Nagyra törő tervek: nem kell többé dossziékkal, leletekkel rohangászni FOTÓ: TÓTH GERGŐ
- Az utóbbi hónapokban alig lehetett hallani az egészségügyi informatikai fejlesztésekről, pedig tavaly, a választások előtt még azt ígérte Szócska Miklós akkori államtitkár, hogy 2015. januárra összeáll az egységes egészségügyi szolgáltatási tér, amelybe minden magyar állampolgár kezelései, leletei bekerülnek. Miért csúsznak ezek a fejlesztések?
- Valóban, a fejlesztések elindultak az előző kormány idején és eredetileg 2015 első negyedévének végére akarták befejezni ezeknek az informatikai rendszereknek a kidolgozását. A tervezés idején azonban újabb és újabb technikai újítások kerültek felszínre, amelyek beépítése tovább finomította az egyes elemeket, hogy azok hiba nélküli adatátvitelt biztosítsanak. Az áttervezések miatti csúszás azonban nem okozott jelentős időveszteséget, hiszen a 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztéseknek 2015. november 30-ig kell befejeződniük, ezt a határidőt pedig tartani fogjuk. Az e-Egészségügy három nagy projektje közül az egyik augusztus végén fejeződik be, a másik kettő pedig október végén zárható le.
- Nagyon leegyszerűsítve: az egyik fejlesztés az intézmények közötti kommunikációt segíti, lesz egy központi adatbázis és ezeknek a rendszereknek a kiszolgálásához sok intézmény kap új számítógépeket is.
- Igen, úgy szoktuk mondani, hogy az egyik projekt a digitális csőpostát valósítja meg, vagyis az eddig papíralapon egyik intézményből a másikba átküldött, vagy átvitt, ráadásul nem egységesen kitöltött, megírt esetleírások, laborleletek mostantól a digitális térben fognak mozogni. A másik fejlesztés lényege, hogy erre a központi térre, digitális csőpostára olyan modulokat fejlesztünk, amelyek az ellátás minőségét javítják, a harmadik pedig a fekvő- és szakellátó intézményekbe visz infrastrukturális fejlesztést, hogy képesek legyenek belépni az új rendszerbe.
- Az olvasókat az első fejlesztés érdekelheti a legjobban, mert mappákkal, papírokkal rohangálunk az orvosokhoz, mindenki tud olyan példákat hozni, amikor leletei tűntek el egy kórházban vagy egy komolyabb kivizsgálás-sorozat alatt a rendelőkben. Ráadásul a pesti CT-leletet nem tudja megnyitni a debreceni orvos és fordítva, mert nem azonos rendszert használnak az intézmények.
- A lakosság számára valóban az első elem fejlesztései lesznek leginkább érzékelhetőek, de azt hangsúlyozni kell, hogy önállóan ennek a csomagnak egyik részét sem lehet értelmezni. Összekapcsolódnak és mindegyiknek hiba nélkül kell működnie ahhoz, hogy biztonságos adatkapcsolat, adatáramlás jöjjön létre. Sürgős esetekben lesz hasznos az e-Profil rendszer, amely mindenkinek a legfontosabb, ritkán változó adatait tartalmazza, vagyis a vércsoportját, krónikus betegségeit, gyógyszerérzékenységét. Ezeket a mentőautókban rendszeresített fedélzeti eszközökön is le lehet majd kérdezni. A betegellátás és -szervezés szempontjából a legfontosabb az e-Recept, az e-Beutaló és a távkonzílium lehetőségének a bevezetése. Nézzük csak az e-Receptet: az egységes egészségügyi szolgáltatási tér központi rendszerén átfut minden adat, minden gyógyszer, amit az alapellátásban vagy szakellátásban felírtak egy páciensnek, ezt látják az intézményvezetők, az ágazati döntéshozók, de akár a gyógyszertárak is, mindenki, aki be lesz kapcsolva ebbe a rendszerbe.
- Ha a háziorvosommal fel akarok íratni egy gyógyszert, amit két héttel korábban a szakorvosom már felírt, akkor ezt nem tehetem majd meg?
- A háziorvosnál villog majd a tiltó jelzés. Nemcsak azt mutatja meg a rendszer, hogy milyen gyógyszert írtak fel, mikor és hol a páciensnek, hanem azt is látja majd az orvos, hogy van-e ellenjavallat a korábban a beteg által szedett gyógyszerekkel szemben, mert együttes hatásuk nem javítana, hanem rontana az állapotán. Most nincs adatunk arról, hogy hányszor fordul elő ilyen eset, vagy hogy egyáltalán kiváltották-e a felírt gyógyszereket.
- Novembertől már ezt is látják?
- Nem, a rendszer kiépül novemberig, de az összes modult 2017 év végéig kell bevezetnünk. Nem elég ugyanis, hogy készen legyenek a fejlesztések, a parlament őszi ülésszakán el kell fogadni az egészségügyi törvény módosításait is, amelyek jogszerűvé teszik a rendszer használatát. Ráadásul nem lehet minden fejlesztést egyszerre rázúdítani a hazai egészségügyre, ezért már eleve úgy terveztük, hogy ütemezetten vezetjük be az egyes elemeket. A távkonzílium indulhat el elsőként, mert most is vannak hasonló rendszerek, csak az adatátvitel nem megoldott egy zárt, biztonságos rendszerben, ezért kell CD-n vinni Debrecenbe a pesti leletet. A képet, hangot, szöveget egyszerre biztonságosan továbbító távkonzíliumot 2016 első félévében be lehet vezetni. Az esetleges támadások ellen majdnem tökéletes védelmet építünk ki - ezt hangsúlyozni kell, mert a rendszerben kiemelten érzékeny személyes adatok mozognak.
- Hány orvos, intézmény kapcsolódhat be egy időben?
- A rendszer önmagában képes lesz arra, hogy egy időben kétezer távkonzíliumot lehessen rajta keresztül megvalósítani, szinte elképzelhetetlen olyan helyzet, amikor ennél többen akarják használni. Gyorsan lehet lépni az e-Recept bevezetésében is, mert ez képes lesz integrálni valamennyi most használt háziorvosi és gyógyszertári szoftvert.
- Most hányféle szoftvert használnak a rendelőkben?
- Hat-hét rendszer működik párhuzamosan, mert a versenyszabályok alapján központilag csak azt határozhatjuk meg, hogy mit kell tudnia egy programnak, és amelyik ezt tudja, az működhet. A mi fejlesztésünk képes arra, hogy a beérkező adatokat befogadja és átkonvertálja az egységesen kezelt adatformákra. Ha valaki egy programban felír egy receptet, a másik orvos meg egy másikban, az új rendszerben mindkettő egyformán jelenik meg.
- A lakosság azt szeretné, ha nem kellene mappákkal jönni-menni az intézmények között, hanem visszamenőleg is bekerülnének a rendszerbe a korábbi vizsgálati vagy műtéti leletei. Ez hatalmas munka, hogyan valósítható meg?
- Mi most azt vállaltuk, hogy olyan rendszert hozunk létre, amely képes befogadni az összes archív anyagot is, ha az a szakpolitikai döntés születik, hogy mondjuk, 1940-ig visszamenőleg be kell kódolni minden leletet. Ami ebben a pillanatban biztos, hogy a betegút-archiválási adatrendszerbe a bevezetésétől kezdve minden lelet, adat bekerül, ezeket TAJ-szám alapján lehet majd visszakeresni. Az ügyfélkapun keresztül maga a páciens le tudja hívni, önmaga bármikor ki tudja nyomtatni.
- És az is, akinek ő engedélyezi?
- Így van, a páciens az ügyfélkapun keresztül engedélyezheti, hogy bármelyik kezelőorvos, ellátásban dolgozó személy láthatja, vagy nem nézheti meg az adatait. Mondhatja, hogy egy bizonyos kórház egyetlen dolgozója sem férhet hozzá, vagy dönthet úgy, hogy a felső légúti betegségeinek előzményeit senki nem láthatja. A digitális önrendelkezés az egyik legfontosabb szempont volt a fejlesztéseknél.
- Az idős, számítógépet soha nem használó betegektől ki kérdezi majd meg, hogy mi a döntése, ki férhet hozzá az adataihoz? Az OEP adatbázisához való hozzáférést is papíron engedélyezték a betegek a háziorvosoknak.
- Az, hogy technikailag hogyan oldják meg az engedélyezést, nem a rendszer kifejlesztőinek a feladata. Alapbeállításban a különlegesen érzékeny adatok - a nemi betegségek, pszichés zavarok kivételével a többi információ - bármely magyarországi ellátó részére lehívhatóak lesznek a betegút-rendszerből. Ezt kívánja meg az ellátás gyorsítása és minőségének javítása.
- Ki rögzíti majd, hogy mi történt a pácienssel?
- A rendszer elindulása után minden új lelet és vizsgálati adat automatikusan bekerül a rendszerbe, nincs további feladat, mert amikor a páciens felkeres egy orvost, az ottani számítógépen rögzített adatok automatikusan betöltődnek az ő életútjába. Az, hogy visszamenőleg mi kerüljön be és mi legyen az a dátum, ameddig vissza kell menni, ez szakpolitikai, egészségügyi kormányzati döntést igényel. Óriási feladat, aminek egyszerűbb része a most is elektronikusan meglévő adatállomány transzformálása az új rendszerbe, a nehezebb a csak papír alapon meglévő leletek rögzítése, hiszen ezeket digitalizálni kellene. Ha csak az elsőben gondolkodunk, akkor a ’90-es évek közepéig lehet visszamenni, attól kezdve áll rendelkezésre egyáltalán digitális adat egy-egy betegről.
- Az is szakpolitikai döntést igényelne, hogy az orvosi ellátási protokollok egységesek legyenek, mert most egy héttel korábbi leleteket nem fogadnak el intézmények egymástól, rengeteg vizsgálatot duplán végeznek el. Van ilyen egységesítési törekvés a háttérben?
- Vannak ilyen fejlesztések, ezeket is az ÁEEK felügyeli, bár ez nem informatikai kérdés. Első körben 40 ellátó intézménynél egységesítettük a minőségügyi elvárásokat és hamarosan az egyes ellátási feladatok protokolljait is egységesítjük. Látni kell azonban, hogy minél mélyebben megyünk bele az ellátási folyamatba, annál több az eltérés, szóval ez olyan munka, mint a házépítés, ami soha nincs kész.
- Visszatérve a három nagy fejlesztési csomagra, a központi adatbázisok megerősítése a központi döntéshozókat segíti majd?
- Igen, az adatok megalapozhatnak társadalompolitikai, kormányzati lépéseket. Ma például csak a sajtóból tudjuk, hogy sok felírt receptet nem váltanak ki, a rendszer elindulása után ezt pontosan lehet majd látni.
- Minden intézményre, vagy háziorvosra egységesen kiterjed majd a rendszer, függetlenül attól, hogy állami vagy magánfenntartású, egyházi vagy alapítványi?
- Ha a parlament a mi javaslatunkat fogadja el, akkor mindenki benne lesz.
- A következő hónapokban 122 fekvő- és 69 járóbeteg ellátó intézmény kap eszközöket. Miért éppen ezek?
- 2014 elején készült egy felmérés, amely azt mutatta ki, hogy a fekvő- és járóbeteg ellátóknál a legrosszabb a helyzet, sok helyen tíz évnél idősebb gépek vannak, amelyek nem lennének képesek futtatni az új programokat. A gyógyszertárak és az alapellátás felszereltsége sokkal jobb, mert az egészségpénztár az utóbbi években többször is finanszírozta ilyen eszközök beszerzését.
- Mikor tanulják meg az új programok használatát az egészségügyben dolgozók?
- Április vége óta zajlik a képzés az e-Egészségügyi rendszer használatához. Év végéig 2500-3000 dolgozó tanulja meg a programok használatát, de készen van az e-learning tananyag is azoknak, akik nem tudnak eljönni a tanfolyamokra. Nem bonyolult a rendszerek használata, de szükséges a felhasználói készségek rögzítése. Ha valaki majd a használat közben szorul segítségre, az tanácsot kérhet a rendszer központjából.
- Rögzítsük még egyszer: mikor, mit érez a lakosság az e-Egészségügy informatikai fejlesztéseiből?
- November végére átadjuk a rendszereket, 2016 első negyedév végétől, márciustól a lakosság is érzi majd ezek elindulását. Azt tervezzük, hogy 2016 első negyedévétől fokozatosan vezetjük be az egyes elemeket: a páciensek életút történetét rögzítő úgynevezett betegrekord rendszert, az e-Recept és e-Beutaló felületét, az e-Konzíliumot vagy az elektronikus időpontfoglalást. Abban bízunk, hogy 2017 közepére a rendszer valamennyi előnyét élvezik majd az egészségügy dolgozói és a lakosság is.
