Nőtt Komorowski támogatottsága

Friss adatok szerint újra vezet a lengyel elnökválasztási versenyben a jelenlegi államfő. Boris Komorowski a TVN csatorna számára készült Millward Brown-felmérés szerint a voksok 47 százalékára számíthat az elnökválasztás május 24-i második fordulójában, míg ellenfele, Andrzej Duda 44 százalékot kapna. Komorowski támogatottsága 7 százalékkal erősödött a múlt vasárnapi tévévitát követően az előző felméréshez képest, Duda népszerűsége nem változott.

A kormányzó középjobb Polgári Platformhoz (PO) közelálló, hivatalban lévő elnök nem volt hajlandó vitázni az első forduló előtt, arra hivatkozva, hogy túl zsúfolt a mezőny - 11 jelölt indult - s egyikük sem tudná kifejteni nézeteit. Az első fordulót meglepetésre a populista konzervatív

Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, Duda nyerte, a voksok 34,8 százalékát szerezte meg, Komorowski 33,8 százalékkal alulmaradt. Harmadik helyen az egykori punkénekes, Pawel Kukiz végzett 20 százalékkal. Nem utolsósorban az ő támogatóinak voksaiért folyik a harc a második fordulóban. A két jelölt csütörtökön még egy tévévitában méri össze erejét.

Szerző
Frissítve: 2015.05.19. 22:39

Bagdad felé tart az IS?

Publikálás dátuma
2015.05.20. 07:37
Ramadiból fejvesztve vonultak vissza az iraki biztonsági erők FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN MOORE
Ramadi után az iraki főváros felé közeledhetnek az Iszlám Állam erői. Miután az Irak és Szíria területén muszlim kalifátus felállítására törekvő terrorszervezet elfoglalta a Bagdadtól alig több mint száz kilométerre fekvő, kulcsfontosságú várost, Washingtonban sokan megkérdőjelezik az Obama-kormányzatnak a dzsihadistákkal szemben követett stratégiáját. Az optimista nyilatkozatok ellenére nincs jele annak, hogy sikerülne megállítani az IS előrenyomulását.

Amerikai katonai szakértők szerint az IS nem elég erős ahhoz, hogy tartósan hatalmába kerítse Anbar tartomány központját, a kulcsfontosságú, félmillió lakosú Ramadit. Az IS előrenyomulása váratlanul érte az amerikai stratégákat, mivel hetek óta azt kommunikálták, hogy a nemzetközi koalíció légicsapásai és az iraki hadsereg kiképzése és megerősítése képes feltartóztatni az IS offenzíváját. Ez egyelőre nem történt meg. Márpedig nincs semmiféle B-terv, mutatott rá az AP hírügynökség. Elemzők szerint kizárható, hogy az Obama-kormányzat szárazföldi csapatokat küldene Irakba, hogy megfordítsa a harci helyzetet.

Ramadinál tegnap Irán által támogatott síita milicisták ezrei gyülekeztek, hogy segítsenek visszafoglalni a várost. Washingtonban ezt nem csekély aggodalommal szemlélik, s a jórészt szunnita helyi lakosok is tartanak a síita félkatonai erők bevonulásától – de nincs nagyon más esély. Az iraki hadsereg és a rendőrség fejvesztve vonult vissza Ramadiból, amelynek birtoklásáért már hónapok óta folytak a harcok.

A frontvonal ide-oda mozgott, az IS öngyilkos robbantásokkal és munkagépekkel nyitotta meg az utat az ostromlott város központjához. Thomas Weidy dandártábornok, az Irakban lévő amerikai egységek parancsnoka szerint „időleges sikerekről” van szó, az IS hosszú távon képtelen lesz tartani a várost, az iraki biztonsági erők meg tudják fordítani a hadi helyzetet. Ennek ellentmond, mutatnak rá elemzők, hogy Irak második legnagyobb városát, az észak-iraki Moszult majdnem egy éve uralmuk alá vonták a dzsihadisták.

Tikrit áprilisi visszafoglalása nyomán az iraki kormányzat terveket szőtt arra, hogy mintegy 25 ezer katona bevetésével ostromot indítanak Moszul visszafoglalására, a Ramadinál elszenvedett kudarc nyomán ez kevéssé tűnik kivitelezhetőnek. Mintegy háromezer síita milicistát az al-Habanija katonai bázisnál vonták össze, a milíciák Tikrit visszavételében is nagy szerepet játszottak.

Az Iszlám Állam legalább ötszáz iraki katonát és civilt ölt meg Ramadinál, több mint 25 ezer ember menekült el a harcok elől a városból. Az ENSZ menekültügyi illetékesei szerint humanitárius katasztrófa fenyeget a térségben, a menekültek közül sokan a szabad ég alatt alszanak.

Washingtonban kiéleződni látszik a vita az IS elleni stratégiáról. John Boehner, a republikánus házelnök tegnap frontális támadást indított, mondván: "Az Iszlám Állam előretörése nyomán tudomásul kell venni, hogy a remény nem egyenlő a stratégiával. Az elnök terve nem működik, itt az ideje, hogy komolyan vegye az IS fenyegetését."

Obama idén február 11-én formálisan felhatalmazást kért a kongresszustól a dzsihadisták elleni fellépésre, noha a még Bush elnöknek adott 2001-es és 2002-es felhatalmazás alapján joggal indíthatta meg 2014 nyarán a légicsapásokat, összehozva az időközben már több mint hatvan államból álló nemzetközi koalíciót. A tervezetet republikánus és demokrata részről egyaránt elutasították, az előbbieknek túl kevés, az utóbbiaknak túl sok volt, amit az elnök kért. Boehner közölte, ő már két éve sürgeti az elnököt, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát a terrorizmus ellen.

Szerző

Érkezik a drónhadsereg

A német, a francia és az olasz védelmi miniszter által hétfőn Brüsszelben aláírt közös szándéknyilatkozattal elkezdődött az európai drónprogram, amelynek célja, hogy 2025-ig kifejlesszék a fegyverekkel is felszerelhető pilóta nélküli repülőgépek legkorszerűbb generációját. 

Ursula von der Leyen német védelmi miniszter hangsúlyozta: Európának saját fejlesztésű, csúcstechnológiájú drónokra van szüksége, hogy ne legyen ráutalva az Egyesült Államokból, illetve Izraelből beszerezhető gépekre. Az amerikai hadsereg közben már rovar formájú kémdrónokkal kísérletezik - írta az Origo.hu. A tenyérnyi méretű robotok úgy működnek, mint egy szárnyas telefon: bármerre szálljanak, érzékeny mikrofonjaikkal rögzítik a környék beszélgetéseit, így juttatva fontos információkhoz a katonaságot.

A hadsereg célja, hogy a kis szárnyas robotok rajban repülve fedjék le az ellenséges terület légterét, és addig szálljanak, amíg le nem merül az akkumulátoruk. Éppen ezért fontos, hogy a röppentyűk olcsók legyenek, hiszen egy helyszínen akár több tucatot is be kell vetni közülük.

Kínában a drónok inkább zöld célt szolgálnak, az utóbbi időben ugyanis a repülő robotokkal ellenőrzik a környezetvédelmi előírások betartását az országban - s máris szabálysértők tucatjait fülelték le a legszennyezettebb levegőjű északi országrészben. A kínai környezetvédelmi minisztérium tájékoztatása szerint márciusban a Hopej tartományban fekvő Hantan város légterét pásztázták a pilóta nélküli repülők, s több gyárról, üzemről derült ki, hogy az előírásokat figyelmen kívül hagyták. Volt, amelynek károsanyag-kibocsátása jóval meghaladta a megengedettet, másutt a hulladékfeldolgozás és -kezelés terén hibáztak.

A drónokkal azonban nem csupán a hadsereg, de a civil lakosság is előszeretettel kísérletezik: a kisebb-nagyobb, kamerával is felszerelt gépeket ma akár játékboltokban is bárki megvásárolhatja, viszonylag alacsony áron. A drónok röptetésével kapcsolatos szabályozások még mindig kidolgozás alatt állnak - ez azonban nem jelenti azt, hogy bárki bárhol használhatja őket.

A múlt héten egy amerikai férfit például azért vettek őrizetbe, mert megpróbált beröptetni egy drónt a washingtoni Fehér Ház kertjébe. Négy hónappal ezelőtt pedig egy kvadkopter zuhant le ugyanoda, amit egy amerikai hírszerző szerv egy szolgálaton kívüli munkatársa emelt a levegőbe, de elvesztette az irányítást a gép felett.

Szerző