Orbán 300 migránssal riogat

Publikálás dátuma
2015.05.13 20:22
A magyar hatóságok eddig sem voltak barátságosak a menekültekkel, de a kormány még rá is játszott az idegenellenes hangulatra FO
Húszezer menekült 1,79 százaléka, 307 ember jutna Magyarországra az Európai Bizottság terve szerint. Ha az uniós kormányokat összefogó Európai Tanács is rábólint a tervre, amelyet tegnap terjesztett elő az EB, már az idén életbe léphetne az ideiglenes kvótarendszer, 2015 végéig pedig az az automatikus mechanizmus, amely elosztaná az Unióba érkező és nemzetközi védelemre jogosult bevándorlókat a tagállamok között. Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújában őrült ötletnek nevezte a kvótarendszert, amellyel csak jól járna Magyarország. Pedig még nemzeti konzultáció is lesz az ügyben.

Az április 19-i földközi-tengeri, több száz észak-afrikai menekült halálát követelő katasztrófa kellett ahhoz, hogy az Európai Unió vezetői belássák: a tagországoknak közösen kell fellépniük a migrációs katasztrófa megoldásáért. Ha az EU-s kormányokat összefogó Tanács is rábólint, már az idén életbe léphetne egy új elosztó mechanizmus, egyelőre ideiglenesen, 2015 végéig pedig megterveznének egy rendszert, amely automatikusan elosztaná az Unióba érkező és nemzetközi védelemre jogosult bevándorlókat az EU-s tagállamok között.

Az EB kvótajavaslata
Tagállamok Kvóta
Ausztria 2,62%
Belgium 2,91%
Bulgária 1,25%
Ciprus 0,39%
Csehország 2,98%
Észtország 1,76%
Finnország 1,72%
Franciaország 14,17%
Görögország 1,90%
Hollandia 4,35%
Horvátország 1,73%
Lengyelország 5,64%
Lettország 1,21%
Litvánia 1,16%
Luxemburg 0,85%
Magyarország 1,79%
Málta 0,69%
Németország 18,42%
Olaszország 11,84%
Portugália 3,89%
Románia 3,75%
Spanyolország 9,10%
Svédország 2,92%
Szlovákia 1,78%
Szlovénia 1,15%
Forrás: Európai Bizottság

Minden tagállamnak kötelező lenne részt venni benne, kivéve Nagy-Britanniát, Írországot és Dániát, amelyek az EU-s alapszerződés korábbi felülvizsgálatánál feltételül szabták, hogy dönthessenek a bel- és igazságügyi együttműködés új elemeiben való részvételükről. Az elosztás figyelembe venné a nemzeti össztermék nagyságát, a lakosság számát, a munkanélküliséget, és hogy korábban hányan igényeltek menekültstátuszt. A szerda délelőtt közzétett útmutatás alapján Magyarországnak a menekültek 1,79 százalékáról kellene gondoskodnia, Csehországnak 2,98 százalékáról, Németországnak 18,42 százalékáról. A rendszer felállásáig az EB arra szólítja fel az európai kormányokat, hogy segítsék a bevándorlásnak leginkább kitett országokat. A jelenlegi szabályozás szerint az első olyan országban kell elbírálni a bevándorlók menedékkérelmét, ahol belépnek az Európai Unióba – például Magyarországon. A többi tagállamot – Németországot, Svédországot – semmi sem kötelezi arra, hogy átvállalja a menekültek letelepítését. Ez változna meg a kvótarendszer bevezetésével. Adott számú menekült letelepítése után a magyar kormány azt mondhatná: erre az évre betelt a keretünk, kérjük a gazdagabb országokat, hogy vállalják át a feladatot. Magyarországnak azonban inkább abból adódhatnak problémái, hogy egyáltalán föl tudja-e tölteni a saját kvótáját, hiszen a bevándorlók legnagyobb részét eddig sem sikerült maradásra bírnia. A nyugat-európai országok kedveltebb célpontnak számítanak.

Az EB azt is javasolja, hogy a következő két évben 20 ezer menekült áttelepülését segítsék az EU-n kívülről EU-s országokba. Ebből a nagyon óvatos, a rendszer kipróbálására szóló keretből 307 ember jutna Magyarországra.

Az EB 30 millió eurót fordítana fejlesztési programokra Észak-Afrikában és Szomália térségében. Még az év végéig létrehoznak – kísérleti jelleggel – egy menekültfogadó központot Nigerben. Itt halad keresztül a menedékkérők legnagyobb része, ezért esett a választás a nyugat-afrikai országra. A központba érkezők védelmet kapnának, és menedékkérelmet nyújthatnának be. Ugyanakkor a központ személyzetének az lenne a másik fontos feladata, hogy lebeszélje a kivándorolni vágyókat az utazásról. Akinek a kérelmét nem fogadják el, segítséget kapna a visszatéréshez. Az uniós végrehajtó testület abban bízik, hogy ilyen központok felállításával alternatívát kínálhat a kivándorlóknak a veszélyes földközi-tengeri útra.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, a határőrizeti szervek együttműködését segítő Frontex és az Europol a bevándorlásnak leginkább kitett országokban saját személyzettel is segítene.

„Ne legyen félreértés: aki nem jogosult menekültstátuszra, akinek nincs szüksége védelemre, azt minél gyorsabban visszaküldjük – nyilatkozta a javaslatot előterjesztő Frans Timmermans, az EB első alelnöke. – Ehhez viszont az kell, hogy hatékonyan regisztráljuk a menedékkérőket.” Hatvanmillió eurós extra támogatást is kilátásba helyeznének azoknak az EU-s országoknak, amelyeknek az egészségügyi ellátórendszerére különösen nagy terhet ró a bevándorlók magas száma.

A javaslatcsomag egyebek közt tartalmazza azt, hogy a Triton és Poszeidón tengeri műveletekhez eredetileg rendelt kapacitást és eszközöket meg kell háromszorozni 2015-ben és 2016-ban. A idei évre az uniós költségvetés módosításával összesen 80 millió eurót szánnak ilyen célra. Az Európai Bizottság javasolja azt is, hogy most első alkalommal éljenek az EU működéséről szóló alapszerződésben megteremtett lehetőséggel, amely az úgynevezett vészhelyzeti mechanizmus aktiválásáról szól azon tagállamok támogatása érdekében, amelyek migránsok hirtelen beáramlásával szembesülnek. E hónap végéig a brüsszeli bizottság a tagországok közötti átmeneti jellegű elosztási mechanizmusra tesz majd javaslatot, amely az unión belül egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyekre vonatkozik majd. Azt a javaslatot, amely a tömeges beáramlás miatt kialakult szükséghelyzetben az áthelyezésre irányuló állandó jellegű uniós rendszerre vonatkozna, ezt követően fogják előterjeszteni. A tervek szerint május végéig olyan javaslatot nyújtanak be az unión belüli áttelepítési programra, amely valamennyi tagállamra elosztva összesen 20 ezer, lakóhelyét elhagyni kényszerülő, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy számára teszi majd lehetővé a letelepedést. E program számára az unió idén és jövőre 50 millió euró kiegészítő támogatást biztosít.

Kilátásba helyezte az Európai Bizottság azt is, hogy jövőre esetleg felülvizsgálnák az úgynevezett dublini rendeletet, amelynek az az alaptétele, hogy minden menedékkérelmet abban az uniós tagországban kell elbírálni, ahol a menedékkérő először az unió területére lépett.

A javaslatcsomaghoz minden egyes uniós tagországra lebontva finanszírozási mellékletet is csatoltak. Eszerint Magyarország a 2014 és 2020 közötti középtávú uniós költségvetési időszakban az uniós belbiztonsági alapból - határvédelmi és vízumügyi célokra - 23 millió 713 ezer euró, a menekültügyi, migrációs és integrációs alapból pedig 40 millió 829 ezer euró támogatáshoz jut.

Az EP néppárti frakciója nyilatkozatban üdvözölte a migrációs csomagot. "Az Európai Parlament és a bizottság megmutatta, hogy kész a cselekvésre. Most a tagállamokon a sor, hogy bebizonyítsák, képesek közös megoldást találni a migránsok tömeges beáramlására" - hangsúlyozta Monika Hohlmeier, a bajor CSU politikusa, a témakör néppárti koordinátora. Hohlmeier szerint a tagországok ígéreteit kétféleképpen teszik próbára. Először is meg kell állapodniuk a menekültek elosztásának tisztességes és kiegyensúlyozott kríziskezelő mechanizmusában, másodsorban pedig el kell látniuk a szükséges forrásokkal az EU határvédelmi támogató ügynökségét, az uniós országok rendőri együttműködési szervezetét, valamint a közös menekültügyi szervezetet.

Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője fontos lépésként értékelte a bizottsági javaslatcsomagot. Európa - hangsúlyozta - nem fordíthatja el a tekintetét a földközi-tengeri tragédiáktól. Cecilia Wikström, a témakör parlamenti liberális koordinátora ugyanakkor úgy vélekedett, hogy csomag nem teljesen kielégítő, mert szerinte az EU-ban olyan átfogó megközelítésre lenne szükség, amely egységes stratégia keretében igyekszik kezelni a menedékjogi politika és a migráció két, egyelőre különállónak tekintett kérdéskörét.

Magyar részről Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatban üdvözölte az akciótervet. Az EP szociáldemokrata frakciójához tartozó politikus szerint "Orbán Viktor ismét elszigetelődött Európában. Közös szolidaritást felrúgó politikája ellentétes az európai értékkel, idegenellenes retorikája csak a szélsőjobboldal számára elfogadható. A kormány az indulatok szításával pedig újabb hatalmas károkat okoz az országnak". Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője a migránsok elosztásának általános elvéről az MTI-nek ezt mondta: Magyarországnak, az EU határországának akár érdekében is állhat, hogy ne maradjon magára a magyar határokon át érkező migránsok kérdésében. Minden országnak lehetnek persze saját szempontjai, de ezek a szempontok populista migrációellenes retorika mellett nem érvényesíthetőek az unióban - tette hozzá. Ujhelyi a nap folyamán sajtótájékoztatón jelentette be: a bevándorlással kapcsolatos nemzeti konzultáció kérdéseit hivatalos kérdésként feltette Donald Tusknak, az Európai Tanács, valamint Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, továbbá Navracsics Tibor magyar EU-biztosnak. A nemzeti konzultációról a szocialista képviselő azt mondta, hogy az "nem kérdez, nem felelősen tájékoztat, hanem goebbelsi módon tudatmódosít. Ez a nemzeti tudatmódosítás konzultációs kérdőíve, egymilliárd forintból."

A kormány a parlament elé terjeszti a brüsszeli javaslatot, és a Ház döntését képviselve utazik majd a júniusi uniós csúcsra.

Összeállításunk a következő oldalon folytatódik!

Szerző
Frissítve: 2015.05.13 23:34

Tölgyessy Péter: kiderül, hogy negyedszerre is a rossz oldalra állt-e az ország

Publikálás dátuma
2019.02.20 21:32
Fotók: Vajda József
A rendszerváltásban tevékenyen részt vevő egykori politikus szerint Orbán révén - a két világháború és a hidegháború után - ismét szembekerültünk a Nyugattal, és óriási árat fizethetünk, ha ez hibás döntés.
"Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat" - mondta Tölgyessy Péter a szerdai, „Beteljesületlen reménység – 1989 csodája, majd kudarcba fordulása” címet viselő előadásában, amely alapvetően a rendszerváltást járta körül - írja a hvg.hu. Azonban - ahogy az a fenti mondatból is kiderül - akadtak benne azért aktuálpolitikai megállapítások is.

Tölgyessy szerint Magyarország, amely a 20. században mindig a "rossz oldalon" állt,
a rendszerváltással történelmi esélyt kapott, hogy visszatérjen a nyugati világhoz. "De amit a történelem az egyik kezével adott, a másikkal rögtön el is vette"
– fogalmazott az SZDSZ (1990-1996), majd a Fidesz (1998-2006) egykori parlamenti képviselője.
A szabad demokraták volt elnöke úgy véli, a magyar néplélekben Mohács óta benne van a pesszimizmus. A bajok ma is óriásiak, de a közhangulat rosszabb a valós helyzetnél. Az utolsó kettő-négy év a társadalom felső részében jelentős növekedést hozott, azonban a 40 százaléka roncstársadalom ebben a „félsiker-félkudarc történetben". Az aktuálisabb témákra rátérve úgy fogalmazott, egy rendszernek 25 év alatt be kell bizonyítani, hogy működik, a magyar demokrácia esetén ezért felvetődik a Jobbik 2006-os megerősödésének az oka. 2010 óta pedig új rendszerváltás zajlik, amely révén jelenleg "a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk". Azt is mondta, a "rendszerben vannak tartalékok”, a Fidesz és Orbán Viktor pedig érzi, hogy mi kell a magyaroknak, miközben gazdaságilag kísérletezni kezdett – és sikereket ért el, tette hozzá.

Tölgyessy szavai szerint mégis olyasmi zajlik le, ami már háromszor megtörtént. Válságban van a nyugat, Orbán ráérzett a trendre, övé lehet a jövő, mégis a magországokkal szembeni útra terelte az országunkat, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági értelemben is.
Megtörtént ez már akkor, amikor a németeket követte az ország mindkét háborúban, majd amikor a szovjet oldalon volt az ország. Most saját erőből van a másik oldalon az ország.
Az előadás végén Tölgyessy meglehetősen vészjóslóan azt vázolta, ha tényleg a nyugat alkonya van itt, Orbánnak lesz igaza,
viszont, ha a nyugat csak átmeneti válságban van, akkor a miniszterelnök a rossz oldalra állt, és vele együtt - megint - Magyarország is. Az elmúlt száz évben negyedszer tértünk el, kevesen tudják, hogy ennek mekkora ára lehet, ha a nyugat meg tudja oldani a válságát.

Kamu sportnapok félmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.02.20 20:29

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megalakult, majd nem sokkal később csaknem félmilliárd forintot nyert egy kispesti óvónő vezette, s egy bihari kis faluba bejegyzett alapítvány sportnapok rendezésére az ország legszegényebb régióiban. Halmajon egy cigány önkormányzati sportnapra „repültek rá.”
- Három ember gumilabdával focizik egy deszkabudi előtt - egymillióért. Nem lesz ennél egyértelműbb képi illusztrációja annak, hogy miért kell Európai Ügyészség – írta ki közösségi oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki eheti korrupcióinfóján mutatta be, szerinte hogyan lopják el Magyarországon az uniós pénzeket egyre torokszorítóbb módon. Elmondta, hogy a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány 450 millió forintot nyert sport-napok és egészségügyi szűrések szervezésére, s azt vállalta, hogy 459 faluba viszi el ezeket, vagyis településenként nagyjából 1-1 milliós költséggel lehetett számolni. Az alapítvány közösségi oldalán rendre meg is jelentettek fotókat ezekről az eseményekről, s így borult ki a bili: a zömmel észak-, és kelet-magyarországi, hátrányos helyzetű kistelepüléseken ilyen sportnapként adminisztrálták például, hogy három ember focizik egy fabudi előtt, másutt a szőlőből kivezényelt munkások nyújtóztatták karjaikat, a harmadik településen egy cigarettázó férfi biciklizik, a negyediken zöldségesládák között szlalomoznak. A Facebook-oldal délutánra már el is tűnt. Elmentünk az egyik „kedvezményezett településre”, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Halmajra, hogy megkérdezzük, miként zajlott a tavaly július 21-re beharangozott, az uniós előírásoknak megfelelően kiplakátolt, meghirdetett, „Sportolj a harmadik évezredben” hangzatos nevet viselő esemény. - Sportnap? Nem emlékszünk. Biztos volt, mert nyaranta nálunk beindulnak a programok, de külön júliusi sportnap nem dereng - ezt mondják a községházán bent lévő ügyintézők, akik épp annak örvendenek, hogy visszajött az áram: új utcai lámpákat szerelnek odakint, nem merjük megkérdezni, vajon ki nyerte a tendert. Elirányítanak a Dankó Pista utcába, ahol két egyesület elnöke is lakik, pár háznyira egymástól. Horváth Elemért a délutáni szunyókálásból zavarjuk fel, dörgöli a szemét, de sportnapra ő sem emlékszik. Pedig működtet egy tanodát, harmincöt gyerekkel, egyikük biztosan mondta volna, ha focizni mennek egy ilyen napon. Egymillió forintból – amennyi fejenként egy-egy falura jutott – ráadásul már látványos akciót lehet szervezni, teszi hozzá, hiszen ő feleennyiből kihozott egy 75 kilométeres, kétnapos, ráadásul határokon átívelő biciklitúrát a szlovákiai Nagyidára, úgy, hogy még Edelényből kellett kerékpárokat bérelni, mert a halmaji gyerekeknek nemigen van ilyen hosszú útra megfelelő járgányuk. Budai Lászlót, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnökét épp kazánhegesztés közben találjuk a hátsó kertben. Ő sem emlékszik olyan sportnapra, amit a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány szervezett volna. Aztán bevillan valami. Valóban volt egy sportnap Halmajon – mondja -, júliusban, több, mint háromszáz ember részvételével, csakhogy azt éppenséggel maga a cigány önkormányzat szervezte. Minden évben meg szokták rendezni, tavaly is így tettek, idén is így fognak, meg jövőre is. A saját költségvetésükből állják a pénz nagy részét, vagy pályáznak, s a helyi önkormányzat is besegít, így tudnak babgulyást főzni, meg hangosítani. Tavaly a szikszói kistérségi központban egy rendezvényen megkérdezték Budai Lászlót, nem tudnak-e besegíteni a sportnapba, ő meg azt válaszolta, hogy dehogynem, minden segítség jól jön. - Aznap eljött ide a szikszó cigány önkormányzat egyik képviselője, hozott 25 ezer forintot, és azt mondta, majd valaki jön, és fényképeket is készít arról, hogy fociznak a gyerekek. Nem sokkal később előkerült egy olyan uniós tábla, amire rá szokták írni, ha megnyernek valamilyen pénzt, és azt leszúrták ide a sportpálya mellé. Gondoltam, hadd szúrják, minket az nem zavar, a huszonötezer forintból meg vettünk üdítőt a gyerekeknek – tette hozzá. Budai László sem akkor, sem azóta nem találkozott a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány képviselőjével, azt sem tudta, hogy létezik ilyen szervezet, de utólag összeállt neki a kép. „Rárepültek a mi sportnapunkra” - összegezte férfiasan. Az alapítvány egyébként szerda délutánra törölte az összes Facebook-fotót és videót, sőt, magát az oldalt is, pedig délelőtt még több száz felvétel burjánzott a „sportnapokról”. Korábban a botrányról elsőként hírt adó 444.hu lementett párat a képekből, épp attól tartva, hogy a felvételek viharos gyorsasággal eltűnnek. A pályázatokat felügyelő emberierőforrás-minisztérium később a hírportálnak – kérdésük nélkül - közleményben jelezte: mint minden támogatott programot, ezt is szigorúan ellenőrizni fogják, és ha a támogatás felhasználása kapcsán szabálytalanságot, visszaélést tapasztalnak, intézkednek. A 168 Óra megtalálta Glückné Márton Gyöngyit, a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítvány vezetőjét, egy kispesti óvoda óvónőjét, aki közölte: nem nyilatkozik, mert egyedül nincs felhatalmazva erre. Az alapítvány egyébként szerdán kora délután még közleményben reagált a korrupciógyanús felvetésekre, cáfolva, hogy egymilliót költöttek volna egy-egy sportnapra, szerintük egy átfogó egészségügyi programot hajtanak végre, de később ez a közlemény is eltűnt, a közösség oldalukkal együtt.
Témák
sportnap