jéig díjmentesen lehet majd visszaküldeni a mellékelt borítékban. A nemzeti konzultációs kérdőív szakmaiságát firtató újságírói kérdésére Kovács azzal válaszolt, hogy azon nem szabad ilyesmit számon kérni, mert "ez nem közvélemény-kutatás, hanem politikai kérdőív". Olyan kérdőív, amelynek "kérdései a kormány politikai szándékai szerint íródtak". Pósán szerint azért érdemes a kérdésekre válaszolni, mert ennek ismeretében tud majd a kormány és az Országgyűlés konkrét, operatív lépéseket tenni.
A Tárki legfrissebb kutatása szerint csúcson van az idegenellenesek aránya Magyarországon. 2015 áprilisában a felnőtt lakosság 46 százaléka mondta, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 9 százaléka tekinthető idegenbarátnak, szerintük minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45 százaléka mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében. Az ő körükben a legmagasabb, 94 százalékkal az arab nemzetiségűek, a legalacsonyabb, 7 százalékkal a határon túli magyarok visszautasítottsága. Az arabokénál alig alacsonyabb a romák, de 70-80 százalék felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is.
Orbán idegenellenes kérdései nem arattak sikert az Európai Unióban, különösen azért, mert a nemzeti konzultációban összekapcsolják a bevándorlást a terrorizmussal. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke egyik Facebook-bejegyzésében arra figyelmeztetett: az elfogultságon, sugalmazó, félrevezető kérdéseken, a bevándorlókkal szembeni előítéleteken alapuló nyilvános konzultációt "aligha lehet objektív alapnak tekinteni a megalapozott politika tervezéséhez". Timmermans rosszindulatúnak nevezte, hogy az Orbán által jegyzett kérdőíven a migránsokat az emberek munkahelyét és megélhetését fenyegető veszélyként állítják be, ami csak növeli az előítéleteket.
Bár Orbán Viktor fejébe senki sem lát bele, nagy a valószínűsége annak, hogy a halálbüntetés és a migránsok elleni keményebb fellépés kérdését a miniszterelnök azért élesztette fel, hogy elvegye a Jobbik témáit. Ezt állította tegnap a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilapban Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője. A Miért élesztgeti Orbán a halálbüntetést című írás szerzője szerint a második legerősebb magyar párt, "az idegengyűlölő, rasszista Jobbik" egyre sikeresebb, míg Orbán Fideszének népszerűsége "hosszú távon folyamatosan csökken". Mivel az ország gondjait már egyre nehezebb rákenni a baloldalra és a liberálisokra, Orbán "nagyobb kaliberű" fegyvert húzott elő. Magyarországnak tényleg vannak gondjai a koszovói bevándorlókkal, s a kaposvári trafikosnő meggyilkolása is tény, ami azt a látszatot keltheti a lakosság körében, hogy Orbán az ő problémáikra reagál - olvasható a cikkben.
A konzultáció kérdései ugyan az eredeti elképzelésekkel ellentétben még nem szerepelnek az az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) holnapi ülésén, a testület azonban délután fél öttől arról vitázik, milyen következményekkel járhatna, ha valamely tagállam esetleg újra bevezetné a halálbüntetést. Orbán április 21-i pécsi látogatásán a kaposvári dohánybolti gyilkossággal kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, hogy azt napirenden kell tartani, később viszont Martin Schulz EP elnöknek azt mondta, nem tervezi a halálbüntetés esetleges visszaállítását, a kormány be fogja tartani az Unió szabályait. A halálbüntetést egyebek mellett az Alapvető Jogok Chartája és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is tiltja, elrettentő hatását pedig a kriminológusok erősen vitatják.
