Mészárlás Karacsiban

Negyvenöt halálos áldozata és 13 sebesültje volt a tegnapi pakisztáni merényletnek, a szíriai Homszban 48 személy vesztette életét, százan megsebesültek. Iraki légicsapás végzett az Iszlám Állam második számú vezetőjével.

Egy síítákat szállító autóbuszra csaptak le tegnap azonosítatlan fegyveresek tegnap a dél-pakisztáni Karacsiban. Hírügynökségi jelentések szerint a mintegy 60-65 utast szállító buszon 45 személy vesztette életét, köztük nők és gyerekek is, tizenhárman megsebesültek, állapotuk válságos.

Az autóbuszt hat motorbiciklis fegyveres támadta meg, akik válogatás nélkül tüzet nyitottak az utasokra és a sofőrre egyaránt. Néhányan közülük felszálltak a járműre, ahol folytatták a lövöldözést, majd elmenekültek a helyszínről. Az áldozatok a síita vallás egyik ágának számító iszmailita szekta tagjai, akiket a szunnita tálibok és más szélsőséges csoportok hitehagyottaknak tekintenek.

Pakisztánban gyakoriak a sííták elleni támadások, főképp Szidh tartományban, amelynek székhelye a húszmilliós Karacsi, ahol a lakosság 20 százaléka síita. Legutóbb januárban egy pénteki nagyima alkalmával követtek el merényletet egy síita mecset ellen Szindh tartomány egyik kisvárosában. Az akkori támadásban több mint hatvanan haltak meg.

A tegnapi merényletet két szervezet is magára vállalta. A tálibok is bejelentkeztek, de a tálib mozgalomból kivált Dzsundullah elnevezésű csoportosulás is azt állította, hogy fegyveresei követték el a busz elleni támadást. A Dzsundullah tavaly ősszel vált ki a tálib mozgalomból és fogadott hűséget az Irakban és Szíriában iszlám kalifátust kikiáltó Iszlám Állam (IS) terrorszervezetnek.

Ugyancsak tegnap Szíriában is véres támadást hajtott végre az IS. Homsz tartomány kormányzója, Talal Barazi az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy a terroristák hajnalban megtámadták Al-Sukhna városát, egyes negyedeit el is foglalták. A harcok egész nap folytatódtak, de kormányerőknek nem sikerült visszafoglalniuk az elveszített területeket, amelyek 2013-ban egyszer már visszafoglalt a lázadóktól. A harcokban 28 katona és 20 dzsihádista esett el, több mint százan megsebesültek.

Meghalt a kalifa segédje

Életét vesztette Abu Alaa al-Afri (valódi nevén Mohammed Abdul Rahman Mustafa), az IS második számú vezetője egy tegnapi, az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció által végrehajtott légicsapásban – jelentette be az iraki védelmi miniszter.

A légicsapás egy, az észak-iraki Talafr város melletti település mecsetjét célozta, ahol al-Afri találkozott a terrorszervezet több más alacsonyabb beosztású vezetőjével. Al-Afri a környék népszerű prédikátora volt. Sem az koalíció, sem a dzsihádisták nem erősítették meg az iraki bejelentést.



Szerző

Az egyik utolsó náci per

Tanúk meghallgatásával folytatták Lüneburgban a 93 éves Oskar Gröning elleni eljárást, akit a sajtóban csak „Auschwitz könyvelőjeként” emlegetnek. Maga a vádlott ugyan nem ölt zsidókat, de az ügyészség szerint bűnrészes volt. Olyan magyarországi zsidók perelték be, akik túlélték Auschwitzot, vagy közeli hozzátartozóik vesztették ott életüket.

Az e heti tárgyaláson négy tanú jelent meg, köztük a budapesti Dr. Lebovits Imre. A mostani négy személyből ketten holokauszttúlélők, a másik kettő pedig egykori túlélők gyermeke. Lebovits Imre az édesanyját és rokonsága nagy részét vesztette el, miután a tiszafüredi téglagyári gettóból Auschwitzba deportálták őket.

Ő azért kerülte el Auschwitzot, mert Vitéz Horváth Kálmán magyar királyi százados a gettó felszámolása előtt kb. ötven személyt, gyerekeket, öregeket is besorozott munkaszolgálatra. A keleti frontra került, majd Kassán átadták a németeknek, a donneskircheni lágerbe vitték, majd Mauthausenben érte a felszabadulás.

Lebovits elmondta, hogy Horthy kormányzó Sztójay Dőme miniszterelnöknek szabad kezet adott a zsidókérdés megoldására. 1944 május18 és július 20. között 150 szerelvényen 450 ezer zsidót szállítottak ki Auschwitzba, rettenetes körülmények között. Ezzel befejeződött a magyar vidék zsidótlanítása. Lebovits Imre jogi képviselője, Dr. Donat Ebert felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy Magyarországon az antiszemitizmús és a rasszizmus erősődik, és sok magyar zsidó nem érzi jól magát hazájában.

A minden bizonnyal egyik utolsó holokauszt-perben az ügyészség azt emelte ki, hogy a 93 éves Oskar Gröning, az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőr támogatta a gyilkosságokat, s a náci rezsim gazdasági haszonszerzéséért dolgozott. A háttéremberek munkája nélkül nem vált volna lehetővé az öldöklés. Gröning a lüneburgi bírák előtt kijelentette: „morális szempontból én is bűnrészes voltam”, majd bocsánatot kért mindenkitől.

A Süddeutsche Zeitung megjegyezte, hogy a holokauszt feldolgozásával kapcsolatban John Demjanjuk esete hozott áttörést. 2011 óta ugyanis az is bűncselekménynek számít, ha valaki közvetetten járult hozzá a náci halálgyár működéséhez. Az egykori lágerőr Demjanukot 2011 májusában ítélte öt év börtönbüntetésre egy német bíróság amiatt, mert bűnsegédként vett részt 27 ezer zsidónak a sobibóri haláltáborban történt meggyilkolásában. A per 2009-ben kezdődött, s az akkor már súlyos beteg vádlott egyetlen alkalommal sem szólalt meg. A tárgyalásokat egy félig ággyá átalakított kerekesszékben, sötét napszemüvegben hallgatta meg, arcizma sem rezdült.

Ami Gröninget illeti, a Spiegel még 2005-ben közölt interjút vele, amelyben részletesen ecsetelte a haláltáborokban történt szörnyűségeket. „Ha éjszaka álmodik, mindig kiáltásokat hall. Aztán csöndet” – szerepelt az akkori cikkben. A tárgyalás jövő héten folytatódik, amikor két orvos szakértő fog nyilatkozni az Auschwitzban alkalmazott Zyklon - B hatásáról.

Szerző

Kivégezte volt miniszterét a kis vezér

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kivégeztette Hjon Jong Csol védelmi minisztert, aki „tiszteletlenül” viselkedett vele szemben, s állítólag „visszabeszélt” a kis vezérnek, no és „hűtlen” is lett hozzá. Bűne lehetett az is, hogy rajtakapták, amint izgalmas katonai eseményeken egyszer csak elaludt.

A kivégzés április 30-án történt a Phenjan északi részén lévő katonai akadémián – értesült a dél-koreai hírszerzés, a NIS. Utóbbi igazgatóhelyettese, Han Ki Beoum azt állította, hogy több száz embernek kellett végignéznie a volt tárcavezető haláltusáját. Ezeket a nyilvános kivégzéseket elsősorban volt magas rangú pártvezetőknek tartják fenn, hogy így statuáljanak példát.

Az utolsó igazán nagy vihart kavart kivégzés 2013 decemberében történt, amikor a kis vezér saját nagybátyját, Csang Szong Teket végeztette ki. Kedden a CNN egy magas rangú észak-koreai disszidensre hivatkozva azt közölte, hogy nagynénjét, Csang Szintek feleségét, Kim Gjonghit pedig megmérgeztette, ezt azonban az észak-koreai ügyekben általában jól tájékozott Daily North Korea portálja egyértelműen cáfolta.

Hjon Jong Csolt nem egészen egy éve nevezték ki védelmi miniszternek. Utoljára április 27-én és 28-án jelent meg a nyilvánosság előtt egy zenei előadáson. A kivégzést műholdfelvételek is igazolhatják. Az Egyesült Államok ugyanis olyan felvételekre bukkant, amelyek a kivégzés előkészítését igazolhatják a katonai akadémián.

Frissítve: 2015.05.13. 23:22