Előfizetés

Brüsszellel alkudoznak a reklámadóról

Még semmi nem biztos, csak az, hogy az Európai Bizottság (EB) megtámadta a reklámadóról szóló jelenlegi tervezetet - tudtuk meg a Miniszterelnökség sajtóirodájától. Azt egyelőre nem tudják, lesz-e nulla kulcs, vagyis a legkisebb cégek mentesülnek-e az adó alól, illetve ha igen, hol húzhatják meg a határt. A kormány illetékesei tárgyalást kezdeményeznek Brüsszellel, a Miniszterelnökség reméli, minél hamarabb döntés születik az ügyben.

Lázár János szokásos csütörtöki tájékoztatóján jelentette be, nem kizárt, hogy mégsem mentesülnek a reklámadó alól a legkisebb cégek, az EB ugyanis nem tartja elfogadhatónak, hogy a százmillió forintos bevétel alatt nulla százalék legyen az adó mértéke. Az 5,3 százalékos adó mértéke megfelel Brüsszelnek, és véleményük szerint ez mindenki számára megfizethető. A közteher sokak szerint viszont elbocsátásokhoz és áremelésekhez vezethet a kereskedelemben is, miközben a médiavállalkozások piacát teljes egészében átrendezheti.

A reklámadó ki is került a törvénycsomagból, erről Tállai András,a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára beszélt az M1-en. Kiderült, hogy az adóról az egyeztetések lezárását követően külön javaslatot nyújtanak majd be a parlamentnek. A reklámadóból jövőre 10,9 milliárd forintot vár a kormány a költségvetési javaslat szerint, jóval többet az idénre tervezettnél.

Lassult a digitális hirdetési piac
Lassult az első negyedévben a digitális hirdetési piac növekedése - áll az iparág legfontosabb szereplőit összefogó Interactive Advertising Bureau (IAB) pénteki közleményében. Az adatsor szerint az év első három hónapjában 4,9 százalékkal haladták meg az online reklámbevételek az egy évvel korábbit, míg 2014 első negyedének végén még 17,2 százalék volt ez a mutató.
A tavalyi második negyedévben 13,7, a harmadikban 12,3, míg a negyedikben 7,5 százalékos volt a bővülés az előző esztendő azonos időszakához képest. Rónai Balázs, IAB Hungary médiaszekció vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a növekedés motorja továbbra is a szegmens átlagának többszörösével bővülő mobil-, és az ennél jóval visszafogottabban teret nyerő webes hirdetés volt.
Az elemzés szerint a távközlési, az élelmiszer, gyógyszer és turizmus szektorokba tartozó online hirdetések messze az átlag feletti bővülést hoztak, a pénzintézetek, a kereskedelmi hirdetők, és az apróhirdetések alulteljesítettek, sőt visszaestek.

Holnap lehet szavazni a Normafáról

Publikálás dátuma
2015.05.16. 07:03
Kétségtelenül kell a felújítás, de kell-e hozzá népszavazás is? FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Helyi népszavazást tartanak holnap a Normafa rendbetételéről Budapest XII. kerületében – a nagyjából 48 ezer választásra jogosult lakos az önkormányzat nyolc pontból álló határozatáról mondhatja el a véleményét. A voksolás kapcsán megírtuk, hogy teljesen átrajzolódtak a kerület politikai viszonyai: Pokorni Zoltán, fideszes polgármester, Tüttő Kata, az MSZP , illetve Komáromi Zoltán, az Együtt helyi képviselője közösen kampányolt az önkormányzat tervei mellett.

A polgármester szerint ezekről az elképzelésekről már lehet és kell is dönteni: „Vannak pontosítandó kérdések, de a fő irányok jól látszanak. Egy 280 oldalas tanulmányról nem tudunk szavazni, arról sem hogy legyen minden jó, valahol a kettő között kell egy értelmes zónát kijelölni – amiről most döntünk” – mondta az Indexnek. Pokorni többször is hangsúlyozta, hogy teljes mértékben alávetik magukat a népakaratnak: a részvételi aránytól függetlenül tiszteletben tartják a lakosság véleményét.

A Normafa rehabilitációja évtizedek óta napirenden van, már a 80-as 90-es években is több terv született a terület helyreállítására, de ezek nem jártak sikerrel. A testület mostani határozata többek közt kimondja: a beruházás során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a terület jelentős hányada a Budai Természetvédelmi Körzethez tartozik – ezért a Natura 2000-es természetvédelmi hatásbecslés és a környezetvédelmi előírások szerint kell elvégezni a munkálatokat. Szabályoznák a közlekedést is: előnyben részesítenék a tömegközlekedést, korlátoznák több környékbeli útszakasz forgalmát, és új parkolókat is kialakítanak. Emellett felújítanak több műemléki védelem alatt álló épületet, és hasznosítanák is azokat: például az egykori Lóvasút végállomásának épülete helytörténeti múzeumként üzemelne tovább. Az Eötvös utca 48. alatti önkormányzati ingatlanon létrehoznák a Normafa Kapu látogató és információs központot – foglalta össze a terveket Pokorni. Sportolásra is lenne lehetőség, ugyanis a Szaniszló-rét környékén oktató sípályát alakítanak ki, illetve helyreállítanák a Kis-Norma lejtő egykori sípályáját is, a fejlesztések hatásainak vizsgálatára pedig egy környezetvédelmi szakemberekből álló bizottságot is létrehoznak. Emellett a közvilágítást is korszerűsítenék a környéken, és a turistaútvonalakat újrastrukturálnák a zsúfoltság csökkentésének érdekében.

Akadnak azonban ellenzői is a projektnek: Datki Szabolcs, a PM kerületi vezetője lapunknak elmondta, hogy vannak elfogadható elemei az elképzelésnek – például a fogaskerekű vonalának meghosszabbítása a Széll Kálmán térig, mert így csökkenhetne a buszforgalom a környéken -, de pártja így sem tudja támogatni a határozatot. Emlékeztetett arra, hogy gyakorlatilag egy olyan tervezetről kérik ki a lakosság véleményét, melyet már korábban ellenszavazat nélkül elfogadott a testület – az ellenzék ugyanis tartózkodott. A PM szerint a Normafa felújítása a korrupció melegágya lehet, hiszen a kormány az úgynevezett „Normafa törvény” keretein belül kiemelt állami beruházássá minősítette a projektet, így nem kell pályázatokat kiírni a munkálatokra.

Több civil szervezet és a PM nyomására a tervek pozitív irányba változtak (például a síközpont nem fog felépülni), de aggasztó, hogy a törvény még mindig érvényben van, és korlátlan felhatalmazást ad a kerület vezetésének: „a megalomán fideszes beruházások sorába illeszkedő terv súlyosan veszélyeztette a Normafa természeti értékeit és a környéken lakók életminőségét is” – közölte a PM tegnap. Az új tervek már jobban figyelembe veszik a környezeti értékeket, viszont a finanszírozás továbbra is átláthatatlan, több eleme még kidolgozva sincs, így nem is alkalmas döntésre. A párt kezdeményezi, hogy a helyieket és a szakmai civil szervezeteket vonják be a konzultációkba a népszavazás eredményétől függetlenül.

Kerék-Bárczy Szabolcs, DK elnökségi tag és helyi önkormányzati képviselő elmondta, pártja nem járul hozzá a Fidesz belháborújához: „a Demokratikus Koalíció rendkívül sajnálja, hogy a Fidesz politikusainak csak akkor jut eszükbe a népszavazás, ha az személyes érdekeiket szolgálja. A DK ezzel együtt úgy véli, a kerületieknek élniük kell a lehetőséggel és nemmel kell szavazniuk a kizárólag Pokorni érdekeit szolgáló népszavazás zavaros kérdésére”. Emellett azt is kifogásolja, hogy a népszavazási kérdés egy hosszú számsorral jelzett ügyirat támogatására kérdez rá – szerinte így nem értelmes a kérdés, de a választási bizottság fideszes, ezért aztán engedélyezték a voksolás kiírását. A képviselő kifejtette, értetlenül áll az előtt, hogy az Együtt és az MSZP támogatja a projektet: januárban még együtt adtak ki egy a népszavazást ellenző közleményt, azóta pedig semmilyen körülmény nem változott, így nem is indokolja semmi a „pálfordulást”. Kerék-Bárczy szerint az egyetlen magyarázat az lehet, hogy Pokorni „valamivel meggyőzte” ezeket az ellenzéki képviselőket. A DK politikusa ugyanakkor leszögezte, hogy pártja számára is kiemelt ügy a Normafa renoválása - 80 százalékban egyetértenek a Fidesz kezdeményezésével -, de nem tartják szükségesnek a népszavazás kiírását, mivel ez egy önkormányzati döntés. Emlékeztetett arra, hogy a Normafa felújítása folyamatosan zajlik, kormányzati-önkormányzati finanszírozásból, „Pokorni korábban egyáltalán nem kért erre felhatalmazást”- tette hozzá.

Tarlós: nem hallom, hogy szidnák a felmenőimet

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.05.16. 07:00
„A kerületi polgármesterek túlnyomó többsége – számomra váratlanul – pozitívan viszonyul a közgyűlési munkához” FOTÓ: Tóth Gergő
Nagy közlekedésfejlesztési beruházásokat egy kétmilliós városban nehéz észrevétlenül megcsinálni - mondja Tarlós István, aki szerint a budapestiek a rendszerváltás után talán elszoktak az építkezésektől. A főpolgármester akkor lesz nyugodt, ha az unió is ráüti a pecsétet arra a 350 milliárd forintnyi támogatásra, amely hat év alatt jutna Budapestnek. Az új fővárosi kórház helyszínéről, amelyet leginkább a II. kerületben tud elképzelni, Tarlós szerint nem lehet a budapestiekkel konzultálni, civil szervezetekkel viszont igen. Úgy véli, változtatni kellene Budapest közigazgatási rendszerén, de ez már valószínűleg csak állampolgárként fogja érdekelni.

- Lázár János ötletére visszatérve, nem kellene időnként megkérdezni a fővárosiakat a tervezett beruházásokról?

- Nem emlékszem, hogy 1945 óta a budapestiekkel bárki konzultációt folytatott volna ilyenekről. Érdekes módon az újságírók Demszky Gábor úrtól ezt soha nem kérdezték meg, pedig ő nem hogy a fővárosiakkal, de például velem sem konzultált. Pedig mielőtt a 4-es metrót elkezdte, európai hírű metróépítőket ajánlottam neki, akik lebeszélték volna a beruházásról. Őszintén szólva vannak dolgok, amiket nem lehet 2 millió emberrel megkonzultálni. A civil szervezetekkel viszont igen, bár nehéz egymásnak ellentmondó kívánságoknak egyszerre eleget tenni.

- Sikerült a fővárosi közgyűlésben a 23 kerületi polgármester érdekeit összehangolni?

-Az önkormányzati választások óta már hét hónap eltelt, de nem az következett be, amit az egyik újság jósolt, hogy borzasztó kerületi terror lesz és majd mindenki kiszakítja a magáét. A főpolgármesteri vétójog elég jó alkualap és legalább ilyen fontos, hogy a kerületi polgármesterek túlnyomó többsége - számomra váratlanul - pozitívan viszonyul a közgyűlési munkához, amiért egyébként egyetlen forint sem kap. Sokkal zavartalanabb az együttműködés, mint amire magam is számítottam, hát még a károgók.

- Az ingyenmunka rendben van, de ilyen konstrukcióban miért kap 25 millió forintos éves keretet Kocsis Máté önkormányzati tanácsnok? Egyáltalán miért kellett tanácsnokot választani?

- Önkormányzati tanácsnok mindig volt, csak több; ők együttvéve nagyobb összeggel gazdálkodhattak, mint Kocsis Máté. A józsefvárosi polgármesterrel, aki az én akaratomból lett tanácsnok, a feladatok egy részét igyekszem megosztani. Kocsis sokat segít és néhány más polgármesterrel együtt bizonyos nehéz, vagy kényes feladatokat is átvállal.

- Utódot nevel magának?

- Ne koptassuk Kocsis Mátét. Ilyen kérdésekkel csak koptatnánk. Mint tudja, akiről ma megérzik, hogy talán egy lépéssel előbbre jutott, mint a többi, azt igyekeznek kényelmetlen helyzetbe hozni. Inkább azt mondom, hogy Kocsis Máté nagyon intelligensen működik a mi közegünkben és egyáltalán nem érzi többnek magát más kerületi polgármesternél. Ez az utód-kérdés kényes dolog, amiről van véleményem, de ezt több okból megtartom magamnak. Amúgy nem én döntöm el, kit jelöl főpolgármesternek a Fidesz és a KDNP, ha már nem indulok a posztért. Ahogy azt sem tudni, milyen lesz 2019-től Budapest közigazgatási rendszere.

- Ha ezt így mondja, akkor biztosan átalakul.

- Ez a fajta kétszintű közigazgatás lássuk be, nem vált be Budapesten. Ennek nincs hagyománya, 1945, vagy 1950 előtt a kerületek nem önálló autoritások voltak, hanem elöljáróságok. A tanácsi időszakban pedig a kerületek hivatalosan is, jogilag is függelmi viszonyban álltak a fővárossal. Arról megoszlanak a vélemények, mi miatt nem működik jól a kétszintűség, ahogy arról is, hogyan kellene átalakítani Budapest közigazgatását. Hány kerület kellene, mennyire legyen erős a főváros, de ennél szerintem van fontosabb kérdés: hogyan képzelik el Budapest szerepét és jövőjét. Bárhol járok a világban, azt tapasztalom, hogy a fővárosok megkapják azt a súlyt, tekintélyt, rangot és figyelmet, amit meg kell kapniuk. Magyarországon - úgy látom - véglegesen még nem dőlt el, hogy a fővárosnak milyen fontosságot, milyen szerepet szánnak távlatilag. Nagyon örülök, hogy a kormány támogatja az uniós beruházásainkat, jó a kapcsolatunk elsősorban a miniszterelnökkel, de Lázár Jánossal, Pintér Sándorral, Varga Mihállyal, Seszták Miklóssal is. A Miniszterelnökséget vezető miniszterrel a választások előtt nem volt felhőtlen a viszonyunk, azok nem megjátszott viták voltak. Azóta viszont jól tudunk együttműködni, ez az uniós támogatásokkal kapcsolatos egyeztetéseken kiderült. Mindez azonban a jelen, mert nem mindig volt így a rendszerváltás óta. Budapest közigazgatási rendszerén változtatni kellene, ám ez engem valószínűleg már csak állampolgárként fog érdekelni.

- A fővárosi közgyűlés átalakításához is volt köze, vélhetően a további változtatásokkal kapcsolatban is megkérdezi majd önt a miniszterelnök.

- Kellő időben el fogom mondani neki a véleményemet. Előre, ráadásul egy interjúban viszont nem beszélek, mert senkit nem akarok fölöslegesen nyugtalanítani. Különben sem biztos, hogy végül az én véleményemmel analóg döntés születik.