Semmi nem drága - Halálos játék a szavazatokért

Publikálás dátuma
2015.05.08. 21:39
Pápai Gábor rajza
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európai Unió életszerűtlen szabályai nélkül Magyarország képes lenne megvédeni magát a megélhetési bevándorlóktól. Az illegális határátlépés törvénysértés, aki elköveti azt azonnal őrizetbe kell venni. A halálbüntetéssel kapcsolatban mindenkinek javasolja: gondolkodjon el, hogy mi lenne, ha az ő gyerekét, feleségét, édesapját, édesanyját ölnék meg. A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában adott interjút.

A halálbüntetéssel és a migrációs kérdéssel kapcsolatos kormányálláspont kifejtése uralta Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjúját a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A migrációról a miniszterelnök azt mondta: az illegális bevándorlást minden esetben törvénysértésnek kell tekinteni, az ugyanis nem egy "bocsánatos bűn", nem egy "kedélyes délutáni szórakozás". "Ha nem szabályozzuk a bevándorlókat, hanem egy ilyen kollégiumi házibulit hirdetünk, hogy mindenki jöhet, aki ráér és akar, és addig marad, ameddig a kakas kukorékolni nem kezd", akkor a kormány által célul tűzött polgári berendezkedésnek semmi esélye nem lesz - fogalmazott Orbán Viktor. Felhívta a figyelmet arra, hogy három év alatt a hússzorosára nőtt a magyar határt illegálisan átlépők száma, ami Európában is kiemelkedő adat. Ha pedig majd az osztrákok és a németek megakadályozzák az illegális határátlépéseket a saját határaiknál - folytatta -, akkor "mint egy nagy zsákban, minden illegálisan Magyarországra érkezett menekült itt marad nálunk", ami veszélybe sodorja a megélhetést, a munkahelyeket.

Az evangélikus egyház a halálbüntetés ellen
Öt éve még várta a Fidesz hatalomra kerülését Fabiny Tamás evangélikus püspök, most viszont jó adag értetlenség van benne, mivel a kétharmados többségtől azt várta, hogy elegánsabban, nyugodtabban kormányoznak, de meglepte az érdemi konzultáció teljes hiánya. Fabiny a Mandinernek adott interjújában kritizálta a halálbüntetés felvetését és a bevándorlással kapcsolatos nemzeti konzultációt. Az evangélikus egyház álláspontja egyértelmű: az elnökség hét szavazati jogú tagjából hatan mondtak igent a halálbüntetés-ellenes nyilatkozatra, s csak egyvalaki ellenezte. A püspök a bevándorlós nemzeti konzultációról azt mondta: "szándékosan manipulatív a kérdéssor", ráadásul az a kormány teszi ezt, amely "rengeteget hivatkozott a keresztyén értékekre, azokat alaptörvénybe foglalta, számon kérte Brüsszelen". Hiányolta azt is, hogy a kormány meg sem kérdezte, mit tudna segíteni a bevándorlás problémájában az egyház.

Szerinte azonban "ha az EU nem kényszerít ránk életszerűtlen szabályokat, ha ezeket a szabályokat le tudjuk rúgni magunkról - és mi erre készülünk -, akkor mi képesek vagyunk Magyarországot megvédeni a megélhetési bevándorlóktól". Mindenkit, aki illegálisan lépi át a határt, törvénysértőnek kell tekinteni, és mint minden törvénysértőt, itt is azonnal azt, aki ezt elköveti, ellenőrzés alá kell vonni, őrizetbe kell venni, és utána le kell folytatni az eljárásokat. Akiről kiderül, hogy valóban politikai üldözött, annak az erre vonatkozó szabályok szerint meg kell adni az Európában való tartózkodás lehetőségét, na, de az emberek többsége nem ilyen. A magyarországi tervekre vonatkozó brüsszeli reakciókat - mondta - elismerésnek tekinti, nem pedig kritikának. Magyarország az egyetlen ország, amely nyíltan, világosan beszél erről a problémáról, aki pedig így tesz, azzal vitatkoznak - fűzte hozzá. Orbán Viktor közölte azt is, őrült, méltánytalan ötletnek tartja azt az európai elképzelést, amely szerint "valaki beengedi a menekülteket a saját országába", majd utána "szétosztja" a többi tagállam között.

Szerinte most nem szolidaritásra van szükség, hanem a törvények érvényesítésére. Mindenki védje meg a saját határait - javasolta, megjegyezve, a közös európai fellépésnek arra kellene irányulnia, hogy helyezzék a kontinensen kívülre a problémát. Ezért helyesnek tartja azt az álláspontot, hogy az embercsempészek hajóit meg kell semmisíteni, el kell kobozni, meg kell akadályozni, hogy a menekültek, akik csak illegálisan tudnak belépni Európába, meginduljanak. Azt is szorgalmazta, hogy több energiát kell fordítani azoknak az államoknak a megerősítésére, ahonnan elindulnak a menekültek, hogy ezek az országok meg tudják védeni a saját határaikat.

ENSZ-szervezet a menekültekről
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felemeli a szavát az idegengyűlölet egyre gyakoribb magyarországi megnyilvánulásai ellen, és aggodalmát fejezi ki a magyar kormány azon törekvése miatt, hogy a nemzeti konzultáció "rávezető jellegű kérdéseiben" a menekülteket veszélyforrásként tüntesse fel - tartalmazza az UNHCR közleménye, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez. "Mély aggodalommal tölt el bennünket, ahogyan a magyar kormány egyre erőteljesebben rágalmazza azokat az embereket, akik Szíriából, Afganisztánból, Irakból és más háborús övezetekből menekültek el, és akiknek kétségbeesett szükségük van biztonságra és védelemre Magyarországon" - fogalmazott a dokumentum szerint Montserrat Feixas Vihé, az UNHCR budapesti székhelyű Közép-európai Regionális Képviseletének vezetője. Ezért felszólítják az ENSZ 1951-es Menekültügyi Egyezményét aláíró Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot. Az UNHCR tiszteletben tartja minden ország jogát, hogy a polgáraival bármely általa választott módon konzultáljon, viszont aggódik a kérdőív szövegezése miatt. A kérdéssor szándékosan keveri a menekülteket és menedékkérőket az úgynevezett gazdasági bevándorlókkal, miközben tévesen hibáztatja a menekülteket számos állítólagosan Magyarországra és Európára leselkedő veszély miatt.

Az Európai Unióban a héten már nagy vihart kavart "napirendről", a halálbüntetésről azt mondta: "Ki akarunk alakítani egy európai közvéleményt, amely hajlik arra, hogy a halálbüntetés bevezetése vagy be nem vezetése kerüljön vissza nemzetállami jogkörbe. Semmi okunk arra, hogy erről a kérdésről ugyanúgy gondolkodjon egyik vagy másik ország". Ha az megtörtént - folytatta -, akkor "utána tudunk dönteni arról, hogy bevezessük-e vagy sem".

Arra a kérdésre, hogy ő halálbüntetés-párti-e, Orbán Viktor azt válaszolta: "én az élet pártján vagyok". Mint fogalmazott, onnan nézi a kérdést, mire van szükség a törvénytisztelő emberek megvédéséhez. "Ha mi meg tudjuk őket védeni halálbüntetés bevezetése nélkül, akkor védjük meg őket úgy, ha azonban másképp nem megy, akkor be kell vezetni" - mondta. Kifejtette: "nagyon sokan vannak, akik azt hisszük, hogy ha van halálbüntetés, illetve egyes bűncselekmények halálbüntetéssel való fenyegetettsége létezik, akkor nagyobb biztonságban vagyunk". Hozzátette, nagy vita van arról, hogy ez így van-e vagy sem, de fontos kérdés, hogy az emberek mit gondolnak erről. A miniszterelnök egyúttal örömét fejezte ki, hogy része lehetett e vita megindulásában, hogy "kiegyensúlyozottabbá válik a közgondolkodás ebben a kérdésben", mert - mondta - a nyilvánosságban rendszeresen csak a gyilkosok, a bűncselekményt túlélt elkövetők jogairól, életéről szoktak gondolkodni. Orbán Viktor ezért azt kéri a vitában részt vevőktől, legalább egy pillanat erejéig gondolkodjanak el úgy is a kérdésről, hogy mi van, ha az ő gyereküket vagy feleségüket, édesapjukat, édesanyjukat ölték volna meg.

Kormánylevél a Guardianban

A The Guardian brit lap pénteken közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő olvasói levelét, amely szerint az újság április 29-én megjelent, Magyar miniszterelnök: hozzuk vissza a halálbüntetést, és építsünk munkatáborokat a bevándorlóknak című cikke egy sor súlyos pontatlanságot és torzítást tartalmaz. A halálbüntetés ügyében Kovács cáfolja a cikkírónak azt a megjegyzését, hogy Orbán Viktor az uniós törvényekkel való szembeszegüléssel és a halálbüntetés visszaállításával fenyegetőzik. A miniszterelnök valójában (egy azt illető riporteri kérdésre, hogy nemrég brutálisan megöltek egy fiatal nőt) azt mondta, hogy ilyen bűntettek láttán a jelenlegi törvények nem tűnnek eléggé elrettentőknek - írja a szóvivő. Orbán nem fenyegetett az uniós törvényekkel való szembeszállással, csak azt mondta, hogy ilyen körülmények között vitára van szükség. Az olvasói levél szerint a magyar kormány tiszteletben tartja a hatályos törvényeket, a halálbüntetést tiltó magyar alkotmányt és az uniós törvények iránti elkötelezettségét.

A kormányszóvivő a brit lap cikkének azt a részét is cáfolja, amely szerint a magyar kormányfő "internálótáborok létesítését ajánlja az illegális bevándorlók számára, s azt hangoztatja, hogy munkára kell kényszeríteni őket". A kormány nemzeti konzultációt indított a bevándorlás tárgyában egy kérdőívvel, amely nem politikai dokumentum vagy törvényjavaslat, és sehol sincs benne szó internálótáborokról vagy munkára kényszerítésről - folytatja Kovács. Szerinte világos, hogy a cikk írója a kérdőív egy félrefordított változatát használta.

Pártvélemények

Az Együtt szerint Orbán Viktor miniszterelnök az általános politikai értékek megkérdőjelezése után eljutott az általános emberi értékek megkérdőjelezéséig, "erről szól a halálbüntetés belengetése". Szavahihető-e az a kormányfő, aki egy hete - amikor az Európai Parlament elnökével beszélt - még úgy nyilatkozott, hogy Magyarország nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, pénteken viszont arról nyilatkozik, hogy "megfontolják ennek a gondolatnak a kivitelezhetőségét".

A Demokratikus Koalíció szerint Magyarország polgári berendezkedésének legnagyobb akadálya Orbán Viktor miniszterelnök és az általa folytatott politika. Orbán Viktor a pénteki interjúban amellett érvelt, hogy a halálbüntetés bevezetésének kérdése legyen tagállami hatáskör az Európai Unióban. Az európai Magyarország polgárai megvetéssel tekintenek arra a politikusra, aki "a halál kufárja".

A szocialisták EP-képviselője, Ujhelyi István szerint tévedésben van, és hazudik a magyar társadalomnak Orbán Viktor. A szocialista EP-képviselő a miniszterelnök péntek reggeli kijelentésére reagálva lapunknak azt mondta, Brüsszelben már nemcsak a szociáldemokraták és a liberálisok, hanem a néppártiak is kendőzetlenül támadják a saját pártcsaládjukhoz tartozó Fidesz elnökét a migrációs kérdőív és a halálbüntetés visszaállításának emlegetése miatt. A halálbüntetés bevezetése azt jelentené, hogy a magyarokat újra kellene szavaztatni az ország uniós tagságáról. Hiszen, ha az alapszerződés módosítását kérik, az azt jelzi, hogy a mai uniós alapokmányokat nem fogadja el Magyarország - fogalmazott Ujhelyi. Ha ez így van, akkor tessék szíves lenni megkérdezni a magyar társadalmat, akar-e újra útlevéllel utazni, van-e arra ereje az országnak, hogy a külföldön dolgozó 600 ezer fiatalnak itthon munkát adjon, miből fizessük az iskolák, kórházak fejlesztését, amit jelenleg az unió fedez - tette hozzá. A szocialista politikus szerint Orbán és a jobbikos Vona Gábor ma populizmus-versenyt folytat, amivel csak ártanak a magyar közösségnek.

Szerző

Normakontroll - A Fidesz-frakció tiszteletben tartja az államfő döntését

A Fidesz-frakció tiszteletben tartja mind az államfő mostani, mind az Alkotmánybíróság harminc napon belül esedékes döntését az állami földvagyonról szóló törvénymódosításról.

Ezt a nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója arra reagálva tudatta péntek késő délután, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal előzőleg a honlapján nyilvánosságra hozta: az államfő álláspontja szerint az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az alaptörvénnyel, ezért előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.

A Fidesz-frakció közleményében kiemelte: a köztársasági elnök alkotmányban biztosított joga, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvényeket az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra küldje. Azt írták: jogi vitáról van szó, amelyben az Alkotmánybíróságnak kell döntenie. Hozzátették: már a parlamentben is arról folyt a vita, hogy mely törvényi rendelkezés igényel "feles" többséget és melyikhez szükséges a kétharmados támogatás.

Részletezték: az alaptörvény meghatározza, hogy mely törvényalkotási tárgykörök sarkalatosak, azonban hogy ez mely konkrét szabályok, törvényi szakaszok esetében jelent kétharmadosságot, korábban is politikai és jogtudományi viták tárgya volt. Ezekben a vitákban végső soron az Alkotmánybíróság jogosult dönteni.

A Fidesz-frakció szerint maga a törvény "nem érinti a nemzeti parkok státusát, ugyanakkor ésszerűbbé teszi a gazdálkodást, átláthatóbbá a földkezelést és bezárja a kiskapukat". Hozzátették: a törvény tiszta viszonyokat teremt azzal, hogy a nemzeti parkokhoz tartozó földek átkerülnek a Nemzeti Földalap kezelésébe.

Szerző

Az államkasszába megy az atomerőmű osztaléka

Publikálás dátuma
2015.05.08. 20:34
FOTÓ: Népszava
Elfogadta a részvénytársaság 2014. évi mérlegét és eredmény-kimutatását 2015. május 8-án tartott éves rendes közgyűlésén az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A közgyűlés döntése nyomán a cég több mint 8 milliárd forint osztalékot fizet az államkasszába.

A Paksi Atomerőmű honlapján olvasható összefoglaló szerint 8 milliárd 228 millió 922 ezer 650 forint osztalék kifizetéséről született döntés, az összeget 2015. augusztus 15-én fizeti be az államkasszába a Paksi Atomerőmű. A Paksi Atomerőmű által megtermelt villamosenergia mennyisége nőtt 2014-ben az előző évhez képest, de az értékesítési nettó árbevétele a rezsicsökkentés okán mérsékelt árak miatt 6,8 százalékkal alatta maradt a 2013-asnak. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az elmúlt évre vonatkozóan 172,9 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el.

A cég közgyűlése a pénzügyi mérlegen kívül megtárgyalta és jóváhagyta a 2015. évi üzlet- és fejlesztéspolitikát. „Alapvető, az üzlet- és fejlesztéspolitikához kapcsolódó elvárásként fogalmazta meg az atomerőmű nukleáris biztonságára vonatkozó követelmények maradéktalan betartását és az üzemidő-hosszabbítási program feladatainak végrehajtását a társaság és az Országos Atomenergia Hivatal vonatkozó előírásainak figyelembevételével.” – fogalmaz az erőmű összefoglalója. Azt is hangsúlyozzák, hogy hazánk egyetlen atomerőműve a gazdaságos, biztonságos, környezetbarát üzemeltetés mellett kötelezte el magát: az országban a legolcsóbb áram Paksról származik, a társaság legfontosabb alapelve a biztonság, a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából pedig kulcsfontosságú a közel nulla szén-dioxid-kibocsátás, amellyel az atomerőmű üzemel. A közgyűlés döntésének értelmében igazgatósági taggá választották Tóth Jánost, a felügyelőbizottságban pedig Sum János Szilárd követi a távozó Bársony Balázst.

Szerző