felsőoktatás;Gulyás Tibor;Csonka Fruzsina;

2015-05-14 07:04:00

Gulyás Tibor: "rosszul esik a kérdés"

A valós megoldás nem azt jelenti, hogy rakjunk ki mindent a kirakatba - állítja Gulyás Tibor a kormány által tervezett konzisztóriumokról. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke visszautasítja a szervezetet érintő, elsősorban a felsőoktatási hallgatók, illetve más érdekképviseletek által megfogalmazott kritikákat. Sőt, szerinte a tüntetéseket is ők szervezték, mert ha egy hallgatói tagönkormányzat vagy annak egy részönkormányzata szervez demonstrációt, az maga a HÖOK. Gulyás úgy látja, ha a tárgyalásaik nyomán készült verzióban fogadják el a felsőoktatási törvény módosítását, a konzisztórium akár egyensúlyozó szerepet is betölthet a rektor és a kancellár között.

- Vannak azonban, akik nem így látják, s szerintük a HÖOK nem állt ki kellően a diákság mellett az utóbbi tüntetések alkalmával. Csonka Fruzsina, az ELTE TáTK Nemzetközi Tanulmányok Szakos Hallgatói Érdekképviselet elnöke azt nyilatkozta: "Számomra evidens volt, hogy a HÖOK támogat minket. Nem így lett".

- Nem értem a kijelentést, hiszen már korábban is elmondtam: nagyon örülök annak, hogy demonstrációkat szerveztek, nagyon örülök a hallgatói fórumoknak. Most írtam a saját beszámolómat, melyben külön kiemelem, hogy nem elválasztható érdek-képviseleti szempontból a tárgyalóasztalnál végzett szakmai felkészültségtől és munkától az, hogy fórumokat is szerveztek, ezekért én rendkívül hálás vagyok. Hálás vagyok azért, hogy emberek ezzel foglalkoztak, megszervezték, és köszönöm annak az 500-1000 embernek, akik elmentek erre a fórumra - mindez erőt adott a hallgatói érdekképviselet szempontjainak megjelenítése mellett.

- Nyilván ennyi nem elég a HÖOK elnökétől.

- Akkor várom szeretettel Fruzsinát is, hogy beszélgessünk arról, pontosan mit ért a kijelentése alatt. Nyilvánosak az elérhetőségeim, ha mostanság nehezebben is vagyok elérhető - ami érthető -, bárkit szeretettel várok.

- Sokakban felmerül a kérdés: ha két éve a HÖOK szervezett tüntetéseket, akkor most miért nem vállalt nagyobb szerepet?

- Azt gondolom, hogy ezeket a tüntetéseket is mi szerveztük, mert ha egy hallgatói tagönkormányzatunk vagy annak egy részönkormányzata szervez demonstrációt - azok is mi vagyunk.

- Milyen kapcsolatban áll a HÖOK a HÖK-ökkel?

- A HÖOK-nak a tagönkormányzataival kell tartani a kapcsolatot, azok képviselőivel és vezetőivel. Ennek legfőbb fóruma a közgyűlés, köztes időszakban a választmány ülésezik. A választmány az úgynevezett felsőoktatási régiók alapján van kialakítva, itt egy-egy nagyobb, több intézményt képviselő régióvezető vesz részt a testületi üléseken. Gyakorlatilag a Felsőoktatási Kerekasztal ülését követően és azt megelőzően az elnökség és a választmány is folyamatosan dolgozott, a tagönkormányzatok képviselői is folyamatosan itt voltak. Én egyébként meg is hívtam Károlyi Kristófot, aki a tüntetések egyik szervezője. Két és fél órát vártam rá, nem jött el végül a megbeszélésre. De én továbbra is nyitott vagyok arra, hogy beszélgessünk, nekem fontos az, hogy ők mit gondolnak, látnak és mit éreznek. Pontosan azért, mert nem tudtam ott lenni a tüntetéseken, nem beszélgettem a tüntetéseken résztvevőkkel. Lehet itt autonómiáról meg szakok megszüntetéséről beszélni, de valószínűleg ezekben az emberekben számos más felgyülemlett probléma van, amit akkor lehet megismerni, ha ott van köztük. Én szerettem volna megismerni, hogy mi az a nehéz helyzet, ami adott esetben indulatokat vált ki a körükben, s ezért vártam őket szeretettel. Nem tudtak eljönni, de én továbbra is várom őket.

- Mindebből úgy látszik, nem működik megfelelően a HÖOK és tagönkormányzatai közötti kommunikáció.

- Önök így látják, én másképp látom. Ez a rendszer él és működik. Ha valaki őszintén beszél, hát én igen. Azt gondolom: van hova fejlődni, de már sokat javult a rendszer. Életképes, működőképes, kapcsolatban van az emberekkel.

- Pedig nyilván van valami oka annak, hogy egy hallgatói érdekképviselet elnöke azt mondja, a HÖOK nem áll ki mellettük.

- Nyilván, de mégis honnan tudjam a választ, ha nem ül le velem beszélgetni? Mondom: jó az, amit ők csinálnak. Csak üljünk le beszélgetni, hogy pontosan lássuk, mit is szeretnének. Nekem képviselnem kell az ő érdekeit, az ő szempontjait. Ha ez markánsabb, de tényleges gondolatok és célok húzódnak meg mögötte, üljünk le beszélni. Csak akkor tudok ezzel foglalkozni. A pécsi Hallgatói Hálózat tagjaival kifejezetten jó kapcsolatban vagyok. Amikor hazamentem Pécsre, leültünk beszélni arról, ők hogyan látják a mindennapokat, hogy élik meg az egészet.

- Csonka Fruzsinát ismeri személyesen?

- Nem ismerem.

- Nem lenne szükség arra, hogy egy kicsit gyakrabban összeüljenek, konzultáljanak, keressék egymást?

- Én folyamatosan kapcsolatban voltam az ELTE EHÖK elnökével, ő külön fölhívott azzal a kérdéssel, mit gondolok arról, hogy szolidaritási tüntetés lesz a Wallenberg iskola mellett. Azt mondtam nekik, hogy felnőtt emberek, ha úgy érzik, hogy emellett is ki szeretnének állni, menjenek. Annyit kell tudniuk, hogy kellő körültekintéssel kell ezt a szolidaritási tüntetést megtartani, hogy ne adjunk lehetőséget és fogást a politikának arra, hogy ezzel kapcsolatban támadjon minket. A tüntetés egy hatékony és hatásos eszköz. Viszont csak akkor működik, ha annak a fókusza egyértelmű és világos mind a döntéshozók, mind pedig a társadalom számára.

- Ez legutóbb így volt? Volt értelme a demonstrációknak?

- Azt gondolom, hogy nagyon jól működött.

- Palkovics László államtitkár szerint nem a demonstrációk miatt hátrált meg a kormány.

- A hallgatói fórumok megerősítették, hogy van hallgatói és oktatói igény, nyitottság, hogy ezeket a szakokat és képzéseket azok szakmai tartalma szerint rendbe rakjuk. Emellett úgy látom, hogy végletesen zajlik a párbeszéd a felsőoktatásban. Nem az van, hogy folyamatosan interakció lenne a felsőoktatás szereplői között, nincs olyan, hogy ahhoz, hogy valami legyen, ilyen és ilyen irányba kell menni. Ehelyett azt látom, hogy ha van valami konfliktus, ahhoz mindenki hozzászól, van egy nagy egyet nem értés, aztán megyünk valamerre, születik valamilyen kompromisszum, ahelyett, hogy napi szinten foglalkoznánk a problémákkal.

- Nemcsak a hallgatók, de a napokban az ELTE BTK egyik oktatója is bírálta a HÖOK-ot; szerinte a szervezet a kormány "pudlikutyája".

- Én azt gondolom, hogy tisztességgel, becsülettel, úriemberként végezzük a munkánkat. Mi nem azzal töltjük az időnket, hogy mutogassuk magunkat. De belátom, hogy voltak olyan helyzetek, ahol sokkal jobban kellett volna kommunikálni, közleményeket kiadni, állást foglalni. De sajnos nem ezzel voltunk elfoglalva. A valós megoldás nem azt jelenti, hogy rakjunk ki mindent a kirakatba. A valós megoldás az, hogy telefonálni, tárgyalni, egyeztetni kell. Ugyanakkor bevallom: a kommunikációban valóban javítanunk kell. És fogunk is. Viszont egy tárgyalási helyzetben, ha zajlik egy megbeszélés, arról én menet közben nem küldök ki információkat.