Újra hódít a Szegénylegények

Publikálás dátuma
2015.05.13. 07:45
A filmfesztivál plakátja a fesztiválpalotán a száz éve született Ingrid Bergmant ábrázolja FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PASCAL L
Ma kezdődik a világ első számú filmfesztiválja Cannes-ban, és számunkra szenzáció, hogy ismét van magyar film az Arany Pálmáért folyó versenyben. Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje, a Saul fia áll ki a válogatott 19-es mezőnyben a zsűri elismeréséért, s egyben az elsőfilmesek Arany Kamera díjáért is versenyez.

Ma kezdődik a Cannes-i Filmfesztivál világra szóló nagyüzeme, s ezúttal újra van miért és kiért szurkolnia a magyar film barátainak. Utoljára Mundruczó Kornél szerepelt Cannes-ban a hivatalos versenyprogramban (2008-ban a Deltával, 2010-ben a Szelíd teremtéssel). A tényt most az teszi szánunkra szenzációssá, hogy 46 év óta Nemes Jeles László az a magyar rendező, aki legelső rendezésével kapott meghívást az Arany Pálmáért folyó megmérettetésre.

A Saul fia így duplán esélyes, egyrészt a nagyzsűri valamely elismerésére, másrészt az elsőfilmesek legjobbját kiemelő Arany Kamerára. (Ez utóbbi díjat legutóbb 1989-ben hozta haza magyar nyertes: Enyedi Ildikó kapta meg Az én XX. századomért, korábban pedig Erdőss Pál Adj király katonát! című rendezését jutalmazták a díjjal.) Nemes Jeles kisjátékfilmjeivel (Türelem, The Counterpart, Az úr elköszön) eddig száznál is több fesztiválról hozott haza több mint 30 díjat, Cannes, mint a világ első számú filmfesztiválja, már eleve rangot ad a részvevőknek.

A Saul fia az auschwitzi haláltáborban játszódik, a halál árnyékában egy sonderkommandós apa akarja méltóképpen eltemetni a fiát. A film operatőre Erdély Mátyás, főszereplője Röhrig Géza, New Yorkban élő amatőr színész. Az Auschwitz-Birkenau színhelyet Rajk László tervei alapján építették fel Budapesten, a 30 napos forgatás színhelyén.

Cannes 1966-ban óriásit hibázott, amikor díj nélkül hagyta az akkor még ismeretlen nevű magyar rendező filmjét, amely azonban nyilvánvalóan korszakalkotó mű volt, megújítója a film formanyelvének. Ez a film a Szegénylegénylegények volt, amellyel Jancsó Miklós egy csapásra beírta magát a modern európai film történetébe. Az idén 50 éves film most ismét vendég lesz Cannes-ban.

A Cannes Classics elnevezésű válogatás részeként a világ filmtörténetének más klasszikusaival együtt kerül ismét a nemzetközi közönség elé. A cannes-i zsűri egykori balfogása után Jancsót a következő évben Cannes a nagyzsűri tagjai sorába hívta (ahol oroszlánként harcolt is a Tízezer nap című film elismertetéséért, s Kósa Ferenc meg is kapta a legjobb rendező díját a zsűritől.)

Cannes igyekezett köszörülni a csorbán, a Még kér a népért Jancsó 1972-ben magkapta a legjobb rendező díját, sőt viszonylag fiatalon (és tudjuk még sok-sok film megszületése előtt), 1979-ben, 58 évesen a fesztivál életműdíjjal ismerte el a század legnagyobbjai közé tartozó magyar filmrendezőt. (Cannes-ban még versenyben volt a fesztiválon a Szerelmem, Elektra, a Magánbűnök, közerkölcsök és a Magyar rapszódia című Jancsó-film is.)

Az ötvenéves Szegénylegények ragyogóan felújítva, teljes egészében restaurálva kerül most a Cannes-i Klasszikusok elnevezésű programba. Ahol egy másik magyar, az angliai filmgyártást megalapító Alexander Korda, azaz Korda Sándor egy filmje, a Marius is a programban van. Az összeállítás Orson Welles és Ingrid Bergman születésének századik évfordulóját is ünnepli, több filmjüket vetítik (például az Aranypolgárt), de lesz Luchino Visconti (Rocco és fivérei!!), lesz Truffaut/ Hitchcock film, plusz Sidney Lumettel egy eddig soha be nem mutatott interjú is.

Még a magyar jelenlétnél maradva, a Cannes-i Filmfesztivál filmterv-fejlesztő fórumára, az Atelier-re meghívást kapott az első játékfilmjére készülő Kristóf György, aki az Out című filmtervével lesz vendége a május 15-21 között lezajló programnak. (Korábban Fliegauf Bence és Ujj Mészáros Károly volt részese a fejlesztési fórumnak.) A szlovákiai születésű Kristóf György a hírneves prágai FAMU filmrendező szakán diplomázott, filmjéhez Pohárnok Gergelyt operatőrnek, Terhes Sándort főszereplőnek nyerte meg egy ötvenen túli családapa abszurd humorú történetének filmre viteléhez.

A Saul fia egy 19-es mezőnyben versenyez idén Cannes-ban az Arany Pálmáért. És nem akárkik döntenek majd a díjak sorsáról, mert a zsűri elnökségét a világhírű amerikai testvérpár, Ethan és Joel Cohen látja majd el. (Arról nem szól a fáma, volt-e valaha kettős elnöksége a cannes-i zsűrinek…) A döntnökök között ott lesz két sztár, Jake Gyllenhaal és Sophie Marceau, a rendezők kasztjából például a fenegyerek ifjú kanadai Xavier Dolan és a nagyhírű Guillermo del Toro.

Ami Nemes Jeles László versenyzőnknek kemény mezőny jutott, legalábbis a neveket nézve. A versenyprogamból idén ugyan hiányoznak az angolok (tavaly mindkét Cannes-kedvenc, öreg brit róka, Ken Loach és Mike Leigh is ott volt a versenyben), van viszont az amerikai Gus Van Sant, az argentin Todd Haynes, a híres Gomorra-rendező olasz Matteo Garrone, a Nagy szépséggel nemrég Oscar-díjat nyert olasz Paolo Sorrentino és a Cannes-ba szó szerint hazajáró francia Jacques Audiard.

Audiard ma az oly forró európai témát, a menekült-bevándorló drámát érinti Dheepan című filmjében, miután a címszereplő ezúttal egy Sri Lanka-i polgárháborús szabadságharcos, aki Párizsba menekül, s ott próbál kemény küzdelem árán talpon maradni. A versenyfilmek között van egy Macbeth is, amelyben Michael Fassbender és Marion Cotillard alakítja a gyilkos párt.

Az Un Certain Regard szekcióban, ahol tavaly fődíjat nyert Mundruczó A Fehér Istene, idén nincs magyar résztvevő. Van viszont két román, jelezve, hogy az a bizonyos román újhullám még nem fáradt ki. Radu Muntean öt éve már szerepelt ebben a szekcióban, most egy gyilkosság körül bonyolódó lelkiismereti drámát vitt filmre.

Corneliu Porumboiu 2006-ban a Forradalmárok című filmjével az elsőfilmesek Arany Kameráját nyerte el, három évre rá a szekció díját és a FIPRESCI elismerését kapta meg a Rendészet, nyelvészetért. Idén egy családapáról szól a története, akinek a szeretete tündérmesévé formálja az érdes életet.

A szokásos nagy felhajtások sem hiányoznak idén sem, ezek közé tartozik a Mad Max legfrissebb darabja Gerge Miller rendezésében és Woody Allen új filmje, az Irration Man. Cannes-ban mutatkozik be rendezőként első nagyjátékfilmjével idén a szépséges „Fekete Hattyú” Natalie Portman, aki Jeruzsálemben forgatta a Tale of Love and Darkness (Mese a szerelemről és sötétségről) című filmjét Amos Oz emlékiratai alapján. A fesztivál idén először adományozza nőnek a tiszteletbeli Arany Pálmát, amelyet a francia film klasszikus nagyasszonya, Agnés Varda rendező vesz majd át.

Szerző

Újra mozgott a föld Nepálban

Szeizmológusok szerint még hónapokig várhatók Nepál térségében utórengések, de ezek magnitúdója és gyakorisága csökkeni fog.

Paudel Klára, egy Nepálban élő magyar orvos, aki a rengés epicentrumától 200 kilométerre lakik, elmondta Paudel Klára: a tegnapi utórengés nagyjából fél percen keresztül tartott, a polcokról leesett néhány dolog. Az emberek kirohantak az utcára, de lassan kezdenek hozzászokni a helyzethez, ugyanakkor állandó a félelem. Mint mondta: ez az erős utórengés igazolja, hogy "méltán félünk".

Április 25-én 7,8-as erősségű földrengés rázta meg a himalájai országot, amely legalább 8 ezer halálos áldozatot szedett. A tegnapi 7,4-es erősségű rengés Nepál keleti részét érintette, legalább négyen életüket vesztették. Az erős szeizmikus aktivitást az indiai és a bangladesi fővárosban is érezni lehetett.

Szerző

Putyinnal tárgyalt Kerry

Publikálás dátuma
2015.05.13. 07:39
John Kerry és Vlagyimir Putyin Szocsiban, a megbeszélések kezdetén FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASHA MORDOVETZ
Szocsiban tárgyalt tegnap John Kerry. Az amerikai külügyminiszter az ukrán válság kezdete óta először látogatott Oroszországba. Kerry négy óra hosszat tanácskozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélést. Az amerikai diplomácia vezetője az ukrajnai tűzszünet betartására szólította fel Moszkvát.

Az amerikai diplomácia vezetője érkezése után megkoszorúzta a fekete-tengeri üdülőváros második világháborús emlékművét. Barack Obama amerikai elnök más nyugati vezetőkhöz hasonlóan nem utazott el Moszkvába a győzelem-napi ünnepségekre az ukrán válság miatt, de elküldte külügyminiszterét Oroszországba. Vasárnap Moszkvában Angela Merkel német kancellár is fejet hajtott a második világháborúban elesett orosz katonák előtt.

A washingtoni külügyminisztérium szóvivője, Mary Harf előzetesen közölte: Washington arra törekszik, hogy fenntartsa a közvetlen kommunikációs kapcsolatokat az orosz vezetéssel, hogy pontosan értésükre adják az amerikai álláspontokat. Amerikai részről úgy vélték, kölcsönös érdeklődés esetén számos közös ügyet készek napirendre venni. Orosz részről a feszültség enyhítésének első lépéseként harangozták be Kerry útját.

"Párbeszéd révén lehetőséget találhatunk a kapcsolatok normalizálására, visszatérhetünk a nemzetközi problémák ügyében a szorosabb egyeztetéshez" - mondta a megbeszélések kezdetén újságíróknak Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov, aki "pozitív lépésként" üdvözölte az amerikai külügyminiszter útját. Kerry és Lavrov az elmúlt időszakban gyakran tárgyalt az iráni nukleáris program korlátozásáról. Obama és Putyin utoljára 2014-ben az ausztráliai Brisbane-ben, a G20-as csúcs keretében találkozott.

Szocsiban a hangulat oldására Lavrov külügyminiszter egy-egy kosár krasznodari paradicsommal és burgonyával lepte meg amerikai kollégáját a tárgyalások kezdete előtt. Ezzel Kerry hasonló gesztusát viszonozta, amikor 2014 januárjával a szíriai konfliktusról tárgyaltak Párizsban, az amerikai külügyminiszter két nagy idahói krumplit vitt ajándékba Lavrovnak.

John Kerry Twitter-üzenetben tájékoztatott először a történtekről. "Őszinte megbeszélést folytattunk Putyin elnökkel és Lavrov külügyminiszterrel az iráni helyzetről, Szíriáról és Ukrajnáról" - írta. Szergej Lavrov azt mondta, a találkozó nyomán "jobban értik egymást". Orosz tájékoztatás szerint egyetértettek abban, hogy az ukrán válság békés megoldásának nincs alternatívája, Moszkva ugyanakkor jelezte, hogy a szankciók csak zsákutcába vezetnek. Kerry és Lavrov több mint négy óra hosszat tanácskozott azt megelőzően, hogy az amerikai diplomácia vezetője Putyinnal ült tárgyalóasztalhoz.

Kerry a tárgyalások után tartott sajtóértekezletén elmondta: az ukrán válság mellett áttekintették az iráni nukleáris megállapodás véglegesítésének problémáit, az Iszlám Állam elleni közös fellépés lehetőségeit, valamint a jemeni válságról is szót ejtettek. Az Aszad-rezsim jövőjét illetően az amerikai külügyminiszter aláhúzta, politikai átmenet nélkül nem lesz béke Szíriában.

Lavrovhoz hasonlóan Kerry jelezte, hogy jócskán maradtak nézeteltérések, egyetértettek ugyanakkor abban, hogy túl régóta folynak már a harcok Kelet-Ukrajnában. Az Egyesült Államok, mint közölte, továbbra is úgy látja, a februári minszki megállapodásban foglaltak teljesítése a legjobb út a konfliktus békés rendezése felé. Kerry aggodalmát fejezte ki a tűzszünet megsértése miatt, sürgette a nehézfegyverzet, a légvédelmi rendszerek, tankok és tüzérség visszavonását a kelet-ukrajnai frontvonalról.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió által az ukrán válság nyomán életbe léptetett szankciókat illetően Kerry jelezte, csak a minszki egyezmény teljes körű betartása esetén hajlandók mérsékelni a büntetőintézkedéseket. Washington szorgalmazta a humanitárius segélyek átengedését, a politikai foglyok elengedését is felvetette.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn figyelmeztetett, hogy Oroszország és az oroszbarát szakadárok nagyon rövid idő alatt új támadásokat indíthatnak, olyan jelentős katonai erő koncentrálódik a térségben. Az ukrán válság lesz az egyik fő téma a NATO-külügyminiszterek mai tanácskozásán Antalijában. John Kerry Szocsiból utazik tovább a NATO-ülésre, Törökországba.

Szerző
Frissítve: 2015.05.12. 23:45