Az európai intézmények egységesen elítélik a halálbüntetést, esetleges bevezetése elfogadhatatlan az európai közösséghez való tartozással - derült ki az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságának csütörtöki vitáján. A felszólaló képviselők közötti különbség legfeljebb az volt, hogy a jobboldali, néppártiak azt próbálták bizonygatni, hogy Orbán nem is gondolja azt, amit mond, meg nem is úgy mondta, ahogy mondta, meg ha mondta is, akkor sem mondta.
Alaposan felbolydultak ugyanis a kedélyek, miután Orbán Viktor kijelentette, a halálbüntetés visszaállításának kérdését napirenden kell tartani. Az EP elnöke, Martin Schulz felhívta a magyar kormányfőt, aki biztosította, nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását, és Magyarország minden vonatkozó európai törvényt, szerződést kötelezőnek tart magára nézvést. Ennek ellenére nem csillapodtak a kedélyek, hiszen Orbán és a Fidesz prominensei folyamatosan a halálbüntetésről szóló társadalmi, politikai vita legitimitásáról értekeznek. A LIBE ezért rendezett vitát az Elnökök Tanácsának kérésére arról, milyen következményekkel járna egy uniós tagállamra, ha az bevezetné a halálbüntetést.
Az Európai Bizottság képviselője csütörtökön (is) egyértelművé tette, ez elfogadhatatlan, s Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Frans Timmermans alelnök is egyértelműen elítélte a halálbüntetés esetleges újbóli bevezetését Magyarországon, vagy más uniós tagállamban. Ez azonnal ellenlépéseket vonna maga után, mert az EU-n belül nem lehetséges a halálbüntetés, hiszen az sérti az Európai Alapjogi Charta 2. cikkét, az emberi méltóságot és jogokat.
A vitában a szociáldemokraták világossá tették, hogy az Orbán-kormány a populizmust próbálja kiszolgálni a halálbüntetés témájának felvetésével, éppen úgy, mint a menekültek és a terrorizmus embertelen összemosásával. Mások is tragikusnak, a keresztény értékek megcsúfolásának nevezték Orbán halálbüntetéses ötletelését, illetve a menekültügyben kezdeményezett úgynevezett "nemzeti konzultációt", amellyel a Fidesz-kormány kriminalizálja a migrációt. A liberális Louis Michel emlékeztetett: Orbán egy demokratának elfogadhatatlan dolgokról beszél, manipulálni akar, "az ember természetének leggyűlöletesebb részét akarja előszedni. Hány éve nézzük tétlenül, mi folyik Magyarországon?" - tette fel a kérdést. Michel a néppártiaknak is üzent: rosszul értelmezett szolidaritás jellemzi őket, ha kiállnak Orbán mellett, aki a félelem hangulatát akarja elterjeszteni Magyarországon. "Ez most nem a dialógus, hanem a cselekvés, akár a szankciók ideje is" - fejezte be.
A luxemburgi Frank Engel néppárti képviselő is határozottan állást foglalt: a spanyol-görög diktatúrák óta nem volt olyan európai vezető, aki a halálbüntetés visszaállításáról beszélt volna. Egyben kitért arra is, hogy ő maga néppárti politikus, tehát egy "politikai családba" tartozik a Fidesszel: "azt mondják nekem, hogy ne beszéljek róla (Orbánról), vagy védjem, de én fel vagyok háborodva." Kiábrándultságának adott hangot amiatt is, hogy mindig egy ember, Orbán, és mindig egy ország, az Orbán-vezette Magyarország felől érkeznek ilyen elkeserítő kezdeményezések. Soha más európai kormányfő nem játszott a halálbüntetés gondolatával - mondta, hozzátéve, már elege van abból, hogy néppárti képviselőként mindig Orbán miatt kell magyarázkodnia.
Erre nem is reagálva Gál Kinga a Fidesz nevében némiképp ellentmondásosan azt mondta, hogy nem ért egyet a halálbüntetés kérdésének magyarországi felvetésével, bár megérti az érzelmi hátterét, de az EP-ben erről folytatott vitát mindenképpen feleslegesnek tartja. Arról Gál hallgatott, hogy a magyar kormány képviselői itthon napok óta a legsúlyosabb büntetési formáról való vita legitimitásáról nyilatkoznak. Ezzel kapcsolatban Niedermüller Péter, a bizottság DK-s tagja világossá tette, hogy Orbán a szélsőjobboldalnak játszik, annak szlogenjeit ismételgeti. A menekültekkel kapcsolatos "konzultációs kérdéseket" szerinte érdemes lenne az EP illetékes bizottságának is megvitatnia, és akkor kiderülne, hogy Orbán kezdeményezése egyértelműen szélsőjobboldali szellemiséget tükröz.
Kedden Kovács Zoltán kormányszóvivő és Pósán László fi deszes országgyűlési képviselő mutatta be a bevándorlásról szóló „nemzeti konzultáció”kérdőíveit a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában (KEKKH) FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA
Az úgynevezett "nemzeti konzultáció", amelyet a napokban Orbán a bevándorlás kérdéskörében indított, egyébként még az eredeti témánál is hevesebb reakciókat váltott ki az EP-képviselőkből. Laura Ferrara a jobboldali EFDD pártcsoport nevében egyenesen "pszichológiai terrorizmusnak" nevezte a menekültek kriminalizálását. Az is elhangzott, hogy a bevándorlás és a terrorizmus összemosása szembemegy a bevándorlásügyi EU-s szakpolitika alapelveivel, és - ahogy egy zöldpárti képviselő felhívta a figyelmet - szégyenletes, hogy Magyarország többet költ a konzultációra, mint a bevándorlókra. Hozzátette: "sokan elfelejtették 11 év alatt, milyen elvek alapján csatlakoztak az EU-hoz". Elfogadhatatlannak nevezte az Európai Néppárt nevében az Orbán Viktor-féle nemzeti konzultációt Monika Hohlmeier, a német CDU-CSU EP-képviselője is. Az EP állampolgári jogi bizottságban a néppárti csoport koordinátora (vezetője) közölte: "nem tehetünk efféle engedményeket a demagógiának". Ilyen kemény elhatárolódás még nem érte az Orbán-kormányt a Néppárt, s főleg annak egy német politikusa részéről.
