A bankoknak érezniük kell, hogy a bankadó csökkentésének - értelemszerűen - együtt kell járnia a hitelezés növekedésével, az pedig fontos kérdés, hogy a bankoktól ezt milyen formában lehet a "legoptimálisabban kikényszeríteni". A kormány fog majd arról dönteni, hogy ennek jogszabályi környezetét meg kell-e teremteni - mondta Varga Mihály szerdán tegnap a Kossuth rádióban. A nemzetgazdasági miniszter arra reagált, hogy Nagy Márton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója a bankadó differenciált csökkentése mellett érvelt a Napi Gazdaság tegnapi számában megjelent interjújában. Az igazgató érvelése szerint a vállalatokat aktívan hitelező, portfóliója megtisztításáért lépéseket meghozó bank esetében jogos igény, hogy részesüljön a bankadó csökkenésével járó könnyítésekben. Varga Mihály még a bankadómérséklés eredeti terveit ismertette: 2016-tól a bankadó a mérlegfőösszeg 0,31 százalékára, 2017-től 2018 végéig pedig 0,21 százalékára csökken. A 2016-os mérsékléssel 60 milliárd forintot, a 2017-essel további 20-22 milliárd forintot hagy a kormány a gazdaságban - jegyezte meg a miniszter, aki azt is megemlítette, hogy a kormány fog majd arról dönteni, hogy ennek jogszabályi környezetét meg kell-e teremteni.
Szakértők szerint mind Varga Mihály, mind a majdani döntésben legfeljebb tanácsadói szerepet játszó Nagy Márton, ismét visszatért a kormány jól ismert bankellenes retorikájához. Az EBRD-vel idén februárban aláírt szándéknyilatkozatban ugyanis egyetlen szó sem szerepel arról, hogy az évek óta csökkenteni tervezett pénzintézeti különadó mérséklésének az feltétele, hogy a vállalati hitelezés növekedjen. A lapunk által megkérdezett Katona Tamás szerint a kormányzatnak az a szándéka, hogy a saját szája íze szerint értelmezze az EBRD-vel aláírt megállapodást. Ez nem az európai kultúrának megfelelő megoldás, különösen annak fényében, hogy a szabályozás visszamenőlegesen vizsgálná a hitelezési aktivitást. Az egyetemi tanár úgy véli, hogy nem a bankok fogják vissza a hitelezésüket, hanem a vállalkozások kétszer is meggondolják, hogy a bizonytalan jogi környezetben vegyenek-e fel kölcsönt.
Korábban már írtunk arról, hogy nem minden bank jár egyformán jól a bankadó csökkentésével. Idén az adókulcsa 0,53 százalékos, ez mérséklődik 0,31 százalékra. Ha minden pénzintézet egyforma arányban sújtana a jövőben is ez az adó, akkor a 8 nagybank 60 milliárd forinttal kevesebbet fizetnie. Most a 2009-es mérlegfőösszeg az adó alapja, ami a jövőben a tavalyi esztendőé lenne. Ha valamelyik banknak csökkent a mérlegfőösszege, az mindenképpen jól jár. Amelyiknek viszont növekedett, az az adómérséklésből biztos, hogy kevesebbet érez majd.
A legrosszabbul az UniCredit járna, mert a mérlegfőösszege jelentős mértékben nőtt tavaly a 2009-es állapothoz képest, így a pénzintézet bankadója mindössze 25 százalékkal mérséklődik az átlagos 50 helyett. Nem lesz a nagy nyertesek között az OTP sem, amely amellett, hogy a legnagyobb befizető, mindössze 36 százalékkal csökkentheti a bankadót. A Budapest Banknak 41 százalékkal mérséklődhet a terhe. Az állami tulajdonban lévő MKB pedig már 61 százalékkal kevesebbet fizethet majd be.
A bankadómérséklés körülményeire a jövő évi adótörvények adhatnak választ. Az azonban bizonyos, ha az adómérséklésnél differenciálnak, akkor az egyes szakértők szerint sérti a versenyegyenlőségen alapuló európai jogelveket.
