Egyre paranoiásabb a kis vezér

Publikálás dátuma
2015.05.15. 07:34
A nagy előd, Kim Dzsong Il születésnapja északon állami ünnep, délen a tiltakozás napja FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHUNG SUNG-
Egyre különösebb dolgok történnek Észak-Koreában. A dél-koreai hírszerzés mind több kivégzésről számol be. Úgy tűnik, mintha a kis vezér, Kim Dzsong Un lába alól mind jobban kezdene kicsúszni a talaj, szinte senkiben sem bízik meg, mindenkiben csak ellenséget lát.

Egyes feltételezések szerint ez a paranoia az oka annak, hogy a kis Kim lemondta részvételét a moszkvai katonai parádén, a Győzelem napján. Bár olyan hírek láttak napvilágot, amely szerint azt nehezményezte, hogy nem részesítik különleges elbánásban, s így az észak-koreai televízió még különféle trükkökkel sem tudta volna „bizonyítani” azt, hogy ő volt az esemény egyedüli sztárja, elképzelhető, hogy teljesen más oka van a lemondásnak.

Attól tartott, ha külföldre utazik, a hadsereg, vagy valamely pártvezető puccsal megdönti hatalmát. Ez nem is látszik annyira légből kapott feltételezésnek. A sorozatos kivégzésekről szóló hírek ugyanis arra utalnak, hogy hiába számít valóságos istenségnek a Kim család, valami mozgolódás lehetséges a hadseregben vagy a pártban: sokan továbbra sem tudják elfogadni valós vezetőként a fiatal Kim Dzsong Unt.

A dél-koreai hírszerzés szerint 2012-2014 között 63 magas rangú személyiség kivégzését hajtották végre, s csak az idei évben 15 tisztségviselőt végeztek ki. A NIS megállapította, hogy „Kim Dzsong Un rémuralma változatlanul folytatódik”. Sin Kjung Min, a szöuli parlament hírszerzési bizottságának egyik illetékese, ellenzéki képviselő szerint a kis vezér csak rémuralmának további kiépítésén fáradozik.

Ha bárki véleménye akár a legcsekélyebb mértékben eltér az övétől, azt már lázadásnak tartja, s úgy állítja be, mintha az illető hatalmára törne. A nyilvános kivégzésekkel pedig példát akar statuálni azok számára, akik esetleg kezdenek rádöbbenni arra: az észak-koreai rezsim hazugságokon alapul, semmi sem igaz abból, amit a hírközlő eszközök állítanak – közölte a politikus.

Ilyen példastatuálás lehetett Hjon Dzsong Csol volt védelmi miniszter kivégzése is, amelyről szintén a NIS adott hírt. Hogy pontosan mi volt a bűne, nem tudni, hivatalos közlések szerint tiszteletlen volt a kis vezérrel, mert visszabeszélt neki, no és elszundikált egy, minden bizonnyal roppant érdekfeszítő katonai parádén.

A kivégzett katonai vezető és a kis vezér viszonya már korábban is elég hektikus volt. 2012 júliusában ünnepélyes keretek között iktatták be vezérkari főnöknek, a marsall, Kim Dzsong Un helyettesének. Akkori elődje, Li Hjong Ho rejtélyes módon eltűnt, olyan híreszteléseket is olvasni lehetett, amelyek szerint fegyverrel is fellépett eltávolítása ellen. 2012 novemberében Kim Dzsong Gak akkori védelmi miniszternek veszett nyoma, ő körülbelül fél évig állt a tárca élén.

Hjon Dzsong Csol egy ideig tehát vezérkari főnökként szolgált, de csak néhány hónapig irányíthatta a hadsereget, mert 2012 októberében lefokozták. Nem egészen egy éve aztán védelmi miniszternek nevezték ki. Ez a sakkozás a katonai vezetőkkel, nem újkeletű Észak-Koreában, de mint Hjon sorsa mutatja, egyes bábuk időnként leesnek a sakktábláról…

Hjon kivégzése azért is érdekes, mert a védelmi miniszternek nincs igazán komoly hatalma. Elsősorban logisztikai feladatokat lát el, s a hadsereg nemzetközi kapcsolataiért felel. Áprilisban ő utazott Moszkvába, hogy előkészítse Kim Dzsong Un részvételét az ottani katonai parádén, amit ugyebár később lemondott a kis vezér. Hjon állítólag azt a feladatot kapta, hogy Kim Dzsong Un oroszországi látogatása fejében fegyverüzletet bonyolítson le a Kremllel. Nem teljesen zárható ki, hogy ennek meghiúsulása áll kivégzésének hátterében.

A védelmi politika irányításába nincs beleszólása a védelmi tárcavezetőnek, ez a nemzetvédelmi bizottság és a kommunista párt központi bizottságának a feladata. Ettől függetlenül Hjon egyike volt annak a három katonai vezetőnek, akik szoros kapcsolatban álltak a kis vezérrel – mondta el az AFO hírügynökségnek Jan Mu Csin, szöuli Észak-Korea-szakértő. Hozzátette, azért tartja aggasztónak a jelenlegi helyzetet, mert Kim Dzsong Un rendkívül tapasztalatlan, s ez magyarázza kiszámíthatatlanságát, ami a jövőre nézve nem ad okot sok derűlátásra.

Annál is inkább, mert az utóbbi időben mintha végérvényesen eluralkodott volna az üldözési mánia a kis vezéren. Az erdőgazdálkodásért felelős miniszterhelyettest például azért végeztette ki, mert kétségbe merészelte vonni a vezetés fakivágási programját. Februárban az állami tervezési bizottság elnökhelyettesét akasztatta fel, aki úgy vélte, káros következményei lennének annak, ha egy csarnokot húznának fel a Taedong-folyó felett. Az Eunhasu (Tejút) zenekar karmesterét és három másik művészt is megöletett, mert „botrányt okoztak”.

A tisztogatások a dél-koreai hírszerzés szerint egyelőre nem érintették a rezsim második emberét, Hvang Pjong Szot. Ugyanakkor Hjonnal együtt kivégzőosztag elé küldték Bjon In Szont, a hadsereg vezérkari főnöksége katonai műveletekért felelős igazgatóját, Ma Von Csunt, a nemzetvédelmi bizottság tervezési bizottságának fejét, valamint Kvang Szangot, a kommunista párt pénzügy- és számviteli osztályának igazgatóját.

Áprilisban a Human Rights Watch emberi jogi szervezet számolt be arról, hogy műholdfelvételek tanúsága szerint „szokatlan aktivitás” tapasztalható a Kanggon nevű katonai kiképző központnál. A szervezet szakértői úgy vélték, hogy gépfegyverrel végeztek ki tömegesen embereket.

Bár a kis vezér apja, Kim Dzsong Il halála után sokan azt gondolták, ennél nem jöhet rosszabb, hiszen a kilencvenes évek közepén a hatalom egykedvűen szemlélte, amint milliók szenvedtek éhhalált, Kim Dzsong Un minden jel szerint apjánál is gátlástalanabb, kiszámíthatatlanabb, és ügyetlenebb, amit az is bizonyít, hogy Kínával is szinte fagypontra juttatta a viszonyt.

A Daily North Korea annak járt utána, mennyire értesülnek az emberek ezekről a tömeges kivégzésekről. Bár a hírközlő szervek csak ritkán közölnek információkat ezen esetekről, szóbeszéd útján nagyon is sokan értesülnek róluk. „A központi televízió, a KCTV Kim Dzsong Unt mutatta, amint egy árva gyermekre mosolygott. Úgy állította be magát, mintha melegszívű, atyai személyiség lenne. Ehhez képest egy kegyetlen diktátor” – jelentette ki a portálnak egyik észak-koreai forrása.

A Daily NK egy Kínában dolgozó észak-koreai kereskedőt is megszólaltatott, aki úgy véli, hogy a kivégzésekkel is nagyapját, Kim Ir Szent akarja imitálni a kis vezér, aki előszeretettel likvidáltatta vélt vagy valós politikai ellenfeleit, tartott kirakatpereket, illetve nyilvános kivégzéseket.

Időnként persze olyanra is akad példa, amikor a kivégzésekről szóló hírek megalapozatlanok. A CNN még kedden, egy disszidensre hivatkozva adott hírt arról, hogy a kis vezér megmérgeztette saját nagynénjét, Kim Gjong Hit, méghozzá azért, mert többször is kirohant férje, Csang Szon Tek 2013 decemberi koncepciós pere és halálos ítélete miatt.

Csangot megalázó körülmények közepette tartóztatták le, egy pártgyűlésről vitték el, amit a televízió is közvetített, majd egy igazi koncepciós perben nem sokkal rá halálra ítélték, és kivégezték. Felesége már hónapokkal férje halála előtt eltűnt, s tartotta magát a hír, amely szerint "megromlott az egészségi állapota". A dél-koreai hírszerzés úgy tudja, hogy a CNN által közölt, mérgezésről szóló hír minden alapot nélkülöz.

Uszályról indíthatták a rakétákat

Vélhetően valódi volt Észak-Korea ballisztikusrakéta-tesztje, ugyanakkor a phenjani rezsim minden bizonnyal eltúlozza új fegyvere fejlettségét és az az által jelentett fenyegetés mértékét - közölték szakértők csütörtökön a francia AFP hírügynökséggel. Phenjan szombaton jelentette be, hogy sikeresen tesztelt egy új fejlesztésű, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát.

Dél-Korea aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban, miután szakértők korábban arra figyelmeztettek, hogy egy ilyen fejlesztés jelentősen növelné az Észak-Korea jelentette fenyegetést a déli szomszédra, valamint Japánra és az Egyesült Államok kelet-ázsiai támaszpontjaira nézve.

Joseph Bermudez, az AllSource Analysis nevű cég vezető elemzője közölte, hogy az észak-koreai rakétát vélhetően nem egy tengeralattjáróról, hanem egy víz által elfedett uszályról indították, amelyet elemzők már korábban felfedeztek műholdképeken az észak-koreai Szimpo katonai kikötőjében.



Külföldieket célzott a kabuli terrortámadás

Külföldiekkel tele fővárosi szállodára támadtak tegnap Afganisztánban tálib fegyveresek. Az idei tavaszi hadjárat során már több súlyos támadást elkövettek. A NATO meghosszabbítja jelenlétét a távol keleti országban.

A szélsőséges iszlamista tálib felkelők április végén jelentették be az immár hagyományosnak számító idei úgynevezett tavaszi offenzívájuk kezdetét. Azóta több súlyos merényletre került sor, elsősorban az ország északkeleti részén lévő Kunduz tartományban. Az iszlamisták ugyanis egyre erőteljesebb támadásokat hajtanak végre az országban a nemzetközi haderő, az ISAF tavaly év végi távozása óta.

Szerdáról csütörtökre virradó hajnalban fegyveresek támadtak egy szállodára a fővárosban. A Park Place szálloda Kabul diplomata negyedében, az ENSZ misszió irodájának közelében található. A támadásban, amelyet a tálibok azonnal magukra vállaltak, tizennégy ember, köztük kilenc külföldi vesztette életét, köztük egy amerikai, két indiai, egy olasz és egy német állampolgár. A többi áldozat állampolgársága egyelőre nem ismert. Öten megsérültek, a támadókat megölték az afgán biztonsági erők a hét órán át tartó tűzharc során.

A tálibok egy, a helyi médiumoknak írt email üzenetben vállalták magukra a merényletet, majd szóvivőjük, Szabihullah Mudzsaid is megerősítette, hogy csoportjuk hajtotta végre a támadást.

Az időközben, szerdán és csütörtökön a törökországi Antalya közelében tanácskozó NATO-tagországok külügyminiszterei döntöttek arról, hogy az észak-atlanti szövetség a jelenlegi kiképzői misszió 2016 végi lejártát követően is jelen marad Afganisztánban. Jens Stoltenberg főtitkár bejelentése szerint a NATO fenntart még egy polgári irányítású missziót, amelynek egy katonai alkotóeleme is lesz.

A NATO vezette nemzetközi biztonsági erők, az ISAF harci küldetése 2015. január elsejével ért véget. Ekkor kezdődött a 2016 végéig tartó, Eltökélt Támogatás fedőnevű misszió, amelynek keretében húsz ország (köztük Magyarország) 12 ezer katonája képezi ki az afgán biztonsági erőket.

Szerző

Drónt próbált beröptetni egy férfi a Fehér Házba

Őrizetbe vettek egy férfit, aki megpróbált beröptetni egy drónt a washingtoni Fehér Ház kerítésén belüli területre - közölte csütörtökön a CNN amerikai hírtelevízió.

Az elnök biztonságáért felelős szolgálat, a Secret Service szerint a pontosabban még meg nem határozott típusú repülő eszköz nem hordozott fegyvert. A férfit többtucatnyi turista szeme láttára vették őrizetbe. Az elnök jelenleg nem tartózkodik a rezidenciáján, Barack Obama Camp Davidben az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) küldöttségeivel tárgyal. Az incidens idején az elnöki házaspár két lánya, Sasha és Malia iskolában volt.

Szerző
Témák
Fehér Ház drón