Adagolt bankadó

Publikálás dátuma
2015.05.07. 07:23
A bankokat meglepetésként érte a pálfordulás és bővebb magyarázatot várnak. FOTÓ: Népszava
A hitelezés növekedésétől tennék függővé, hogy az egyes bankoknak mennyivel csökkenhet a bankadója - ezt sugallta nyilatkozatában a gazdasági miniszter és a jegybank igazgatója is. Az intézkedéstől a vállalati hitelezés fokozódását várják. A pénzintézetek megkülönböztetése több jogszabályt is sérthet, köztük az EBRD-vel kötött megállapodást is.

A bankoknak érezniük kell, hogy a bankadó csökkentésének - értelemszerűen - együtt kell járnia a hitelezés növekedésével, az pedig fontos kérdés, hogy a bankoktól ezt milyen formában lehet a "legoptimálisabban kikényszeríteni". A kormány fog majd arról dönteni, hogy ennek jogszabályi környezetét meg kell-e teremteni - mondta Varga Mihály szerdán tegnap a Kossuth rádióban. A nemzetgazdasági miniszter arra reagált, hogy Nagy Márton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója a bankadó differenciált csökkentése mellett érvelt a Napi Gazdaság tegnapi számában megjelent interjújában. Az igazgató érvelése szerint a vállalatokat aktívan hitelező, portfóliója megtisztításáért lépéseket meghozó bank esetében jogos igény, hogy részesüljön a bankadó csökkenésével járó könnyítésekben. Varga Mihály még a bankadómérséklés eredeti terveit ismertette: 2016-tól a bankadó a mérlegfőösszeg 0,31 százalékára, 2017-től 2018 végéig pedig 0,21 százalékára csökken. A 2016-os mérsékléssel 60 milliárd forintot, a 2017-essel további 20-22 milliárd forintot hagy a kormány a gazdaságban - jegyezte meg a miniszter, aki azt is megemlítette, hogy a kormány fog majd arról dönteni, hogy ennek jogszabályi környezetét meg kell-e teremteni.

Szakértők szerint mind Varga Mihály, mind a majdani döntésben legfeljebb tanácsadói szerepet játszó Nagy Márton, ismét visszatért a kormány jól ismert bankellenes retorikájához. Az EBRD-vel idén februárban aláírt szándéknyilatkozatban ugyanis egyetlen szó sem szerepel arról, hogy az évek óta csökkenteni tervezett pénzintézeti különadó mérséklésének az feltétele, hogy a vállalati hitelezés növekedjen. A lapunk által megkérdezett Katona Tamás szerint a kormányzatnak az a szándéka, hogy a saját szája íze szerint értelmezze az EBRD-vel aláírt megállapodást. Ez nem az európai kultúrának megfelelő megoldás, különösen annak fényében, hogy a szabályozás visszamenőlegesen vizsgálná a hitelezési aktivitást. Az egyetemi tanár úgy véli, hogy nem a bankok fogják vissza a hitelezésüket, hanem a vállalkozások kétszer is meggondolják, hogy a bizonytalan jogi környezetben vegyenek-e fel kölcsönt.

Korábban már írtunk arról, hogy nem minden bank jár egyformán jól a bankadó csökkentésével. Idén az adókulcsa 0,53 százalékos, ez mérséklődik 0,31 százalékra. Ha minden pénzintézet egyforma arányban sújtana a jövőben is ez az adó, akkor a 8 nagybank 60 milliárd forinttal kevesebbet fizetnie. Most a 2009-es mérlegfőösszeg az adó alapja, ami a jövőben a tavalyi esztendőé lenne. Ha valamelyik banknak csökkent a mérlegfőösszege, az mindenképpen jól jár. Amelyiknek viszont növekedett, az az adómérséklésből biztos, hogy kevesebbet érez majd.

A legrosszabbul az UniCredit járna, mert a mérlegfőösszege jelentős mértékben nőtt tavaly a 2009-es állapothoz képest, így a pénzintézet bankadója mindössze 25 százalékkal mérséklődik az átlagos 50 helyett. Nem lesz a nagy nyertesek között az OTP sem, amely amellett, hogy a legnagyobb befizető, mindössze 36 százalékkal csökkentheti a bankadót. A Budapest Banknak 41 százalékkal mérséklődhet a terhe. Az állami tulajdonban lévő MKB pedig már 61 százalékkal kevesebbet fizethet majd be.

A bankadómérséklés körülményeire a jövő évi adótörvények adhatnak választ. Az azonban bizonyos, ha az adómérséklésnél differenciálnak, akkor az egyes szakértők szerint sérti a versenyegyenlőségen alapuló európai jogelveket.

Szerző

Fideszes önigazolás egy évfordulós ünnepségen - Fotók

Publikálás dátuma
2015.05.07. 07:07
Orbán Viktor és Boross Péter a konferencián – nagy egyetértés FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Kommunistázás, fideszes önigazolás és némi Gyurcsány-fóbia. Dióhéjban így lehetne összefoglalni annak a konferenciának a lényegét, amelyet a 25 éve megalakult független parlamentre emlékezve szervezett a Veritas és az Országgyűlés Hivatala. A tegnapi eseményről hiányoztak a rendszerváltáskori képviselők, illetve elvétve jelent meg néhány korábbi MDF-es, de szocialistát, szabaddemokratát nem lehetett látni. Orbán Viktortól viszont a jelenlévők megtudhatták, hogy most már tényleg beteljesítik a rendszerváltást.

Elementáris erejű sikertörténet. Ez volt a rendszerváltás, amiben azonban Orbán Viktor szerint mára sokan csalódtak. Nem is csoda, hiszen 2010-re a magyarok többsége "megtört, elfogyott az a lendület, energia és lelkesedés, amely az 1990-es évek elejét még meghatározta". A Fidesznek viszont most van elegendő felhatalmazása, ereje ahhoz, hogy a következő három évben berendezze a polgári Magyarországot, "ahogy 25 éve, sőt még előtte megálmodtuk" és "ez sem lesz kisebb feladat, mint a rendszerváltás, vagy a 2010-es alkotmányos forradalom". Minderről tegnap a Parlament Felsőházi termében beszélt a miniszterelnök, ahol a Veritas Történetkutató Intézet és az Országgyűlés Hivatala szervezésében a 25 éve megalakult független Országgyűlésre emlékeztek.

FOTÓ: Molnár Ádám

FOTÓ: Molnár Ádám

Orbán hosszan fejtegette a rendszerváltás negatívumait: a megszűnt egymillió munkahelyet, a veszni hagyott keleti piacokat, a spontán privatizációt. A 2008-as pénzügyi válság után tovább fogyatkozott az a bizalom, amellyel a magyarok 40 év kommunizmus után a szabályozatlan piacgazdasághoz és a liberális demokráciához viszonyultak. Ez az oka, hogy ma már egyre kevesebben vannak, akik a rendszerváltás színét, és egyre többen, akik már csak a fonákját képesek látni. Nekik üzente, hogy 1990. május 2-án még a Varsói Szerződés és a KGST tagjai voltunk, Magyarországon szovjet csapatok állomásoztak. "Képviselőnek, kormányfőnek lenni nem volt életbiztosítás", ezért illő méltón megemlékezni Antall Józsefről, a szabad Magyarország első miniszterelnökéről, akire kiszabta a sors azt az embert próbáló feladatot, hogy "a belpolitika Szküllái és a külpolitika Kharübdiszei között átvezesse hazánkat a slampos diktatúrából a képviseleti demokráciába, a tervgazdaságból a piacgazdaságba".

Beszélt arról, hogy a piacgazdaság rendszere láthatóvá tette mindazt, amit a szocializmus sokáig képes volt az emberek szeme elől elrejteni: a munkanélküliséget, az inflációt, a reális piaci árakat, a nagy iparvállalatok válságos helyzetét. Sokak számára volt keserű az ébredés. Voltak, akik szerettek volna "visszaszenderülni", és "a Kádár-rendszer iránt érzett nosztalgiára rájátszó ígéretek lényegében kisiklatták a rendszerváltás folyamatát". 1994-ben esélytelenként indult a választáson az, aki csak annyit ígért, amennyi összhangban volt az ország lehetőségeivel. "Ez volt az 1994-es választás nagy leckéje, és bizony a felelőtlen ígéretek előbb felőrölték az ország erőtartalékait, majd súlyos eladósodáshoz vezettek. Az egyértelmű töréspontot azonban 2006 ősze jelentette, amikor napvilágra került az őszödi beszéd" - mondta. Orbán szerint a magyarok így jutottak el "az ország érdekéért a saját életét feláldozó miniszterelnöktől a saját politikai túléléséért az ország érdekét feláldozó miniszterelnökig".

Szavai szerint 2010-ben a magyar népnek két évtizedes "ütemkéséssel" ugyan, de "úgy tetszett, mégiscsak csinál egy forradalmat", amellyel a választók elegendő erőt adtak ahhoz, hogy "megcselekedjük mindazt, amit a haza megkövetelt". "Védjük a családokat, munkát adunk segély helyett, kiállunk a magyar érdekek mellett Brüsszelben, és visszaszereztük a nemzeti szuverenitásunkat is. Harcunkat megharcoltuk, jó mulatság, férfi munka volt. Hölgyeknek köszönjük a segítséget" - mondta.

FOTÓ: Molnár Ádám

FOTÓ: Molnár Ádám

Felvezető beszédében Kövér László a tőle megszokott módon sarkosan fogalmazott a "rendszerváltozás" előtti korszakról, amelyet "internacionalista nemzetárulásnak" nevezett. Az országgyűlés elnöke szerint a történelemben egyedül a rendszerváltozás nem hozott vereséget az országnak. Antall kormányát ő azzal védte, hogy annak a kármentésre kellett fordítania ereje tetemes részét. "Az úgynevezett reformkommunisták a hatalom békés átadásával a rájuk omlani készülő, őket is maga alá temetni akaró csődtömeg kényszerű csődgondnoki feladatait ruházták át az első szabadon választott Országgyűlésre és kormányra" - vélte Kövér. Tették ezt azért, hogy ők ne csupán mentesüljenek országlásuk következményei alól, de a diktatórikus hatalom képviselőiből a jogállam áldásaival élve a demokratikus hatalom kíméletlen bírálóivá legyenek - fűzte hozzá. Mindezek tetejében "a diktatúra áldozatai nem lettek a demokrácia nyertesei", az előző rendszer hatalmasságai viszont sikeresen átmenthették hatalmukat a rendszerváltás utánra, és továbbra is "gyümölcsöztethették korábbi kapcsolataikat". Véleménye szerint ez az egyik fontos - bár nem egyetlen oka annak -, hogy a rendszerváltással összefüggő viták immár negyedszázados távlat ellenére mostanáig sem jutottak nyugvópontra. Kövér nemzeti minimumot sürgetett. Arról beszélt, hogy végtelen hosszúságú vitákat folytatnak evidenciákról és míg a térségben a belpolitikai viták és vádaskodások az ország határain belül maradnak, addig a magyar belpolitikai viták globálissá terebélyesednek. Ennek a helyzetnek a megszüntetése, a nemzeti minimum megtalálása, az evidenciák felismerése, és ezzel a róluk folytatott terméketlen viták lezárása a rendszerváltozás óta vonszolt, egyre növekvő adóssága a magyar politikai elit egészének.

FOTÓ: Molnár Ádám

FOTÓ: Molnár Ádám

Kónyáné Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettese előadásában részletesen felidézte az első szabadon választott parlament létrejöttéhez szükséges törvényalkotási folyamatot. Kádár Béla akadémikus, az Antall-kormány külgazdasági minisztere úgy vélte, hogy a negyedszázada összeomlott rendszer ma is kísért, Lánczi András egyetemi tanár pedig azt fejtegette, ha igaz, hogy szokások és erkölcsök tartanak fenn egy társadalmat, akkor nehéz évszázadon van túl a magyar társadalom. Zinner Tibor, az intézet kutatócsoport-vezetője a semmisségi törvényeket és Balsai Istvánt magasztalta.

FOTÓ: Molnár Ádám

FOTÓ: Molnár Ádám

Boross Péter volt miniszterelnök, a Veritas Tanácsadó Testületének elnöke, miután az intézetnek megköszönte, hogy megszervezték az emlékkonferenciát, arról elmélkedett, hogy a mai napig tartó történelemtorzítással és önmarcangoló, önlebecsülő történetírással szemben a Veritas nevéhez illően kimondja az igazságot, amire szükség is van. Ha ez nincs, előfordulhat, hogy évtizedek múlva a mai Magyarországról mindenféle mocskolódások jelennek meg, amelyek gyilkosságokról, tüntetésekről szólnak, pedig arról kellene majd írni, hogy a "felszabadulás" óta ilyen jó makrogazdasági adatok még nem voltak.

Áder a Kis-Balatont választotta
A rendezvényen a miniszterelnök és a házelnök mellett ott volt a kormány néhány tagja, Tirts Tamás korábbi fideszes képviselő, Balsai István, Salamon László, Horváth János, Latorcai János, illetve Stumpf István, akinek azonban 1990-ben még kevés köze volt a parlamenthez. Hiányoztak viszont a korábbi és a jelenlegi szocialista, illetve szabaddemokrata képviselők, házelnökök, ott volt viszont a Kossuth téri tüntetésekről ismert Gonda László. Áder János köztársasági elnök tegnap a Kis-Balatonhoz látogatott.

Szerző

Fideszes önigazolás egy évfordulós ünnepségen - Fotók

Publikálás dátuma
2015.05.07. 07:07
Orbán Viktor és Boross Péter a konferencián – nagy egyetértés FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Kommunistázás, fideszes önigazolás és némi Gyurcsány-fóbia. Dióhéjban így lehetne összefoglalni annak a konferenciának a lényegét, amelyet a 25 éve megalakult független parlamentre emlékezve szervezett a Veritas és az Országgyűlés Hivatala. A tegnapi eseményről hiányoztak a rendszerváltáskori képviselők, illetve elvétve jelent meg néhány korábbi MDF-es, de szocialistát, szabaddemokratát nem lehetett látni. Orbán Viktortól viszont a jelenlévők megtudhatták, hogy most már tényleg beteljesítik a rendszerváltást.

Elementáris erejű sikertörténet. Ez volt a rendszerváltás, amiben azonban Orbán Viktor szerint mára sokan csalódtak. Nem is csoda, hiszen 2010-re a magyarok többsége "megtört, elfogyott az a lendület, energia és lelkesedés, amely az 1990-es évek elejét még meghatározta". A Fidesznek viszont most van elegendő felhatalmazása, ereje ahhoz, hogy a következő három évben berendezze a polgári Magyarországot, "ahogy 25 éve, sőt még előtte megálmodtuk" és "ez sem lesz kisebb feladat, mint a rendszerváltás, vagy a 2010-es alkotmányos forradalom". Minderről tegnap a Parlament Felsőházi termében beszélt a miniszterelnök, ahol a Veritas Történetkutató Intézet és az Országgyűlés Hivatala szervezésében a 25 éve megalakult független Országgyűlésre emlékeztek.

FOTÓ: Molnár Ádám

FOTÓ: Molnár Ádám

Orbán hosszan fejtegette a rendszerváltás negatívumait: a megszűnt egymillió munkahelyet, a veszni hagyott keleti piacokat, a spontán privatizációt. A 2008-as pénzügyi válság után tovább fogyatkozott az a bizalom, amellyel a magyarok 40 év kommunizmus után a szabályozatlan piacgazdasághoz és a liberális demokráciához viszonyultak. Ez az oka, hogy ma már egyre kevesebben vannak, akik a rendszerváltás színét, és egyre többen, akik már csak a fonákját képesek látni. Nekik üzente, hogy 1990. május 2-án még a Varsói Szerződés és a KGST tagjai voltunk, Magyarországon szovjet csapatok állomásoztak. "Képviselőnek, kormányfőnek lenni nem volt életbiztosítás", ezért illő méltón megemlékezni Antall Józsefről, a szabad Magyarország első miniszterelnökéről, akire kiszabta a sors azt az embert próbáló feladatot, hogy "a belpolitika Szküllái és a külpolitika Kharübdiszei között átvezesse hazánkat a slampos diktatúrából a képviseleti demokráciába, a tervgazdaságból a piacgazdaságba".

Beszélt arról, hogy a piacgazdaság rendszere láthatóvá tette mindazt, amit a szocializmus sokáig képes volt az emberek szeme elől elrejteni: a munkanélküliséget, az inflációt, a reális piaci árakat, a nagy iparvállalatok válságos helyzetét. Sokak számára volt keserű az ébredés. Voltak, akik szerettek volna "visszaszenderülni", és "a Kádár-rendszer iránt érzett nosztalgiára rájátszó ígéretek lényegében kisiklatták a rendszerváltás folyamatát". 1994-ben esélytelenként indult a választáson az, aki csak annyit ígért, amennyi összhangban volt az ország lehetőségeivel. "Ez volt az 1994-es választás nagy leckéje, és bizony a felelőtlen ígéretek előbb felőrölték az ország erőtartalékait, majd súlyos eladósodáshoz vezettek. Az egyértelmű töréspontot azonban 2006 ősze jelentette, amikor napvilágra került az őszödi beszéd" - mondta. Orbán szerint a magyarok így jutottak el "az ország érdekéért a saját életét feláldozó miniszterelnöktől a saját politikai túléléséért az ország érdekét feláldozó miniszterelnökig".

Szavai szerint 2010-ben a magyar népnek két évtizedes "ütemkéséssel" ugyan, de "úgy tetszett, mégiscsak csinál egy forradalmat", amellyel a választók elegendő erőt adtak ahhoz, hogy "megcselekedjük mindazt, amit a haza megkövetelt". "Védjük a családokat, munkát adunk segély helyett, kiállunk a magyar érdekek mellett Brüsszelben, és visszaszereztük a nemzeti szuverenitásunkat is. Harcunkat megharcoltuk, jó mulatság, férfi munka volt. Hölgyeknek köszönjük a segítséget" - mondta.

FOTÓ: Molnár Ádám

FOTÓ: Molnár Ádám

Felvezető beszédében Kövér László a tőle megszokott módon sarkosan fogalmazott a "rendszerváltozás" előtti korszakról, amelyet "internacionalista nemzetárulásnak" nevezett. Az országgyűlés elnöke szerint a történelemben egyedül a rendszerváltozás nem hozott vereséget az országnak. Antall kormányát ő azzal védte, hogy annak a kármentésre kellett fordítania ereje tetemes részét. "Az úgynevezett reformkommunisták a hatalom békés átadásával a rájuk omlani készülő, őket is maga alá temetni akaró csődtömeg kényszerű csődgondnoki feladatait ruházták át az első szabadon választott Országgyűlésre és kormányra" - vélte Kövér. Tették ezt azért, hogy ők ne csupán mentesüljenek országlásuk következményei alól, de a diktatórikus hatalom képviselőiből a jogállam áldásaival élve a demokratikus hatalom kíméletlen bírálóivá legyenek - fűzte hozzá. Mindezek tetejében "a diktatúra áldozatai nem lettek a demokrácia nyertesei", az előző rendszer hatalmasságai viszont sikeresen átmenthették hatalmukat a rendszerváltás utánra, és továbbra is "gyümölcsöztethették korábbi kapcsolataikat". Véleménye szerint ez az egyik fontos - bár nem egyetlen oka annak -, hogy a rendszerváltással összefüggő viták immár negyedszázados távlat ellenére mostanáig sem jutottak nyugvópontra. Kövér nemzeti minimumot sürgetett. Arról beszélt, hogy végtelen hosszúságú vitákat folytatnak evidenciákról és míg a térségben a belpolitikai viták és vádaskodások az ország határain belül maradnak, addig a magyar belpolitikai viták globálissá terebélyesednek. Ennek a helyzetnek a megszüntetése, a nemzeti minimum megtalálása, az evidenciák felismerése, és ezzel a róluk folytatott terméketlen viták lezárása a rendszerváltozás óta vonszolt, egyre növekvő adóssága a magyar politikai elit egészének.

FOTÓ: Molnár Ádám

FOTÓ: Molnár Ádám

Kónyáné Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettese előadásában részletesen felidézte az első szabadon választott parlament létrejöttéhez szükséges törvényalkotási folyamatot. Kádár Béla akadémikus, az Antall-kormány külgazdasági minisztere úgy vélte, hogy a negyedszázada összeomlott rendszer ma is kísért, Lánczi András egyetemi tanár pedig azt fejtegette, ha igaz, hogy szokások és erkölcsök tartanak fenn egy társadalmat, akkor nehéz évszázadon van túl a magyar társadalom. Zinner Tibor, az intézet kutatócsoport-vezetője a semmisségi törvényeket és Balsai Istvánt magasztalta.

FOTÓ: Molnár Ádám

FOTÓ: Molnár Ádám

Boross Péter volt miniszterelnök, a Veritas Tanácsadó Testületének elnöke, miután az intézetnek megköszönte, hogy megszervezték az emlékkonferenciát, arról elmélkedett, hogy a mai napig tartó történelemtorzítással és önmarcangoló, önlebecsülő történetírással szemben a Veritas nevéhez illően kimondja az igazságot, amire szükség is van. Ha ez nincs, előfordulhat, hogy évtizedek múlva a mai Magyarországról mindenféle mocskolódások jelennek meg, amelyek gyilkosságokról, tüntetésekről szólnak, pedig arról kellene majd írni, hogy a "felszabadulás" óta ilyen jó makrogazdasági adatok még nem voltak.

Áder a Kis-Balatont választotta
A rendezvényen a miniszterelnök és a házelnök mellett ott volt a kormány néhány tagja, Tirts Tamás korábbi fideszes képviselő, Balsai István, Salamon László, Horváth János, Latorcai János, illetve Stumpf István, akinek azonban 1990-ben még kevés köze volt a parlamenthez. Hiányoztak viszont a korábbi és a jelenlegi szocialista, illetve szabaddemokrata képviselők, házelnökök, ott volt viszont a Kossuth téri tüntetésekről ismert Gonda László. Áder János köztársasági elnök tegnap a Kis-Balatonhoz látogatott.

Szerző