Becsapva és kisemmizve

Publikálás dátuma
2015.05.15. 20:10
Magukra maradnak? FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Nyílt hadüzenetnek tekinti a szociális ágazat Lázár János kormányülés után tett csütörtöki kijelentését, hogy a hónapok óta tartó hitegetés ellenére nem kapnak júliustól béremelést és csúszik az életpálya-modell bevezetése is. A reménytelenség utcára viszi ennek az ágazatnak a dolgozóit is május 29-én.

Két éve hiteget bennünket a kormány – utal a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság megalakulása, vagyis 2013 novembere óta tartó ígérgetésre az akkori nyilatkozat egyik aláírója, Migács Tibor. A Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezetének (SZMDSZ) elnöke most úgy látja, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki nyilatkozata után legalább egyértelmű, hogy jól döntöttek, amikor ezen hétfőn megszakították a sztrájktárgyalásokat a kormánnyal. A dolgozók és érdekvédelmi szervezeteik vezetői - mint mondják - duplán fel vannak háborodva, mert Czibere Károly szociális államtitkár többször is úgy nyilatkozott az utóbbi hetekben, hogy júliustól 15 milliárd forintot oszthatnak szét az ágazat 93 ezer dolgozója között. Ezzel sem értük volna el az egészségügyi szakdolgozói bértábla szintjét, de legalább közelítettünk volna hozzá, most mégis átvertek bennünket – közli a tényt Migács Tibor.

A sztrájkbizottság ügyvivője, Szűcs Viktória már a múlt héten úgy nyilatkozott lapunknak, hogy nem volt szó klasszikus érdekegyeztetésről, csak egyfajta kormányzati tájékoztatásról. A bérrendezésre, a szociális ágazati érdekegyeztetés újraindítására és a munkaközi szünetnek a munkaidőbe történő beépítésére vonatkozó követeléseikre nem kaptak érdemi válaszokat. Ezért döntöttek úgy, hogy megszakítják a tárgyalásokat a kormánnyal és sztrájkot, pontosabban – ahogy nevezik – vonulásos demonstrációt szerveznek május 29-re. Ennek szlogenje: "Becsapva és kisemmizve".

Az ágazatban terjed az álláspont, hogy nem véletlenül vonult vissza a kormány a nekik tett ígéretekből. A szociális szféra második félévre várt bérrendezése kísértetiesen azonos összeget igényelt volna, mint amekkora pénzt az egészségügyi dolgozóknak a fekete ruhás akciók megindulása után felajánlott a kormány. Csak kicsit kellett belenyúlni a kasszába, mindössze 800 millió forintot tettek rá a 15 milliárdra és kész is volt a tűzoltó akció. A hitegetést és folytonos visszalépést azért sem értik a szociális szférában, mert tudomásuk szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is jóváhagyta a bérrendezés tervét. Reményvesztetten vonják le a következtetést, hogy csak a miniszterelnök vétózhatta meg a tervet.

A szociális szakmán végigsöpört a felháborodás. Az évek óta méltatlanul kezelt ápolók az interneten terjesztik megalázóan alacsony béreiket bemutató fotóikat. Amikor helyzetértékelést kértünk intézményvezetőktől, Makkai István, a szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthonának vezetője például úgy felelt, hogy szerinte pengeélen táncol a kormány, amikor próbálja kijátszani egymás ellen a leghátrányosabb foglalkoztatási területek dolgozóit. Szabóné Mózes Brigitta, az abonyi Speciális Otthon vezetője elkeserítőnek tartja a szakmában dolgozók bérét, Tatos Istvánné, a mikepércsi Hajdúsági Szociális Nonprofit Kft.-től pedig egyenesen azt mondja, nem is várt többet a kormánytól, meg sem lepődött, hogy megint cserbenhagyják a szociális területet.

A magyar szociális rendszer működik, az állami, önkormányzati, valamint az egyházi és civil szervezetek összehangolt rendszerben dolgoznak, így a szociális szféra vezetői nem is tudják értelmezni Lázár János magyarázatát, hogy a kormánynak a bérrendezés előtt pontosan látnia kell, milyen rendszerben és hány dolgozó látja el a következő tíz évben a szociális feladatokat Magyarországon. Egységesen úgy látják, hogy egyrészt pénzt kell tenni az ágazatba, másrészt meg kell lenni a szándéknak, hogy rendezni kell a szociális ellátást Magyarországon. Sokan kimondták lapunknak, hogy a felső tízezer – köztük a mostani döntéshozók képesek megfizetni a magánápolókat, ha beteg családtagjaik, vagy idős szüleik leesnek a lábukról, de a magyar átlagemberek egyre nagyobb számban szorulnak szociális segítségre. Az ápolók és gondozók pedig ebben a szférában is elérkeztek a tűréshatárra.

A „Közösen a szociális területért” néven indított közösségi oldalon szervezik a május végi utcai demonstrációt, ha pedig az sem hoz eredményt, akkor további akciókat terveznek, miközben az ágazati sztrájkbizottság bírósághoz fordult az elégséges szolgáltatások megállapítására, tehát nem mondtak le a végső eszközről sem.

Elhunyt Fellegi Tamás

Életének 86. évében elhunyt Fellegi Tamás újságíró, szerkesztő.

Pályája az MTI-ben, majd a Magyar Rádióban indult 1948-tól, de 1957 januárjában a forradalom alatti "ellenséges" magatartása miatt felfüggesztették, majd fegyelmivel elbocsátották. 1963-ban hívták a Magyar Televízióhoz, ahol megszervezte a kulturális rovatot. Ő alapította a Szórakoztató- és Zenei Főosztályt, amely olyan műsorokat készített, mint a Nyílik a rózsa, a Röpülj Páva, az Aranypáva, a Táncdalfesztivál, a Nemzetközi Karmesterverseny, és a Zenés TV Színház.

Az utóbbi években - már mint nyugdíjas - lapunknak írt múltra emlékező, de a jelen számára is fontos, tanulságos cikkeket. Az utolsó - Sorsunk háza címmel - éppen egy hónapja jelent meg. Már nagy betegen írta, s befejező mondatai tekinthetők "szakmai végrendeletének" is: "Az ember azért ember, hogy emlékezzen és tisztelje a sorsot, amely mindenki számára egyformán megadatott. Mossuk le együtt az évszázadok gyalázatát". Egy hosszan tartó és nehéz életpálya minden kínja és öröme sűrűsödik e két mondatban. Fellegi Tamás sokaknak példát adott tisztességből, emberi helytállásból. Akik ismerték, ezért is emlékeznek még sokáig rá és munkásságára.

Szerző

Áder: a huszonnegyedik órában vagyunk

Publikálás dátuma
2015.05.15. 19:06
Áder János köztársasági elnök sajtótájékoztatót tart a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogásról a Sándor-palotában 2015. má
Áder János államfő szerint a klímaváltozás ügyében a órában vagyunk, de még tehetünk ellene. Az államfő honlapot indított, hogy itt gyűjtsön támogató aláírásokat a decemberi, párizsi klímacsúcsra. A kezdeményezés célja nyomást gyakorolni a tanácskozáson résztvevő politikai döntéshozókra, különösen a nagy szén-dioxid-kibocsátással rendelkező országok vezetőire - nyilatkozta a köztársasági elnök a köztévé híradójának.

Az államfő a weboldalra felkerült interjúban elmondta: az www.elobolygonk.hu című honlap elindításával Al Gore, az Egyesült Államok korábbi  alelnökének kezdeményezéséhez csatlakozik, aki a következő hónapokban egymilliárd aláírást összegyűjtését tűzte célul világszerte.  

Áder János szólt az ENSZ tudományos tanácsadó testületének a globális felmelegedés várható hatásairól is szóló tanulmányáról, amely szerint még lehet változtatni, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével. 

A hőmérséklet jelentős növeléséven hatásait között sorolta, hogy drámai mértéket ölthet a jégtakaró olvadása, emelkedhet a tengerszint, sok embert kényszerítve lakóhelye elhagyására. Rámutatott: ötvennégy kicsi szigetállam tűnhet el a Földről. 

Szélsőségessé válik az időjárás - folytatta -, gyakoribb aszályokra, árvizekre kell számítani ott, ahol eddig ritka volt. A tenger elsavasodása a teljes ökoszisztéma felborulását okozhatja, vízellátási problémák, élelmiszer-ellátási gondok és jelentős migráció várható. Az ENSZ-jelentés azt is valószínűsíti, hogy a fogyatkozó vízkincs birtoklásáért háborúk robbanhatnak ki - mutatott rá. 

Az államfő csak részben tekinti kudarcnak a kiotói eredményeket - mondta - az ott készült jegyzőkönyv aláírói ugyanis tejesítették vagy túlteljesítették vállalásaikat, amely nélkül még nagyobb lenne a probléma. Rámutatott ugyanakkor: a távolmaradók vagy az ott mentességet kapott országok jelentősen növelték károsanyag-kibocsátásukat, emitt 30 százalékkal nőtt a légkörben lévő szén-dioxid mennyisége. 

Párizsban szerinte ki kell törni abból a logikából is, amelyet a fejlődő országok vallanak: nekik is joguk van a fejlett országokhoz hasonló fejlődési pályát befutni, még akkor is, ha ehhez környezetszennyezés is társul. Hangsúlyozta: a Föld természetes reprodukciós képessége ma már képtelen kompenzálni a fejlődés káros mellékhatásait, ezért a megállapodásra kell jutni a fejlődők és fejlettek vitájában. 

Van megoldás, köszönhetően a modern technikának, időből viszont kevés van, a huszonnegyedik órában vagyunk - hangsúlyozta a köztársasági elnök, aki fontos állomásnak tekinti Párizst, de nem a végállomásnak.   

A gazdasági-ipari csoportok ellenállásával, a rövid távú politikai szempontokkal kapcsolatban azt mondta: mindenki csak akkor megy bele egy nemzetközi megállapodásba, ha azt magára nézve mindenki kötelezőnek tartja, és ha ki tudja védeni a rövid távú következményeket. Az államfő a megállapodás kulcsának azt látta, hogy az igazán nagy szennyező országok vezetői meg tudnak-e állapodni. Ezek közé sorolta az Egyesült Államokat és Kínát, amelyek a káros anyagok csaknem felét bocsájtják ki.  

Áder János szólt az emberek felelősségéről, és a klímaváltozás Magyarországra gyakorolt hatásairól is. Hangsúlyozta a vízbázis védelmét, és szólt arról is: néhány évtized múlva a víz exportképes termék lesz.

Szerző